Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
A 20. sz. Margittaszdgeti belvízrendszer területén talajvízszintszabályozás általában nem szükséges. A talajvíztükör átlagos mélysége 2—3 m. Egyedül a sziget északi részében, Szeretnie környezetében van olyan területrész, ahol a talajvíz nagyobb mélységben, 5, esetleg 6 m-en alul helyezkedik el. Ezen a területen a talajvízszinnek optimális magasságra való emelése olyan költséges megoldást igényelne, hogy megvalósítása nem mutatkozik célszerűnek. A vízfolyásokban megfelelő víz rendelkezésre áll, így a mezőgazdasági termelés érdekében sokkal inkább indokolt az öntözés. 2.24 A BELVÍZRENDSZEREKBEN, KISVÍZFOLYÁSOK VÍZGYŰJTŐTERÜLETÉN ÉS AZ ÖNTÖZŐRENDSZEREKBEN TERVEZETT talajvIzszint-szabAlyozäsok összefoglalása A 16. sz. Dunavölgyi belvízrendszerben kisvízfolyások nincsenek. A csatornák vízszintjének szabályozásával csak a szükebb partmenti sáv talajvize szabályozható. Nedves időszakban a belvíz levezetésére megállapított idő elegendő arra, hogy a partmenti sáv talajvizét is leszívja. A belvízlevezető csatornahálózat arra azonban nem elegendő sűrű, hogy száraz időben vízvisszatartással lényegesebben emelni lehetne a talajvizet. A belvízrendszer területén tervezett öntözéseknél a fürtök csapadékból és csurgalékvizekből származó fölös vizeinek elvezetéséről a meglévő csatornák hosszabbításával és új levezető csatornákkal gondoskodtak. A későbbiek során talajvízszintszabályozásra szoruló öntözött területek az alábbiak lesznek: A XXX. sz. csatorna 25 és 39 km szelvényei között tervezett 12. sz. öntözőfürt 2242 kh, azaz 1290 ha kiterjedésű területek. A XXX. sz. és a XXI. sz. csatorna között tervezett 7. sz. öntözőfürt 2380 kh, azaz 1370 ha kiterjedésű területe. A Dunavölgyi főcsatorna és a XXX. sz. csatorna között tervezett 16. sz. öntözőfürt 3244 kh, azaz 1870 ha kiterjedésű terület. A Dunavölgyi főcsatorna mellett, Feisőpeszémé! tervezett 15. sz. öntözőfürt felületi öntözéssel berendezett 1252 kh, azaz 720 ha kiterjedésű területe. Ezeken a területeken a talaj vízszin szabályozás részletesebb tervezésére az öntözés részletes terveinek elkészülte után kerülhet sor. A tervezett kiskunsági öntözőrendszer területén, azokon a helyeken, ahol az 1,33 pontban magas talajvizet mutatunk ki, felületi öntözés eseten ugyancsak talajvízszin szabályozás válhat szükségessé. A 17. sz. Sárközi belvízrendszerben kisvízfolyások nincsenek. A csatornák vízszintjének szabályozásával csak a szükebb partmenti sáv talajvize szabályozható. Nedves időszakokban a belvíz levezetésére kitűzött idő erre is elegendő, hogy a partmenti sáv talajvizét leszívja. A csatornák vízvisszaszorításával nem számíthatunk arra, hogy szélesebb területre kiterjedően a talajvízháztartást is befolyásoljuk. A belvízrendszer területén pangó talajvíz van, aminek horizontális áramlása igen csekély, egyes területrészeken gyakorlatilag 0-nak tekinthető. A fennsík felöl jelentkező talajvízszivárgást a Dunavölgyi főcsatorna felfogja. A 18. sz. Kígyós belvízrendszer területén az előbbiekben leírt talajvízszint süllyesztéseken kívül egyéb talajvízszinszabályozás gazdaságosan nem oldható meg. A 19. sz. Igali belvízrendszer területén a Bátmo- nostor községtől délnyugatra tervezett lecsapoláson kívül a vízfolyások vízgyűjtő területén talajvízszin- szabályozásra nincsen szükség. 2.25 HATÉKONYSÁGI SZÁMÍTÁS A tervezett beruházások hatékonyságát az Irányelvekben megadott mutatókkal számoltuk. A számításeredményét táblázatba foglaltuk. (Táblázat a következő oldalon.) 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 A BELVlZGAZDÄLKODÄS MUNKAINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKLÁSA Az Alsódunavölgy területén a távlati belvízgazdálkodási szükségletek kielégítésére tervezett munkák összes költsége — a belvízvédekezést kivéve — 205.3 millió Ft. A munkák kivitelének sorrendje függ a már megkezdett rendezési munkák készültségi fokától, az egyes belvízrendezések jelenlegi kiépítettségétől és a belvízrendszerekben jelentkező kapcsolatos nép- gazdasági érdekek kielégítéseinek szempontjaitól. Számításba kell venni ezenkívül a folyamatosan rendelkezésre álló kiviteli kapacitást, amely a beruházási keretösszeg ütemezését befolyásolja. Ezekre figyelemmel a tervezett fejlesztési költség keret felhasználás globális ütemezése. 1961—65 időszakban 16 % 1965—80 időszakban 28 % 1980 után 56 % Az egyes belvízrendszereket illetően a kivitelezés sorrendje az alábbiak szerint alakul: A 16. sz. belvízrendszerbe elsősorban a már megkezdett szunyogi és foktői szivattyútelepek korszerűsítésének és megépítésének feladata mellett, a csatornarendszer fejlesztése szükséges, korszerű műtárgyak létesítése mellett tározásokra is figyelemmel. Későbbi időszakra marad a jelenlegi főcsatorna zsilipek korszerűsítése, a még szükséges új zsilipek létesítése, árapasztócsatomák torkolati zsilipéinek és az oda tervezett szivattyútelepeknek a megépítése. Ebben a csoportosításban a tervezett fejlesztések költsége: 1961—65 időszakban 6,8 millió Ft 1965—80 időszakban 1,4 millió Ft 1930 utáni idoszakb. 24,2 millió Ft Összesen: 152,3 millió Ft. A 17. sz. belvízrendszerben a már megkezdett Csorna—Foktői főcsatorna műtárgyaival a torkolati szivattyútelepének a rendszert szolgáló részét befejezni. Ezt követően bővíteni kell a II. és III. sz. 132
