Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
3. BEFEJEZÉS 3.1. A terv értékelése 3.11. TELEPÜLÉSEK ÉS IPARTELEPEK CSATORNAZASA A keretterv képet ad a jelenlegi állapotról és feltárja a jövőbeni teendőket. Tartalmazza az ez idő szerint figyelembe vehető legfontosabb vízgazdálkodási feladatokat. Megteremti a lehetőségét és az alapját hosszabb távlati népgazdasági tervek elkészítésének. Más népgazdasági ágazatnak jelentős segítséget nyújthat saját távlati tervük kidolgozásához. A keretterv tájékoztatást ad, hogy milyen megterhelést jelent a népgazdaság számára a csatornázás és szennyvíztisztítás terén végrehajtandó legsürgősebb feladatok elvégzése. A bevezető rész a meglévő állapotot foglalja ösz- sze. A kommunális csatornázás adatainak megbízhatósága megfelelő. Kellően kimunkált adatok álltak rendelkezésre az ország közmű ellátottságáról, azok műszaki jellemzőiről. Az ipartelepek szennyvízkibocsátásának és tisztításának egyes adataiban már több bizonytalanság rejtőzhet. Kérdéses esetben ezért mindig a jobban megfogható ipari víz- beszerzés és az alkalmazott gyártási technológia során várható vízveszteség egybevetésével történt a kibocsátott szennyvízmennyiség leellenőrzése és esetleges korrigálása. A kommunális csatornázás 20 éves fejlesztési tervének alapja az Országos Tervhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lélekszámfejlesztési terv volt, amely az ország lakoslétszámát 1980-ra 11,3 millió főre irányozta elő. A keretterv célkitűzéseinek realitását kommunális vonalon az Országos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1962 januárban megadott fejlesztési irányelveinek, továbbá a különböző tervező vállalatok konkrét terveinek felhasználása biztosítja. A keretterv készítése során minden város, nagyközség és kiemelt mezőgazdasági központ csatornázásának és szennyvíztisztításának megoldására egyedi terv készült, s így a célkitűzések megvalósításához szükséges beruházási költség reális számértéknek tekinthető. A 20 éves iparfejlesztés szennyvízelvezetésének és tisztításának tervezése az iparágak fejlesztési tervei alapján történt. A fejlesztés egyes nagyipari létesítményeinek csatornázása és szennyvíztisztítására a keretterv készítése során egyedi tervek készültek, azonban a beruházási költségek meghatározása az egységesség kedvéért mindenütt az országos átlagnak segítségével történt és csak részben lehetett figyelembe venni a helyi körülményeket. Előfordulhat ezért egy-egy esetben, hogy az ipari szennyvizek elvezetésére és tisztítására beállított beruházási költség kissé magasnak vagy alacsonynak tűnik, azonban TVK területre vonatkozóan az e célra fordítandó összegek valós értéknek fogadhatók el. A fejlesztés során keletkező káros ipari szennyvizek mennyiségének megállapítása jelenlegi gyártási technológiák feltételezésével történt. Üj, korszerűbb technológiák bevezetése a káros szennyvizek jelentős mértékű csökkenését okozhatja, ami az elvezetés és szennyvízkezelés terén komoly költségmegtakarítást eredményezhet. Meg kell jegyezni, hogy az összehasonlíthatóság és egységesség érdekében a költségszámítás a teljes 20 éves fejlesztési időszakra vonatkozólag azonos kivitelezési költségtényezők segítségével történt. Nem lehetett ugyanis figyelembe venni az építési, technológia állandó korszerűsödését, mely az építési költségek terén esetleg jelentős költségmegtakarítást eredményezhet a megadott költségekhez képest. Az iparfejlesztési előirányzatok sohasem tekinthetők mereven meghatározott számoknak. A tényleges fejlesztés állandóan rugalmasan idomul a népgazdaság mindenkori struktúrájához, szerkezeti változásaihoz, igényeihez és teherbíróképességéhez. Feltétlenül szükséges tehát az elkövetkezendőkben a keretterv adatait is folyamatosan helyesbítem és finomítani a mindenkori helyzetnek megfelelően. A keretterv felépítésében Budapest főváros, Pest és Nógrád megyére, valamint a Fejér megyei Etyek és Mány községekre és a keretterv szempontjából az Északdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területéből a 6. TVK-hoz csatolt Dömös és Pilismarót községekre tagolódik. Figyelemmel azonban a Duna-ka- nyar fejlesztésére vonatkozó népgazdasági érdekekre, a keretterv készítésénél a Duna-kanyar Intéző Bizottság ezzel kapcsolatos tervei is felhasználást nyertek és a kerettervben külön fejezetet kapott a Duna-kanyar. A terület szenny- és csapadékvíz elvezetésének, valamint a szennyvíztisztításának minőségi és mennyiségi vizsgálata előtt néhány alapvetően fontos tényező kiértékelése szükséges. A múlt-jelen részben az egyes intézményekben, létesítményekben megépített, a távlatban pedig kiépítendő egyedi jellegű csatornázásnak és szennyvíztisztító berendezéseknek áltálában a keretterv minőségére közvetlen kihatásuk nincs. Ezeknél az egyedi megoldásoknál a szennyvizek kezelése túlnyomó részben az intézmény belterületén történik, és nagy részben ugyanitt történik a szennyvizek elhelyezése is. Az egész területen alig akad egy-két eset (Jobbágyi, stb.), amelynél a település, mint kommunális egység, egy ilyen egyedi tisztító- berendezést vett volna igénybe kisebb-nagyobb községrész szennyvizeinek tisztítására. Még az esetleg közterületen haladó csatornahálózatok sem voltak közvetlenül alkalmasak arra, hogy azokba az engedélyesen, illetve az üzemeltetőn kívül más területek is bekapcsolhatók lettek volna. Ez az állapot bizonyos fokban a jövőben is fennmarad — még Budapesten is —, mert a területen a község- csatornázás kérdésének teljes megoldása még az 1960—1980-as keretterv időszakban sem történhet meg. Népgazdasági szempontból azonban az egyedi szennyvíztisztító berendezéseknek olyan értelmű telepítése, ahogy az a múlt-jelen időszakában történt, feltétlenül káros jelenség. Nem tartható fenn ugyanis az az állapot, hogy egyes településekben több, egymástól független kisebb-nagyobb kapaci315
