Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
kos-patak felé gravitálnak, a mélyzóna északi részének csak a szennyvizei és azok tízszeres hígítása kerül a mélyzónai gyűjtőbe. A tízszeres hígításon felüli csapadék vizek a Szilas-patakba ömlenek. A mélyzóna északi résziének szennyvizei egyrészt gravitációs úton, torkollnak a gyűjtőcsatornáiba, a Sződligét utca környéki terület vizeit azonban a Sződliget utcai átemelőtelep segítségével lehet a mélyzóna gyűjtőcsatornájába továbbítani. Ennek a résznek vízelvezetése elválasztó rendszerrel történik. A Sződliget utcai átemelő kiépítése sürgősen végrehajtandó feladat. Ez biztosítja ugyanis a Szilas- patak nagymértékű elszennyeződésének megszüntetését. Az átemelőtelep jellemző adatai: az elválasztó rendszerű vízgyűjtőterület 155 ha, az egyesítetté 37 ha. A napi szennyvízhozam 14 050 m3. Az átemelőtelep energia igénye 219 kW. Rákospalota területén az egyesített rendszerű csatornázás kiépítése a közelmúltban elkezdődött. Rákospalota—Pestújhely általános csatornázási tervei a távlati tervbe beilleszthetők. A terület csapadékvízelvezetése a helyi körülmények figyelembevételével az egyes területrészeken különféleképpen történhet. Rákospalota Szi- las-pataktól északra eső területének víztelenítése részben a Szilas-patak, részben a Mogyoródi-patak felé történik. A Rákos-patak északi oldalán elterülő zuglói városrész csapadékvizeinek elvezetése érdekében nagyobb részt zárt csapadékvízcsatoma kiépítése szükséges, bár bizonyos területeken szóba jöhet a felszíni vízelvezetés is. Rákosszentmihály csapadékvízelvezetésénél a felszíni és zárt levezetők kombinált alkalmazására kerülhet sor. c) Róbert Károly körút — Mexikói úti főgyűjtő: A főgyűjtő Lehel utca és Kerepesi út közötti szakasza a háború előtti és utáni években épült ki. Ezt a szakaszt ideiglenesen a Lehel utca—Béke utcai gyűjtőbe kötötték be, mely jelenleg a Rákosvölgyi főgyűjtőbe vezeti le a szenny- és csapadékvizeket. A Béke utcai főgyűjtő már erősen túlterhelt. Szükségessé válik tehát a Róbert Károly körúti főgyűjtő folytatólagos kiépítése (Esztergomi útig), valamint a jelenlegi főgyűjtőre kapcsolt rendszer vízelvezetésének megfelelő átalakítása. Ezzel kapcsolatban az Angyalföldi Csatomaszivattyútelep terhelésénél figyelembe veendő jellemző adatok: 1 128 ha csapadék-vízgyűjtő terület, 51 400 m3/nap szennyvízhozam. d) Angyalföldi Csátornaszivattyútelep. A telep 1930-ban történt tervezésénél is számba vették a szennyvíztisztító berendezés létesítésének szükségességét. A telep azonban még jelenleg is csak mechanikai tisztítással működik, a tisztítórész kiépítésére nem került sor. Elmaradt a záporoldal kiépítése is. A telep feladata a távlatban sem változik az eredeti elgondoláshoz képest. A telepre előírt teljes biológiai tisztítás azonban bizonyos átalakításokat tesz szükségessé. A telepnek a jövőben biztosítania kell a szárazidei szennyvizek állandó átemelését és a szivattyúteleptől délre elhelyezendő tisztítótelepre való juttatását. A záporszivattyúk a mindenkori Duna-vízállástól függőén a szabadkiömlőre dolgoznak. A telep távlati jellemző adatai: napi szennyvízhozam 281 000 m3, a csapadékvízhozam 17 650 1/s. A telep energia igénye 3 470 kW. e) Angyalföldi Szennyvíztisztító Telep. Ennek a telepnek kiépítése a főváros csatornahálózata fejlesztésének egyik legfontosabb feladata. A telep kiépítése fokozatosan történhet, halaszthatatlan azonban a biológiai résztisztítás mielőbbi megoldása. A biológiai tisztítással összefüggő műszaki kérdések egyrésze a telep fekvése miatt nehézségekbe ütközik. így többek között súlyos nehézséget okoz a kirothadt iszap kezelése, az iszapvíztelenítés műtárgyainak elhelyezése és általában a szennyvíz- iszap megfelelő elhelyezése. E kérdésekkel kapcsolatban számos alternatív terv került kidolgozásra. B) Pest-közép hálózat: Az 1894—1910 évek között létesült főgyűjtőrendszer nagyjából a Hungária körút és a Duna közötti városrészek szenny- és csapadékvizeit vezeti le a Ferencvárosi Csatomaszi- vattyútelepé-re. Pes-Közép csatornarendszeréhez kell azonban csatolni a XVI. kér. déli részének, és a XVII. kerület elválasztó rendszerű csatornahálózatát is. E két peremvárosrész szennyvizei a Kerepesi úti gyűjtő közvetítésével jutnak el a ferencvárosi telepre. Ide tartozik továbbá a kőbányai egyesített rendszerű csatornahálózatnak az Üllői úti és a jelenleg épülő Könyves Kálmán körúti főgyűjtőcsatornákkal a ferencvárosi telepre kapcsolt vízgyűjtőterülete, valamint a Ferencváros déli területe és a kispesti Wekerle-telep elválasztó rendszerű szennyvízcsatornahálózata. A főváros szóbanforgó területének csatornázását egységes szempontok szerint nem lehet vizsgálat tárgyává tenni. A Hungária körúton belüli területek csatornahálózata teljesen kiépített. A főgyűjtőkkel kapcsolatos ellenőrző vizsgálatok szerint ezek 50—70 év távlatában még fenntarthatók, rendszerük megváltoztatására szükség nincs. A főgyűjtő- és gyűjtőcsatornák egyes szakaszain azonban erős túlterheltség mutatkozik, amelyeket helyi jellegű lecsapoló- és terelőművekkel, valamint át- kötőcsatomákkal lehet megszüntetni. A főváros belterületeinek csatornázása zömében a múlt században létesült. Ennek megfelelően az elavult csatornaszakaszok fenntartása nagyobbmér- vű felújítási munkálatot igényel. A XVI. kér. Déli-rész csatornázásával kapcsolatban a Kerepesi úton új gyűjtőcsatorna létesül. A mátyásföldi Petőfi-kert és környéke gravitációs dós úton nem köthető be az új gyűjtőrendszerbe, és ezért kiépítendő a Lévay utcai szivattyúállomás. Előreláthatólag azonban ennek a városrésznek csatornázása a távlati időszakon túl kerül sorra. A XVII. kerületben, a volt RÁKOS községek — Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Újtelep, Rákoshegy és Rákosliget — jelenlegi beépítettségük mellett csatornázást nem igényelnek. A városrendezési tervekben azonban szerepel Rákoskeresztúr város- központjának kiépítése. Ennek keretében itt mintegy 40 000 fős, magas beépítési fokú lakótelepülés létesül. Ennek kapcsán a XVIII. kér. egyrészének csatornázása előtérbe került. A terület elválasztó 300
