Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
rendszerű csatornázásának főgyűjtője a Pesti út— Keresztúri út nyomvonalán vonul a Kerepesi útig, ahol az egyesített rendszerű főgyűjtőhöz kapcsolódik. A X. kerület Kőbánya jelenlegi egyesített rendszerű vízelvezetése Budapest általános csatornázása kiépítésével egyidőben létesült. A hálózat részben elavult, részben pedig vízlevezető képessége elégtelensége folytán a jelenlegi igények kielégítésére már nem alkalmas. A jelenleg építés alatt álló Könyves Kálmán körúti főgyűjtő már Kőbánya vízelvezetésének korszerűsítését szolgálja. A tervezet szerint ennek a főgyűjtőnek továbbfejlesztésével létesülő új főgyűjtő- és gyűjtőrendszerek a X. kerület szennyvízlevezetési kérdéseit megoldják. Ferencváros külső területei-nek csatornázása már jelenleg is megoldott kérdés. Ehhez a területhez tartozik a Wekerle-telep elválasztó rendszerű csatornahálózata is. A Ferencvárosi Csatornaszivattyútelep az 1894. évben létesült. Első rekonstrukciója alkalmával a berendezést elektromos üzeművé építették át, második rekonstrukciója 1930-ban történt. A főváros legrégibb szivattyútelepe. Korszerűtlen, számos megoldatlan üzemi problémája van. A tervezet szerint a telep feladata megváltozik. A csatomaszivattyútelep távlati feladata a telepre bekötő főgyűjtők (közös főgyűjtő és Könyves Kálmán körúti főgyűjtő) szennyvizeinek a Csepel szigetre való továbbítása, a csapadékvizeknek pedig háromszoros hígításig, a meglévő iker nyomócsövön keresztül a Duna sodorvonalába való átemelése, és ezenkívül a háromszoros hígításon felüli záporvizek időszakos átemelése. A telep főbb adatai: csapadékvíz-gyűjtőterület 1 660 ha. napi szennyvízhozama 576 000 m3. Csevel-Eszaki Szennyvíztisztító Telev a főváros csatornázás-fejlesztési tervének egyik legfontosabb újítása. Ez a telep Buda-észak és -közép, illetve Pest-közép csatornahálózatának közös tisztítótelepe. A tisztítandó szennyvíz 1 007 170 m3/nap, amely napi átlagban 11 650 1/s-nek, csúcsban pedig 13 515 1/s. vízmennyiségnek felel meg. C) Pest-déli hálózat. A tervezet szerint a XX. kér. Pesterzsébet, valamint a XIX. kér. Kispest csatom zását általában egyesített rendszer szerint oldja meg. A XVIII. kér. (Pestlőrinc) belső területe, a csapadékvíz elvezetés megoldatlansága miatt, ugyancsak egyesített csatornázással lesz ellátva. Elválasztó rendszer szerint épül ki Kispesten a Kolozsvári út, Temesvári út és Külső Török Flóris utcák által bezárt terület, valamint Lőrincnek a Lakatos út és az állami lakóteleptől keletre eső teljes területén létesülő csatornahálózat. a) Az egyesített rendszerű csatornahálózat közös főgyűjtője a Torontál utcai főgyűjtő. Pesterzsébeten a jövőben több gyűjtőcsatorna építése szükséges. Pesterzsébet északi részén a Ságvári Endre utcai Szivattyúállomás 5 000 m3/nap szennyvízhozamnak a Baross utcai gyűjtőbe való átemelésére szolgál. Kispesten két gyűjtőcsatorna kiépítése válik szükségessé. Ezek közül az egyik a Gábor Andor utca—Kisfaludy utca—Vöröshadsereg útja nyomvonalán halad, és feladata a keleti városrészek víztelenítése. A másik gyűjtő a Hullay Jenő- és Malinovszki utcákban létesül. Feladata egyrészt a Vörös Csillag Traktorgyár és a környéken üzemelő ipartelep szennyvizeinek levezetése, másrészt egyúttal a XVIII. kér. Lőrinc egyesített hálózatának gyűjtőjét is képezi és ezenkívül Lőrinc elválasztó rendszerű hálózata egyrészének szennyvizeit is levezeti. Az egyesített rendszerrel csatornázott terület 1 556 ha, amelyből Pesterzsébetre 866,2 ha, Kispestre 525,2, ha és Lőrincre 164,6 ha esik. b) Elválasztó rendszerű csatornahálózat Kispest és Lőrinc városrészek területeinek egyrészét vízteleníti. E hálózatok által szállított szennyvizek befogadója is a Kispest-Pesterzsébeti közös főgyűjtő. E csatornázás vízgyűjtőerülete összesen 1 373 ha, melyből Kispestre 64,5 ha, Lőrincre pedig 1 308.5 ha esik. E területek csapadékvizeinek elvezetése a meglévő árok rendszerek közvetítésével megoldott. c) A XVIII. kér. Pestimre és XX. kér. Soroksár csatornázásának kiépítése a jelenlegi beépítettség mellett ezidőszerint nem indokolt. Nagy távlatban azonban számolni kell e városrészek csatornázásának kiépítésével is. Mindkét terület elválasztó rendszerű csatornázásra van tervbe véve. Pestimre szennyvizeinek a Torontál utcai rendszerbe történő átemelésére a Lázár utcai Szivattyúállomás szolgál, mely napi 2 700 m3 szennyvíz átemelésére szolgálna. Soroksár szennyvizeit négy csatorna gyűjti össze a tervezet szerint. A 4 400 m3/nap szennyvizet a Gyáli-patak mentén létesülő Soroksári Szivattyúállomás nvomócsövön át ugyancsak az erzsébeti csatornarendszerbe juttatja. d) Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telev az előzőekben foglaltak szerint a XVIII. kér. Lőrinc, és Pestimre, a XIX. kér. Kispest, a XX. kér. Pesterzsébet, valamint Soroksár szennyvizeinek tisztítására szolgál. A telep főbb adatai a következők: Megnevezés Lakósszám Napi szennyvízhozam m8/nap Átlag Csúcs lit/s Kispest, Lőrinc, Pesterzsébet 224 440 109 710 1 275 1 620 Pestimre 17 950 2 700 30 55 Soroksár 21 470 4 400 50 75 összesen: 263 860 116 810 1 355 1 750 Pestimre csapadékvíz-elvezetése a Sósmocsár- árkon keresztül történik, Soroksár csapadékvizeinek befogadója a Soroksári-Dunaág. A Dél-Pesti szennyvíztisztító telepet terhelő csapadékvíz mennyisége 9 610 lit/s. 301
