Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
földmunka 65 m3/ha beton 0,165 m8/ha kő 0,155 m8/ha költségszükséglet 2050 Ft/ha Az alagcsövezés normatívák és tapasztalatok hiányában mintegy 1500 Ft/ha költséggel becsülhető. 2. Akasztótól délre a Dunavölgyi főcsatorna balpartján (58,0—64,0 km szelvények között) vizenyős rét, legelő, szántó és erdő van. Ennek a területnek talajvízszin szabályozása komplex rendezést kívánt. A rét és legelő területe 400 ha, a szántó területe 250 ha és az erdő területe 150 ha. A talaj meszes középkötött vályog, egyes területrészeken meszes homok is előfordul. A levezetendő fajlagos víz- mennyiség 0,40 1/s. ha, a befogadó vízfolyás a VII. sz. csatorna és a lecsapoló, valamint szabályozó alag- csövek optimális mélysége a terep alatt 1,1—1,2 m. 3. A Dunavölgyi főcsatorna balpartján a 35.0 és a 47,0 km szelvények közötti szakaszon meszes tőzegéé lápterület van. A belvízlevezető csatornahálózat és a Hegyalatti csatorna megfelelő mértékben szabályozta ennek a területnek tala j ví zháztartásá t, s jelentékeny részén a talajvízszin kedvező mélységben helyezkedik el. Kiegészítő lecsapolásra szorul a nevezett terület déli része, 400 ha kiterjedésű szántóterület, ahol a talajvíz még jelenleg is kedvezőtlen magasságban áll. A levezetendő vízmennyiséget 40 1/s. ha fajlagos értékkel vettük figyelembe, a nyitott gyűjtőcsatornákat 300 m-es távolságban terveztük és a lecsapoló, valamint szabályozó alag- csövek optimális mélységét 1,1—1,2 m terep alatti mélységben vettük fel. A befogadó vízfolyás a Csalai középcsatoma. A gyűjtőcsatornák munka- és költségszükségleti normatíváit, valamint az alagcsövezés tapasztalati költségeit fenntiekben felsoroltuk. A 18. sz. Kígyós belvízrendszer területén három területrészen mutatkozik annak szüksége, hogy a talajvizet süllyesszük és közel állandó vízszinttartást alkalmazzunk. Mindhárom területen alagcsöve- zéssel terveztük a lecsapolást, a talajvízszin szabályozást. 1. Mátételke községtől északnyugatra vizenyős rét és legelő van. A talaj meszes középkötött vályog és termő szik. Időszakosan jelentkező magas talajvízállás esetén a levezetendő vízmennyiség fajlagos értéke 0,40 lit/s. ha. A lecsapolásra szoruló terület nagysága 340 ha. Figyelembevéve a jelenleg meglévő csatornahálózatot, melynek összhosza 5 km, egymástól 300—300 m távolságra tervezve a nyitott gyűjtőcsatornákat és feltételezve azt, hogy a jelenlegi csatornákat is felhasználjuk, a gyűjtőcsatornák hálózatának kiépítéséhez szükség van még 19 m/ha fajlagos értékkel kifejezett gyűjtőcsatornahálózatra. A talajadottságok figyelembevételével az alag- csövek távolságát 30—30 m-ben adhatjuk meg. A befogadó vízfolyás a má tételki gyűjtőág. 2. Bácsalmástól délre lévő 160 ha kiterjedésű rét és legelő. A talaj meszes középkötött vályog és egy kisebb területfolton termő szik. Időszakosan jelentkező magas talajvízállás esetén a levezetendő vízmennyiség fajlagos vízszállítási értékben kifejezve 0,40 lit/s. ha. Figyelemibevéve a jelenleg meglévő csatornahálózatot, melynek összh ossza 1,5 km, egymástól 300—300 m távolságra tervezve a nyitott gyűjtőcsatornákat és feltételezve azt, hogy a jelenlegi csatornákat is felhasználjuk, a gyűjtőcsatornák hálózatának kiépítéséhez szükség van még 24 m/ha fajlagos értékkel kifejezett gyűjtő csatornahálózatra. A talajadottságok figyelembevételével az alag- csövek távolságát 30—30 m-ben adhatjuk meg. A befogadó vízfolyás a Kígyós főgyűjtőbe torkolló Mosztangai csatorna. 3. Madaras községtől délkeletre a Kígyós főgyűjtő mindkét partján vizenyős magas talajvízállású szántó terület van. Ennek lecsapolása és a talajvízszin szabályozása elsősorban mezőgazdasági célt szolgál, de tekintettel arra, hogy a községhez közel fekszik, közegészségügyi szempontból is indokolt. A terület kiterjedése 200 ha, talaja meszes középkötött vályog kisebb szikes folttal. Időszakosan jelentkező magas talajvízállás esetén a levezetendő káros talajvízmennyiség fajlagos értéke 0,40 lit/s ha. A rendezendő területen jelenleg 3,5 km hosszúságú csatornahálózat van. A nyitott gyűjtőcsatornákat átlagosan 300—300 m-es távolságra terveztük, de úgy, hogy a jelenlegi csatornahálózat is felhasználható legyen. Ezek szerint a kiépítéshez még 16 m/ha gyűjtőcsatorna hálózatra van szükség. A talajadottságok figyelembevételével az alagcsövek távolságát 30—30 m-ben adhatjuk meg. Fenti három területen végzendő munkák munka- és költségszükséglete a következő: földmunka 42, 51, 37 m3/ha kőmunka 0,100, 0,120, 0,087 m3/ha betonmunka 0,110, 0,130, 0,095 m3/ha költségszüks. 1300,— 1600,— 1160,— Ft/ha. Az alagcsövezés költségét normatívák és hazai tapasztalatok hiányában 1500 Ft/ha-ra becsültük. A 19. sz. Igali belvízrendszer területén a talajvíztükör általában nagy mélységben van, annyira, hogy gyökérzóna vízháztartását érzékelhető módon nem is igen befolyásolja. A talajvíznek a növényi élet szempontjából optimális szintre való emelése egyáltalán nem is jöhet szóba. Kedvező a talajvíz mennyiség a Ferenc tápcsatorna mellékének déli részén, valamint Hercegszántótól nyugatra az országhatár mentén. Magas talajvízállási területfolt Bátmonostor községtől délnyugatra van. 250 ha kiterjedésű vizenyős és magas vízállású terület. Ennek egy része 100 ha rét és legelő, másik része 150 ha szántó. Mivel az erősen kötött vályog talaj vízleadó képessége kicsiny, így lassabb lecsapolási folyamatra kell számítanunk, a káros talajvízmennyiség lecsapolását 0,35 lit/s. ha fajlagos vízszállítási értékkel vettük figyelembe. A gyűjtőárkok egymástól! távolságát 200—200 m-ben állapítottuk meg. A szükséges fajlagos csatornahossz 50 m/ha. A csatlakozó alagcsövek távolsága 25—30 m legyen. Az alagcsövek terep alatti, optimális mélysége 1,1— 1,2 m. A nyitott gyűjtőcsatornák munka- és költség- szükséglete a költségszámítási normatívák alapján: földmunka 93 m*/ha kőmunka 0,260 m3/ha betonmunka 0,270 m8/ha költségszükséglet 3000 Ft/ha. 131
