Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
1352 Autójavítóipar Autójavító iparunk a közlekedési javítóipar egyéb ágaihoz hasonlóan jelentős részben Budapesten Települt. Az autójavító üzemek a kommunális hálózatról nyerik vízellátásukat. A Fővárosi Autóbusz üzemnek és a BM gépkocsijavító üzemnek önálló szennyvíztisztító-berendezése van. 1353 Hajójavítóipar Ä hajójavító ipar jelentős része is a Közép-Duna- vidék területén települt. Legnagyobb javítóegysége az újpesti öbölben a MAHART hajójavító-telepe. Elhelyezése jó, partfala az, 1950-es években épült, sólyatere van. Az öböl kotrással fenntartható. Önálló szennyvíztisztító berendezése van az üzemnek. Ugyancsak a főváros területén települt a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat javító üzeme, a Rákos-patak torkolatánál, az angyalföldi kikötő meglevő medencéjének partján. Budapest területén kívül létesült a MAHART dunaharaszti javító üzeme és a Pestmegyei Kishajózási Vállalat horányi javító’ üzeme. A dunaharaszti üzem elhelyezése jó. Kevésbé szerencsés a horányi üzem telepítése. Sem megfelelő sólyatere nincs, sem partszakasza nem megfelelő. A sólya részére felhasznált terület a Dunakeszi-hórányi komp kikötésére lenne szükséges. A zsúfolt telepítés hátrányos az üdülőparti jellegű Horány számára. A kisebb hajójavító üzemek között kell megemlíteni a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság alkalmas partra telepített gépműhelyét is, a Csepel- sziget északi csúcsán, a Kvassay zsilip mellett. A hajójavító ipar jelentős parti területeket foglal le Budapesten és közvetlen környezetében. Ezeket az értékes parti területeket lehetőleg óvni kell a túlzottan szétszórt hajójavítóipari üzemegységektől. Javasolható tehát, hogy a jelenlegi széttagoltságot vizsgálják Felül, és egyesítsék a dunaharaszti és horányi egységeket. Ez az egyesítés gazdasági szempontból is előnyös lehetne. (III., VIII., IX., XI. fejezet) 140 Villamosgépipar A magyar villamosgépipar jelentős része a Kö- zép-Dunavidékre települt. Egységei Budapesten kívül Vácott és Gödöllőn találhatók. Gödöllőn az üzemnek önálló vízellátása van. Szennyvíztermelésük nem jelentős. A budapesti üzemek közül hat villamosgépipari üzemnek van önálló szennyvíz- tisztító berendezése. (VIII., IX. fejezet) 1G0 Műszeripar, továbbá ч 170 Vas- és fémtömegcikk-ipar Műszeriparunk, valamint vas- és fémtömegcikk- iparunk üzemeinek nagyobb része is a 6. TVK területére települt. Vízfelhasználásuk közműhálózatról történik, szennyvíztermelésük nem jelentős, önálló szennyvíztisztító berendezéssel rendelkezik Budapesten három műszeripari üzem. A műszeripari és vastömegcikkipari termékek egyik felhasználója a vízgazdálkodás is. (VIII., IX. fejezet) 1911 Villamosenergia-termelés A vízgazdálkodás közismerten szoros kapcsolatban áll a villamosenergia-iparral. A természetes vízfolyások mozgási energiájának átalakítása helyzeti energiává, majd hasznosítása, jelentős hagyományokkal rendelkezik. Azokban az országokban, amelyekben kedvezőbbek a vízerőhasznosítási adottságok, a villamos- energiatermelés bázisa a vízerőkészlet. Magyarországon a vízerőkészlet jelentős, és jelentős a 6. TVK területén is, azonban a hasznosítás gazdaságossági mutatói nem indokolják egyértelműen a vízeró- hasznosítás előnyét a hőerőműves energiatermeléssel szemben. Ä vízerőhasznosítás nagyobbarányú fejlesztését azonban előtérbe helyezte az utóbbi időben a folyami vízerőművek csúcserőműként való hasznosításának lehetősége. A hazai csúcsüzemi kísérletek, továbbá a nagymarosi vízlépcső kooperációs kiépítése, a felsődunai vízerőművek verseny- képessé tették a vízerőhasznosítást, és reálissá vált e mű építésének beállítása az 1980-ig terjedő időszakban. A csúcsenergia érdekei teszik reálissá a nagymarosi erőmű szomszédságában a hegyestetői hidraulikus energiatározó létesítésének tervét. Még az 1980. év előtti időszakban épülnek meg a Kvassay Vízerőmű, továbbá a Dunai Hőerőmű rekuperációs vízerőműve. Ezek nem szolgáltatnak csúcsenergiát, de létesítésük tanulmányi és észszerűségi okokból nem vitatható. A TVK vízerőhasznosítási fejezete nem tárgyalja a tassi vízerőmű újjáépítését, holott ennek eldöntése szükséges a Soroksári Dunaág vízgazdálkodásának továbbfejlesztése érdekében. A vízgazdálkodás messzetávlati terveiben szerepel a II. magyarországi dunai vízlépcső építése Adonynál, vaMminf a Duna—Tisza Csatorna utolsó ütemének kiépítésével a szigetszentmiklósi vízerőmű építése. Ezek közül az Adanyi Vízierőmű csúcsenergia termelésre alkalmas lesz. Amennyiben a csúcsenergia viszonylagos értéke tovább növekszik, szó lehet a Duna Budapest feletti szakaszán több hidraulikus energiatározó létesítéséről. Nem jelentős azoknak a törpevízműveknek a sora, amelyek helyi energiaigények kielégítésére telepíthetők, különösen a Börzsöny es Pilis hegységek patakjaira. A vízerőhasznosítással egyébként a TVK külön fejezetben foglalkozik. Külön meg kell említeni, hogy a folyami vízlépcsőik, a torkolati vízierőművek, nem tekinthetők egymagában az energiatermelés szemszögéből. A fenti művek többcélúak, így létesítésüket kom- lex szemlélettel kell megítélni. Abban az esetben, ha a felsorolt vízerőművek mindegyike megépül, bátran állítható, hogy a műszakilag hasznosítható vízkészletet kimerítettük — mai ismereteink alapján. (III. X., XV. fejezet.) 1912 Villamosenergia-elosztás A vízgzdálkodás a vlilamosenergia-elosztással akkor kerül megemlítendő kapcsolatba, ha az elosztó- hálózat — elsősorban a magasfeszültségű hálózat — 475
