Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
Kaplan turbinát tartalmaz. Maximális teljesítménye 1 600 KW. Az erőtelep alacsony Dunavízállás esetén szivattyútelepként működik. Az 1956-os jegesárvíz alkalmával tönkrement tassi erőmű helyett a távoli időszakban új erőmű épül szintén két Kaplan turbinával. 1962-ben megkezdődik a tassi hajózsilip átalakítása szegmens elzáró szerkezetes vízkieresztő művé. A Soroksári Dunaág a Duna— Tisza Csatorna vízigényét is biztosítja. 2.215. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai A magyar-csehszlovák határszakaszon folyó Ipoly vízrendezési és vízgazdálkodási kérdéseinek rendezése folyamatban van. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság III. ötéves tervében a mezőgazdaság fejlesztésére nagy súlyt fektet, ezért az Ipoly- völgy vízrendezési munkálatait, valamint a városi tározó megépítését a csehszlovák fél igen szorgalmazza. Ütemezése szerint az Ipolyvölgy víz- rendezési kérdéseinek megoldása során először a rárosi tározót kell megépíteni 1965-66-ban, majd végre kell hajtani 1967-70 között az Ipoly rendezését is. Az erre vonatkozó tervezési munkák egy évtizede megindultak, és jelenleg is folyamatban vannak. Elkészültek az Ipoly felmérésével kapcsolatos geodéziai munkák, és 1962-ben el fog készülni a magyar fél részéről a folyó rendezési terve is, amely a vízhasznosítás kérdését is tárgyalja. 2.216, Területi vízmérleg Felszíni vizeinknél a kiinduló állapothoz képest a mérlegnek mindkét oldala megváltozik. A változást egyrészt a tározók, másrészt az élővizekbe visz- szaeresztett szennyvíz okozza a készletoldalon. A változás öntözési idányben 20 év alatt 5 177 lit/s, 20 éven túl pedig 1 480 lit/s növekedést jelent, a tározók megépülte által. A visszadott szennyvíz mennyisége 20 éven belül 490 lit/s-mal, 20 éven túl 500 lit/s-mal növeli a felszíni vízfolyások készletét (a Dunántúltól eltekintve). A felhasználási oldalon a felszíni vizek területén legszámottevőbb az öntözővízszükséglet növekedése, amely 20 éven belül 1 552 lit/s, 20 éven túl pedig 1850 lit/s-ot tesz ki. A halászati vízhasznosítás igénye 87 lit/s-ról 20 éven belül 269 lit/s-ra növekszik. A talajvizet legnagyobb mértékben az öntözés veszi igénybe. 20 éven belül a mai 236 lit/s-ról 636 lit/s-ra növekszik a felhasználás, míg az ipar növekedése 20 éven belül kereken 130 lit/s. A rétegvizeket a távlati vízfelhasználásban elsősorban ivóvízellátási célokra fogiák alkalmazni. Ennek során a felhasználás 117 lit/s-tól 318 lit/s-ra nő. Az ipar igen jelentős mértékben (1 310 lit/s) növeli a felhasználást. Karsztvíz terén a hasznosítás a továbbiakban is csak ivóvíz céljára történik. Itt a megnövekedett igény 364 lit/s a régi 347 lit/s-mal szemben. A felszíni vizek területén a Qaugss°L viszonylatában az átlagos kihasználtság 20 éven belül 33% azon túl 92%. Az egyetlen részterület, ahol a mérleg negatív, Budapest környezete, ahol már a jelenlegi kiinduló állapotban is hiány van. Felszíni vizeknél a kihasználtságának foka 20 éven belül és túl 10%. A közép-Dunavidék területének talajvize átlagosan 20 éven belül 86%-ban lesz kihasználva, míg a rétegvizek általános kihasználtsága 73% (a karsztvizeké 55%). 2.217 A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok A vízgazdálkodási területegységen végrehajtandó munkák megkövetelik a területen dolgozó vízügyi szervek tervszerű, arányos fejlesztését. Ezért legfontosabb a vízgazdálkodási központot jelentő Vízügyi Igazgatóság szervezetének fejlesztése. El kell érni', hogy az Igazgatóság a terület vízgazdálkodását hatékonyan irányítsa. Az igazgatóság központjának fejlesztése mellett a területen elhelyezett építő és üzemelő szervezetet is meg kell erősíteni. Meg kell erősítenünk a vízgazdálkodási társulatokat. Ügy az igazgatósági központnak, mint üzemének elhelyezését biztosítani kell. A TVK-ban meghatározott feladatok szükségessé teszik, hogy az igazgatóság a VITUKI-val együttműködve folytassa az adatgyűjtést, és végezze a kutatási munkákat fejlesztési csoportjával és vízminőségvizsgáló csoportjával. Végre kell hajtani a területegységen megvalósuló nagylétesítmények előmunkálatával, építésével és üzemelésével összefüggő laboratóriumi és helyszíni kísérleteket. A jövő feladatai megkövetelik a műszaki tervezési színvonal emelését. A nagylétesítmények tervezését és különleges feladatok megoldását a VÍZITERV-nek kell továbbra is végezni. Az igazgatóság tervezési osztályán ki kell alakítani a gépészeti, magasépítési, talajmechanikai feltáró és vízellátási tervező csoportokat. A TVK jóváhagyása után el kell készíteni a még hiányzó távlati építési terveket és a kész vízgyűjtőterületek alapterveit. A tervezési irányelvek kidolgozásával, a típus- és szabálytervek közreadásával, valamint folyamatos továbbképzésével a tervezési munka termelékenységét fokozni kell. Az építési feladatok végrehajtása 90—95%-os gépesítési fok elérését követeli meg. A nagytömegű földmunkák mellett a fenntartási műveletek teljes gépi végrehajtását кеД elérni. Az eiőregyár- tott betonelemek alkalmazási körének bővítése érdekében a megfelelő géptípusokat be кеП szerezni. Az építési, üzemelési és védekezési munkák jobb végrehajtását a többcsatornás távbeszélő hálózat és az URH rádióberendezések kiépítése segítheti elő. Ügy az építési, mint a fenntartási munkák technológiája felülvizsgálatra és fejlesztésre szorul. A kitűzött feladatok végrehajtásához a szellemi és fizikai munkaerőt biztosítani keU. A mérnök- létszám meUett ki kell alakítani a szaktechnikus gárdát, melynek képzését tárcaszinten кеД megoldani. Vízépítőipari szakmunkás gárdát кеД kiké493
