Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

földmunka 65 m3/ha beton 0,165 m8/ha kő 0,155 m8/ha költségszükséglet 2050 Ft/ha Az alagcsövezés normatívák és tapasztalatok hiá­nyában mintegy 1500 Ft/ha költséggel becsülhető. 2. Akasztótól délre a Dunavölgyi főcsatorna bal­partján (58,0—64,0 km szelvények között) vizenyős rét, legelő, szántó és erdő van. Ennek a területnek talajvízszin szabályozása komplex rendezést kívánt. A rét és legelő területe 400 ha, a szántó területe 250 ha és az erdő területe 150 ha. A talaj meszes középkötött vályog, egyes területrészeken meszes homok is előfordul. A levezetendő fajlagos víz- mennyiség 0,40 1/s. ha, a befogadó vízfolyás a VII. sz. csatorna és a lecsapoló, valamint szabályozó alag- csövek optimális mélysége a terep alatt 1,1—1,2 m. 3. A Dunavölgyi főcsatorna balpartján a 35.0 és a 47,0 km szelvények közötti szakaszon meszes tőze­géé lápterület van. A belvízlevezető csatornahálózat és a Hegyalatti csatorna megfelelő mértékben sza­bályozta ennek a területnek tala j ví zháztartásá t, s jelentékeny részén a talajvízszin kedvező mélység­ben helyezkedik el. Kiegészítő lecsapolásra szorul a nevezett terület déli része, 400 ha kiterjedésű szán­tóterület, ahol a talajvíz még jelenleg is kedvezőtlen magasságban áll. A levezetendő vízmennyiséget 40 1/s. ha fajlagos értékkel vettük figyelembe, a nyitott gyűjtőcsatornákat 300 m-es távolságban terveztük és a lecsapoló, valamint szabályozó alag- csövek optimális mélységét 1,1—1,2 m terep alatti mélységben vettük fel. A befogadó vízfolyás a Csalai középcsatoma. A gyűjtőcsatornák munka- és költségszükségleti normatíváit, valamint az alagcsövezés tapasztalati költségeit fenntiekben felsoroltuk. A 18. sz. Kígyós belvízrendszer területén három területrészen mutatkozik annak szüksége, hogy a talajvizet süllyesszük és közel állandó vízszinttar­tást alkalmazzunk. Mindhárom területen alagcsöve- zéssel terveztük a lecsapolást, a talajvízszin szabá­lyozást. 1. Mátételke községtől északnyugatra vizenyős rét és legelő van. A talaj meszes középkötött vályog és termő szik. Időszakosan jelentkező magas talajvíz­állás esetén a levezetendő vízmennyiség fajlagos értéke 0,40 lit/s. ha. A lecsapolásra szoruló terület nagysága 340 ha. Figyelembevéve a jelenleg meg­lévő csatornahálózatot, melynek összhosza 5 km, egymástól 300—300 m távolságra tervezve a nyitott gyűjtőcsatornákat és feltételezve azt, hogy a jelen­legi csatornákat is felhasználjuk, a gyűjtőcsatornák hálózatának kiépítéséhez szükség van még 19 m/ha fajlagos értékkel kifejezett gyűjtőcsatornahálózat­ra. A talajadottságok figyelembevételével az alag- csövek távolságát 30—30 m-ben adhatjuk meg. A befogadó vízfolyás a má tételki gyűjtőág. 2. Bácsalmástól délre lévő 160 ha kiterjedésű rét és legelő. A talaj meszes középkötött vályog és egy kisebb területfolton termő szik. Időszakosan jelent­kező magas talajvízállás esetén a levezetendő víz­mennyiség fajlagos vízszállítási értékben kifejezve 0,40 lit/s. ha. Figyelemibevéve a jelenleg meglévő csatornahálózatot, melynek összh ossza 1,5 km, egy­mástól 300—300 m távolságra tervezve a nyitott gyűjtőcsatornákat és feltételezve azt, hogy a jelen­legi csatornákat is felhasználjuk, a gyűjtőcsatornák hálózatának kiépítéséhez szükség van még 24 m/ha fajlagos értékkel kifejezett gyűjtő csatornahálózat­ra. A talajadottságok figyelembevételével az alag- csövek távolságát 30—30 m-ben adhatjuk meg. A befogadó vízfolyás a Kígyós főgyűjtőbe torkolló Mosztangai csatorna. 3. Madaras községtől délkeletre a Kígyós főgyűjtő mindkét partján vizenyős magas talajvízállású szántó terület van. Ennek lecsapolása és a talajvíz­szin szabályozása elsősorban mezőgazdasági célt szolgál, de tekintettel arra, hogy a községhez közel fekszik, közegészségügyi szempontból is indokolt. A terület kiterjedése 200 ha, talaja meszes közép­kötött vályog kisebb szikes folttal. Időszakosan je­lentkező magas talajvízállás esetén a levezetendő káros talajvízmennyiség fajlagos értéke 0,40 lit/s ha. A rendezendő területen jelenleg 3,5 km hosszú­ságú csatornahálózat van. A nyitott gyűjtőcsatorná­kat átlagosan 300—300 m-es távolságra terveztük, de úgy, hogy a jelenlegi csatornahálózat is felhasz­nálható legyen. Ezek szerint a kiépítéshez még 16 m/ha gyűjtőcsatorna hálózatra van szükség. A talaj­adottságok figyelembevételével az alagcsövek távol­ságát 30—30 m-ben adhatjuk meg. Fenti három területen végzendő munkák munka- és költségszük­séglete a következő: földmunka 42, 51, 37 m3/ha kőmunka 0,100, 0,120, 0,087 m3/ha betonmunka 0,110, 0,130, 0,095 m3/ha költségszüks. 1300,— 1600,— 1160,— Ft/ha. Az alagcsövezés költségét normatívák és hazai tapasztalatok hiányában 1500 Ft/ha-ra becsültük. A 19. sz. Igali belvízrendszer területén a talajvíz­tükör általában nagy mélységben van, annyira, hogy gyökérzóna vízháztartását érzékelhető módon nem is igen befolyásolja. A talajvíznek a növényi élet szempontjából optimális szintre való emelése egyáltalán nem is jöhet szóba. Kedvező a talajvíz mennyiség a Ferenc tápcsatorna mellékének déli részén, valamint Hercegszántótól nyugatra az or­szághatár mentén. Magas talajvízállási területfolt Bátmonostor községtől délnyugatra van. 250 ha ki­terjedésű vizenyős és magas vízállású terület. Ennek egy része 100 ha rét és legelő, másik része 150 ha szántó. Mivel az erősen kötött vályog talaj vízleadó képessége kicsiny, így lassabb lecsapolási folya­matra kell számítanunk, a káros talajvízmennyiség lecsapolását 0,35 lit/s. ha fajlagos vízszállítási érték­kel vettük figyelembe. A gyűjtőárkok egymástól! távolságát 200—200 m-ben állapítottuk meg. A szükséges fajlagos csatornahossz 50 m/ha. A csat­lakozó alagcsövek távolsága 25—30 m legyen. Az alagcsövek terep alatti, optimális mélysége 1,1— 1,2 m. A nyitott gyűjtőcsatornák munka- és költség- szükséglete a költségszámítási normatívák alapján: földmunka 93 m*/ha kőmunka 0,260 m3/ha betonmunka 0,270 m8/ha költségszükséglet 3000 Ft/ha. 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom