Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
A Csobánkai tározó6 a Kovácsi pataikon a Dera patakba való beömlés felett 2 km-re Csobánka község felett létesülne, szintén szép környezetben, a Pilis lejtőin. A gátra vonatkozólag részletes feltárás is történt. A" tározó kizárólag vízisport és üdülési célokat szolgál, amit Budapest közelsége is indokol. A gát földből készül. Vácdukai tározó1. A Gombás patak alsó tározója, a község felett öntözés, halászat céljára igen gazdaságos. A Perei tározó8. Gombás patak felső tározója, a Penci ág felhasználásával. A tarozás kerettervi feldolgozását a budapesti VÍZIG végezte. Öntözésre és halászatra jól kiépíthető földgátelzárással. A Nógrádveröcei tározó9 a Lósi patakot használná ki a vasúti híd felett 0,8 km-re levő szűkületnél. A völgyszakasz a Börzsöny és Cserhát’ határán fekszik, elsősorban üdülésre megfelelő. Az előzőeknél, lényegesen gazdaságosabb. A gát anyaga föld, létesítése 1 km makadám-út áthelyezéssel jár. A Kismarosi tározó10 a Török patakon épülne a vasútállomás felett mintegy 1,5 km-re az ún. Nagymorgó szűkületben. Környezete üdülés céljára is alkalmas. Öntözési és halászati felhasználása vitatható. Magas költségét a nagy gátmagasság és a járulékos beruházások okozzák. A Kismaros—királyréti közút és a keskenynyomtávú vasút kb. 1,5 km szakaszát át kellene helyezni, továbbá 10 db nyaralóházat. Királyréti tározó11. A tározó Királyrét puszta alatt kb. 1,5 km-re épülne. Környezetre festői, az üdülés szempontja figyelemre méltó. Öntözési és halászati felhasználását gazdaságosan nem lehet indokolni. Költsége a nagy gátmagasság következtében igen magas. A Szokolya—királyréti közút és 1,5 km hosszú keskenynyomtávú vasútvonal a tározótérbe esne. A nyugati mellékvölgy betorkollá- sánál több ház kerülne víz alá. Rárosi V. Mulai tározó}2 A tározó határjellegű beruházás. A tározó részletes vizsgálata az előző tervektől eltérően most van folyamatban. A tározót az árvizek káros hatásának kiküszöbölésére, az öntözési szükségletek fedezésére, valamint az ipari vízigény biztosítására célszerű kiépíteni. 1961-ben a csehszlovák és magayr fél közötti megegyezés alapján az alábbi vízigények merültek fel: Csehszlovák Szocialista Köztársaság ipari-f-ivóvíz 500 1/s (egyenletes évi vízsugárban) öntözővíz 357 1/s (egyenletes évi vízsugárban) Összesen: 857 1/s (egyenletes évi vízsugárban) Magyar Népköztársaság ipari-f-ivóvíz 120 1/s (egyenletes évi vízsugárban) öntözővíz 193 1/s (egyenletes évi vízsugárban) Összesen: 313 1/s (egyenletes évi vízsugárban) összes igény 1170 í/s (egyenletes évi vízsugárban) Mederben hagyandó 180 1/s (egyenletes évi vízsugárban) Teljes vízszükséglet: 1350 1/s (egyenletes évi vízsugárban) A csehszlovák—magyar közös tanulmányok két változatban oldották meg az Ipoly határmenti tá- rozási lehetőségeit. I. vált. Hasznostérf. = 18,7 millió m3, 1350 1/s egyenletes vízisugárral, II. vált. Hasznostérfogat = 45,7 millió m3, 2000 1/s egyenletes vízsugárral. A völgyzárógát Mula község felett 320 m-re, az Ipoly 170,94 km szelvényében, földből létesül. A beruházás összegére csak tájékoztató adatot lehet adni, a tanulmányban említett 3,01 kcs/m3, illetve 2,03 kcs/m3 fajlagos beruházás alapján. Komravolgyi tározó}3 Mellékvölgyi tartálytározó, amely vizét az Ipolyból nyerné. A Salgótarján és környékének vízellátására számos tanulmány és vizsgálat készült. Valamennyi eddig vizsgált tározó közül legalkalmasabbnak (nyomóvezeték, vonal- vezetés és költség szempontjából) a Dobroda Komra pataki mellékágán létesített 1,3 millió m3-es tározó kínálkozik. Mint az ÉNRV része az Ipoly Litke község alatti szakaszából kivett vizet fogadja be, az Ipoly bizonyos vízhozama felett. A tározás révén Salgótarján 10 000 m3/napos vízigénye az Ipoly szélsőséges vízjárásától függetlenül, bármely iőszakfoan biztosítható. Karaneslapujtői tározó14 A Dobroda patak felső folyásán létesítendő viszonylag hosszú fölgát révén. Tározásra főleg jó geológiai adottságok folytán javasolják, egyéb vonatkozásban sajnos nem ütik meg a mértéket. Viszonylag nagy felülete miatt párolgási vesztesége jelentős. Járulékos költségeit Baksaháza kitelepítése emelné (34%). Létesítését 1980 után ütemezték. A nógrádi iparvidék vízhiányának kiküszöbölésére vették számításba és részletes feltárást is végeztek ezzel kapcsolatban. A Ságujfalusi tározó15. A Ménes patak felső szakaszának tározója Ságújfalu község felett épül. Hasznosítható öntözésre és haltenyésztésre. Részletes feltárása megtörtént. Nagy gáthossza következtében viszonylag magas beruházást igényel. A Benzurfalvai tározó16. A Géci patak alsó tározója Benzurfalva déli szélénél létesül. Építése a völgyben haladó 1 km út áthelyezését vonná maga után. Hasznosítása: öntözés és haltenyésztés. Kiépítésiével a gazdaságos' kiépítés felső határán túlmenni nem érdemes. Kisgéci tározó11. A Géci patak (Ménes patak mellékága) község alatti részen épül, mint a patak második tározási lehetősége. A Géci patak egyes térképeken Nógrádmegyei patak névvel szerepel. Létesítési költsége alacsony. Haltenyésztésre és öntözésre használható. Nagylóci tározó13. A Lóri patak tározója a Széchenyi Téglagyár felett épülne, közel a Nógrád- sipeki patakba való betorkoláshoz. Haltenyésztésre és öntözésre irányoztuk elő. Aránylag kis tározótérfogatához (0,75 miihó m3) igen magas (12 m) földgát tartozik, ami az elzárás költségét aránytalanul nagyra növeli. Nógrádsipeki tározó19. A Sipeki patakon, a Nóg- rádsipak—Maróc—Vansány-i hármashatámál 'épülne öntözési és haltenyésztési hasznosításra. Létesítése gazdaságos. 382
