Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

V egyvlzsgálatok A mintavételi hely Ipoly, Balassagyarmat megnevezése alatt 26/b táblázat A mintavétel ideje ! 1961. III. 24. Víz hőfoka C° 7,0 Átlátszóság mm 66 pH-érték 7,7 Vezetőképesség Q — 1 cm-1 16—6 374 Lúgosság W° 2,9 összes keménység nk° 10,5 СО.З keménység nk° 8,1 Ca++ mg/1 44,8 Mg++ mg/1 18,4 Fe+++ mg/1 0,07 ci­mg/1 12,0 SÖ4---­mg /1 66,3 HCÖ3­mg/1 176 NH3 mg/1 0,40 no2­mg'l 0,025 NO3 mg/1 6,0 O2 fogy. mg/1 4,6 Oldott ö2 mg/1 11Д 02 telítettség % 91,2 BOI5 mg/1 2,6 Szabad C02 mg/1 3,1 Fenolok mg/1 gy.lila Ossz. oldott anyag mg/1 286 össz. lebegő anyag mg/1 43 2.362 A Duna vizének vegyi összetétel-változása. A Dunán mért időszakos változások: a sókon­centráció a különböző vízállásoknál 100—260 kö­zött változik. A legkisebb sőkoncentrádó az 5800 m3/s-os magas vízhozamnál volt, a legmagasabb érték pedig 950 m3/s vízhozamnál. A keménység értéke ugyanilyen összefüggésben változik. Fordí­tott a kapcsolat a koncentráció és a vízhozam között az oxigénfogyasztánál. Ennek oka, hogy a káliumpermanganáttal a folyó szerves hordalékát is mérjük, ezért áradó víznél először mindig nő az oxigénfogyasztás és csak később érvényesül a víz hígító hatása, ami az oxigénfogyasztás csök­kenését eredményezi. A Dunán a legnagyobb oxi­génfogyasztást akkor mértük (1959. november), amikor a víz áradni kezdett, viszont a legkisebb oxigénfogyasztást a legnagyobb árhullám után (augusztus) észleltük, amikor a víz apadni kez­dett. 2.363 A felszíni vizek kémiai és biológiai jellemzése a víz felhasználása szempontjából 2.3631 felhasznalAs Ivóvízre 2.3632 felhasznalAs ipari vízre A TVK IX. fejezet 1.22-höz csatolt 02 fogyasztási térkép szerinti osztályozás alapján a felhasználók igénye szerint a következőképpen csoportosítható: I. o. használható ivóvízellátás céljára, vízelőké­szítéssel (csak az ülepítés gyorsítása és fertőtlenítés céljából szükséges vegyszer-adagolással) ezenkívül minden más vízfelhasználás céljára. II. o. használható ivóvízellátás céljára különleges tisztítással. Alkalmas talajvízdúsításra és ipari víz­ellátás céljára. III. o. ivóvíz céljára nem ajánlható, talajvízdú­sításra és ipari víz céljára kezeléssel alkalmas, ki­véve az élelmiszeripart. IV. o. ipari víz céljára is csak különleges tisztí­tás után alkalmas. 2.3633 felhasznalAs öntözésre A felhasználhatóság elbírálásának alapja a 2.361 pontban ismertetettek s a 25. sz. táblázatban fog­laltak. 2.3634 felhasznalAs halászati célra I. kategória: a Benta patak, Rákos patak, Diós- jenői patak halastó tápvizek. A körzet halgazda­sági szempontból még jelentéktelen. Védelemre szorulnak a Dunazug-hegység és Börzsöny összes patakjai. A Halgazdasági Tröszt bisi tavai tartoznak ide, területét azonban és haltermelését az V. körzetben vettük figyelembe. Az összes halastóterület ezen kívül a körzetben mintegy 250 kh. II. kategória: a KÉK Duna HTSZ évi halfogása jelentős. III. kategória: a körzet határán húzódik a So­roksári Dunaág, amelyet azonban a VII. körzetben tárgyalunk. A körzet évi haltermelése mintegy 2 ezer q hal. 2.364 A 6. TVK terület talajainak öntözővíz minőségi igénye A terület talajainak túlnyomó többsége az erdő­talajok csoportjába sorolható. Az erdőtalajok ural­kodó típusa a bamaföld, mechanikai összetétele változatos, rendszerint vályog, kisebb foltokban, főleg az Ipoly mentén és Budapest felett homok­mechanikai összetételű erdőtalajokat is találunk. Vízgazdálkodási sajátságaikat tekintve eltérőek, a vályogösszetételű barna erdő talajok, jó vízbefogadó képességű és jó víztartó talajok csoportjába sorol­hatók, a homokmechanikai összetételű barna erdő­talajok nagy vízbefogadó képességűek és közepesen viztartóak. Az erdő talaj októl délre nagyobb fol­tokban csernozjom barna erdőtalajokat találunk, melyek vízgazdálkodási sajátosságai szintén kedve­zőek. öntözésük esetén homokmechanikai össze­tétel mellett 1000 rng/1 összes sótartalmú, 35—40— 05

Next

/
Oldalképek
Tartalom