Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
2.315. Költségösszesítés és indoklás A 6. TVK területére eső összes csatornázási és szennyvíztisztítási költségeik: Kommunális Ipari Megnevezés szennyvíz 1 csap. víz millió forint Budapest: Közcsatorna 4 457,« Árok 150,0 Ipartelepek (új létesítmények) 1 360,0 Ipartelepek (korszerűsítés) 70,0 Budapest összesen: 4 457,0 150,0 1 430,0 Pest-megye: Városok, városiasodó községek 132,1 47,1 Egyéb települések 44,3 11,0 Duna-kanyar 12,0 1,0 Üzemi lakótelepek 25,6 3,9 Keretösszeg Jelentősebb iparfeji. Meglévő berendezések 16,0 292,0' korszerűsítése 15,5 Egyéb ipartelepek 4,5 Pest megye összesen: 230,0 63,0 312,0 Nógrád megye: Balassagyarmat 37,0 24,0 Egyéb települések 22,4 6,7 Dunakanyar 1,4 0,3 Üzemi lakótelepek 1,4 1,0 Keretösszeg 4,0 Balassagyarmat iparfejlesztés 6,0 Egyéb ipartelepek 1,5 Meglévő berendezések korszerűsítése 0,5 Nógrád megye összese: 66,2 32,0 8,0 Budapest összesen 4 457,0 150,0 1 430,0 Pest megye összesen 230,0 63,0 312,0 Nógrád megye összesen 66,2 32,0 8,0 Fejér megye összesen 0,3 Komárom megye összesen 1,3 0,2 összesen : 4 754,5 245,5 1 750,0 Pest megyében a fejlesztésre fordítandó költségekből elsősorban is Szentendre és Vác csatornázásának és korszerű szennyvíztisztításának kérdését kell megnyugtató módon megoldani. Szentendre város lakóinak száma a jelenlegi 10 307 főről 1980-ra 20 600 főre növekszik. \ BUVÁTI által 1959-ben, készített „A budapesti régió rendezési terve” c. tervezetében Szentendre a budapesti körzethez tartozik, és mint ilyent, a terv családi házas telepítésre és üdülő fejlesztésre alkalmas helyként jelölte meg. A város középpontja már jelenleg is megérett a csatornázásra. Szentendre csatornázásának és szennyvíztisztításának sürgős megoldását indokolja többek között nagy idegen- forgalma és a Duna-kanyarban betöltött kulcsponti szerepe is. Vác lakossága a jelenlegi 24 748 főnyi lakósszám- ról 1980-ra 42 100 főre növekszik. A közel félévszázados hálózat felújításra szorul és kibővítése már jelenleg is szükséges. A szennyvíztisztító telepe is teljesen elavult, kapacitása nem megfelelő. A Dunának Budapest ivóvízr-ellátásában betöltött jelentős szerepe is megkívánja, hogy a vízkivételi berendezések fölött komolyabb szennyeződés ne terhelje a Dunát. A városiasodó községek közül elsősorban Budaörs és Manor csatornás közművesítését kell megvalósítani. Budaörsön különböző tárcák beruházásálban egymás után valósultak, illetve valósulnak meg szennyvíztermelő egységek (lakóépületek, középületek, iparvállalati, intézményi, telepek stb.). Ennek következtében népgazdasági és szakszempontból az a rendkívül káros gyakorlat alakult ki, hogy beruházásonként nagy költséggel megépített, sok esetben szakszerűtlenül kezelt — és így gyenge hatásfokkal működő — kis szennyvíztisztító telepek létesülnek a község különböző pontjain, fertőzve a befogadót, illetve a talajvizet, veszélyeztetve közegészségügyi szempontból a község lakosságát. Az egyedi szennyvíztisztítók beruházásának összegeiből Budaörs csatornázásának és szennyvíztisztításának első ütemét már meg lehetne építeni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Budaörsön a talaj szikkasztásra nem alkalmas és megfelelő befogadó sincs1. Monoron a szennyvíztermelők részben tisztított, vagy tisztítatlan fekáliás szennyvizüket a csapadékvíz csatornába kötik. A csapadékvíz csatorna a község belterületén nyílt árokba torkollik. Közegész- ségügyi szempontból ez az állapot súlyos fertőzési veszélyt rejt magában. Nógrád megyében elsősorban Balassagyarmat, a Duna-kanyar községei közül pedig Nagymaros csatornázásának és szennyvíztisztításának kérdése vár megoldásra. 2.32. A VIZEK TISZTASÁGÁNAK FOKOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS TEENDŐK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A 6. sz. tvk. területén átvonuló élővízfolyások közül házi és ipari szennyvizekkel különösen szeny- nyezett a Zagyva, Ipoly folyók, a Lókos-patak, Rákos-patak, Szilas-patak és a Soroksári Dunaág. A vizek tisztaságának védelméről kiadás előtt álló kormányrendelet szennyvízbírságot és szennyvízbevezetési díjat ír elő mindazon üzemek, intézmények terhére, melyek élővízfolyásainkat és a talajvizet szennyezik. A tervidőszakban elsősorban arra kell törekedni, hogy az élővízfolyások további szennyeződése megszűnjön és ezért az említett vízfolyások mentén lévő településeket és ipartelepeket korszerű szennyvíztisztító berendezésekkel kell ellátni. 314