Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
keresztezi a vízfolyások medrét. A keresztezéssel kapcsolatos műszaki előírásokat a távvezeték létesítése előtti közigazgatási eljáráson rögzítik. A távvezetékekkel többnyire akkor van zavar, ha csatorna- vagy patakmedertisztítás során akadályozza az esetleges bővítést egy, a meder közelében elhelyezett oszlop, 'illetve, ha kotrógép végzi a munkát. Gyakran nincsenek ugyanis tekintettel a kotrómesterek az előírásokra, és a gémet a vezetékek alatt is mozgatják. Ebből a szabálytalanságból több ízben történt már baleset. (V. fejezet) 2111 Tégla- és cserépipar A Közép-Dunavidék nagy laksűrűsége miatt kiterjedt tégla- és cserépipar fejlődött a területen. Az üzemek általában önálló vízellátásúak, vizüket gyakran az agyagbánya felhagyott — talajvízszint alatti — részéből szerzik be. A vízfogyasztás nem jelentős ezeknél az üzemeknél; telepítésüket ezért sohasem a vízszerzési lehetőség, hanem talajadottság és a szállítási lehetőségek befolyásolják. A Csillaghegyi téglagyár önálló szennyvíztisztító-berendezéssel rendelkezik. Fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy a téglagyárak közül több fekszik közvetlenül a Duna partján. (Pl. az 1624 fkm-nél). A téglagyárak elhelyezése alkalmas az uszályba rakodásra. Célszerű lenne megvizsgálná elhanyagolt vízíszállítá- sunk fellendítésére a tégla vízi szállításának fejlesztését. A téglagyáraknak még egy vízgazdálkodási jelentőségét meg kell említenünk. Több helyen olyan anyaggödröt létesítettek — téglagyárak mellett, — amelyek víztározásra alkalmasak. Ezeknek számbavétele és esetlegen hasznosítása szükséges abban az esetben, ha ez még nem történt volna meg. A vízgazdálkodási művek kialakítását, gyakrabban azonban a településrendet zavarják a meggondolatlanul engedélyezett, vagy engedélynélküli vályogvetések. Célszerű lenne a vályogvetések hely- kijelölésére irányelveket adni a helyi tanácsok részére. Ez a vízgazdálkodásra is előnyös lenne. (XI. fejezet.) 2112 Tűzállóanyag-ipar A Bánk és Felsőpetény között levő vegyes ásványbányák főterméke a kaolin. Ezekben a bányákban feltehetően meg fog változni a termelési lehetőség a bánki felső tározó megvalósítása esetén. Ezt a kérdést a tervezés során alaposan meg kell vizsgálni. Ha nem is önti el esetleg a bányát részben vagy egészben a tározott víz, feltehető, hogy az átázás következtében csúszások következnek be, különös tekintettel a talaj összetételére. (XII. fejezet.) 2121 Kőbányászat és kőmegmunkálás A 6. TVK területén van a dunai folyamszabályozási kőellátás bázisa, a dunabogdányi kőbánya. Igen jelentős kőbánya a szobi, amely elsősorban útépítési és vasútépítési célra dolgozza fel a terméskövet. A szokolyai és romhányi kőbánya jelentős még a vízgazdálkodás szempontjából, ezek látják el a nógrádi vízépítések terméskőszükségletét, továbbá Pest megye északi részét is innen látják el tengelyen szállított kővel. A dunabogdányi kőbányából gazdaságosan csak hajóval szállítható el a terméskő. A szobi és visegrádi bányában a hajóra rakodás csak másodsorban kerül szóba, a tengelyen való szállítás mellett. Ebből következik, hogy a dunabogdányi kőbánya vízépítések kiszolgálására igen alkalmas. A részletes adatokat tartalmazó TVK fejezetre utalva, ebben a fejezetben is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az Esztergom-déli országhatár közötti igen jelentős folyamszabályozási munkák gazdaságosabb végrehajtása érdekében szükséges a bánya korszerűsítése és termelésének a folyamszabályozási munkák idényiellegéhez való igazítása. Ezt célszerűen úgy lehetne megvalósítani, ha a bányát a vízügyi szervek vennék kezelésbe. Kétségtelen, hogy a folyam- szabálvozás függ a jégiárási és víziárási viszonyoktól. tehát idényjellege nem szüntethető meg. tehát a kiszolgáló inar ettől eltérő érdekek szerinti irányítása végső soron n én Gazdasági károkhoz vezet. A Pilis hegység kömvékét látia el a szentendrei és az ürömi kőbánva. Ezek nem termelnek vízálló követ tehát vízéoítésre való felhasználásuk tilos. Az említetteken kívül igen sok helyen bánvásznak még vízéoítésre alkalmas és alkalmatlan terméskövet. Különösen Nógrád megyében van sok bánva, amelyeknek termékeit esetenként kell megvizsgálni vízállóság tekintetében felhasználás előtt. (XI. fejezet.) 2122 Kavics- és homokbányászat A kavicsbányászat a 6. TVK területén a legközvetlenebb kapcsolatban van a vízgazdálkodással. Tekintettel arra. hogy a Duna mederanyaga, továbbá a Duna medervándorlásai során felénített ka- vi es terra s z ok ióminőségű betonadalékanyag termelését teszik lehetővé, a Duna menti települések betonadalék igényét' elsősorban a Duna medréből és a kavicsterraszokból elégítik ki. Ezzel a kérdéssel is foglalkozik részletesen a TVK folyamszabályozási és árvízvédelmi fejezete. Itt is meg kell jegyezni azonban, hogy a mederkotrásokat végző Folyam- szabályozó és Kavicskotró Vállalat a termelési túlterhelésre való hivatkozással ismételten úgy végzi a munkát, hogy gyakran okoz helyi mederfajulásokat a kotrással. Ezzel veszélyt okoz a hajózásra, rontja a víztermelésre fenntartott parti sávok vízadóképességét, nem egy esetben pedig az üdülőpartot teszi tönkre. Káros tevékenységének kiküszöbölése sürgős. Megoldást csak az jelenthet, ha a Vállalat gépi kapacitását megfelelőképpen felfejlesztik és így érvényt lehet szerezni azoknak az előírásoknak, amelyekkel vízjogi engedélyezések során biztosítják a kotrások minden irányú hasznát. A Nagymarosi Vízlépcső építésével kapcsolatos al- vízi kotrás olyan kotró és kavicsszállító kapacitás fejlesztést igényel, hogy a fenti követelmények teljesítésére biztosított lesz. Általában a 6. TVK területén a vízgazdálkodási nagylétesítmények építésének fellendítése hosszú időre megoldja a betonadalékanyag problémát Budapest és környékén. Kavicsnyeréssel jár együtt a 476
