Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
úgy gazdaságos, ha az egész Észak-Nógrádi Regionális Vízmű szempontjából vizsgáljuk. Az ÉNRV harmadik vizsgált tározója a karancskeszi tározó, amely azonban nagy költségei miatt nem jöhet számításba, és kisebb teljesítőképességű. A terület legnagyobb tározója a nógrádszakáli Ipoly-tározó, (rárosi tározó )a földből készülő gát által létrehozott tározó közös csehszlovák-magyar létesítmény lenne. Teljesítőképessége 5,0 m3/s. Magas járulékos költségei ellenére is gazdaságos, olcsó beruházás. Járulékos eredménye a tározónak, hogy az Ipoly árvizeinek 68%-át kiküszöböli, a többi nagyvizek hozamait pedig kb. egyharmadára csökkenti. összefoglalva: A 366 millió forint költséggel épülő tározók 1,69 m3/sec vízmennyiséget fognak szolgáltatni. (Rárosi tározó nélkül!) 2.212. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása A 6. TVK területén számottevő ásvány-, gyógy- és hévízforrások csak Budapest területén vannak. Az Ipoly mentén van ugyan néhány csevicés forrás, azonban ezek csekély vízhozamúak, így csak helyi ivókúra formájában hasznosíthatók. A mélyfúrások jelentős részét ivóvíz céljaira használják. Fejlődés e téren csak Gödöllőn várható, ahol a III. sz. forrás vizére strand építése van betervezve. Fejlődés várható még a sóshartyánd gyógyvíz előfordulásánál az üzemszerű jódkivonás bevezetése terén. A főváros területén a fejlesztésre, a gyógyvizek vízhozamának emelésére lehetőség, nincsen. Megállapítást nyert ugyanis, hogy a jelenleg kitermelt mennyiség is több az utánptólásnál. Budapest fürdővárossá válása érdekében szükséges azonban, hogy a gyógyfürdőknél a zsúfoltságot megszüntessük, és fürdőink színvonalát emeljük. Ez elsősorban a régi híres fürdők korszerűsítésével, ill. újjáépítésével oldható meg. Ennek keretén belül a tabáni gyógyfürdő újjá építendő, és új kút létesítendő. Az erzsébeti jódos-sós gyógyfürdő szimmetrikus másik fele kerül megépítésre. A Szabadság strand kiépítése során ide vezetik a Széchenyi Gyógyfürdő II. sz. kútjának vizét is. A Széchenyi Strandfürdő téli üzemre épül át, míg a Palatinusz- strand hévizének teljes kihasználására bővítést terveztünk. Ebből a célból télen is üzemelő gyógymedence épül. A Lukács-fürdőnél rendelkezésre álló hévizeknek a Gellért-fürdőbe, ill. a Rudas uszodába történő juttatása érdekében megépítésre kerül a Gellért—Lukács távvezeték. A Rózsadombon melegvíz és hidegvíz tárolómedence épül a Lukács, Császár és Királyfürdő csúcsfogyasztásának kielégítésére. Komplex beruházás lesz a Népligetben létesítendő mélyfúrásra tervezett gyógyfürdő és strand. 2.213. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és termeszetvédelem A vízparti üdülés terén fejlesztés elsősorban a Duna kanyarban kívánatos. A fejlesztés során 46 vízparti üdülő építése szükséges. Ehhez kapcsolódnak túristaszállók, vízparti motelek,/ campingek, sátortáborok és vízparti hétvégi telepek. A jelentősebb üdülő központok Nagymaros-Visegrád-Kis- oroszi, Pilismarót lesznek, majd a Soroksári Duna- ág-menti területek a Soroksári Duna szennyvíz- problémáinak megoldása után. A tervezett üdülők befogadóképessége a meglévőkhöz képest 212%-os fejlődést jelent. A vízparti fürdés lehetősége szintén a fent felsorolt helyekhez kapcsolódik. A terv szerint a meglévő vízparti strandok fejlesztése és az újak megépülte után minden jelentősebb vízparti helység rendelkezik fürdésre alkalmás lehetőséggel. A horgásztanyák tekintélyes része a Soroksári Dunaág mellett épül. Természetvédelmi szempontból igen lényeges a Nagymarosi és Adonyi Vízlépcsők tájbaillesztése. Tudományos jelentősége van a Vácdaróci botanikus kertnek és a Göd-szigeti növényzetvizsgálati mintatelepnek. Igen jelentősek a Budai-hegyvidék és a Börzsöny-hegység forrásfoglalásai. Végrehajtandó a Kőhegyi-tó karbahelyezése is. összefoglalva: a 255 tervezett létesítmény 487 ezer légköbméterének költsége 514 miihó forint. 2.214 Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása Nagymarosi Vízerőmű. A vízlépcső az 1780—1657 fkm közötti Dunaszakaszt hasznosítja, és a Felső- dunai üzemvízcsatomás erőművel alkot egy egységet. A két erőmű együttesen 898 MW csúcsteljesítményt és évi 3 750 miihó KW óra energiát jelent. A vízlépcső, mint létesítmény, három fő részből áll: 1. A vízlépcső műtárgyai. Kettős hajózsilip 1500 t-ás uszály befogadására. Duzzasztómű 9 db kétrészes vasszerkezetű szegmens gát, valamint ennek két végén elhelyezett 2X6 egységes erőtelep gépsapkás Kaplan rendszerű komplex turbinákkal. Járulékos létesítményként épül meg a 10 m széles híd. 2. Duzzasztótérben létesítendő védelmi művek. A vízlépcső visszaduzzasztása miatt ár- és belvíz- védelmi, kommunális és közlekedési létesítményeket kell áthelyezni csehszlovák területen 9 helyen, magyar területen pedig 8 helyen. 3. Alvízi kotrás és folyamszabályozás. A vízlépcső hasznos esésének növelése érdekében alvízi kotrást kell végrehajtani, amely 21 MW többletteljesítményt jelent. A vízlépcső megépülte után megjavulnak a hajózási viszonyok, és biztosítható a hajózási mélység. Az alsó szakaszon megjavulnak az árvédekezés lehetőségei, a felső szakaszon pedig gravitációs öntözés lesz lehetséges. Adony folyami Vízerőmű. A Duna 1654—-1566 fkm szakaszát hasznosítja. A létesítmény fő részei a 1601 fkm-ben épülő vízlépcső—amely hajózsilipből, 17 kamposi szegmensgátból, valamint a jobb parton elhelyezett 10 Kaplan-turbinából áll; a védelmi létesítmények, amelyek azért szükségesek,, mert megszűnnek a gravitációs belvíz-bevezetések, valamint az alvízi kotrás, amellyel a hajózási mélység is biztosítható. A többi szakágazatokra történő kihatása nagyjából azonos a Nagymarosi Vízlépcsőével. Itt azonban lényegesen nagyobb öntözési lehetőségek nyílnak. Soroksári Dunaág. A Kvassy Vízerőmű két 492
