Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
BUDAPEST TERÜLETÉN LÉVŐ KISVÍZFOLYÁSOK Duna-jobbpart Barát-patak (Budakalászi határárok) A fővárosi szakaszon levezetendő 45,5 m3/s vízmennyiségnek megfelelően 1100 fm hosszban — a torkolat és a Szentendrei út között — a medret 3,00 m zárt szelvényűvé kell átépíteni. A Szentendrei út és Ürömi út között 5 km hosszban az árkot burkolni kell. Ördögárok vízgyűjtője. A Nagy-Ördögárok 2 530, a Kis-Ördögárok 848 ha. Mindkét árokrendszernél gondoskodni kell a hordalék visszatartásáról. Hosszúréti-árok. A távlati fejlesztés során a vízfolyás rendezése szükséges. Duna-balpart Szilas-patak. A patak fővárosi szakaszát teljes hosszában rendezni kell. A torkolat és a Váciút között mederrendezés szükséges. Mederszabályozást kíván a rákospalotai szakasz is. Mellékárkai: a Csömöri-patak, a Mogyoródi-patak, az Oceán-árok rendezése is szükséges. Rákospatak. Vízgyűjtőből mintegy 82 km2 erro- dált terület. A torkolat és a 6100 szelvény között a szelvény burkolt, a Rákosrendező pályaudvar alatt 275 m hosszban zárt szelvény. Távlati fejlesztés során rendezése szükséges. Gyáli-patak. A patak 420 km2 vízgyűjtőterületéből 60 km2 esik a főváros területére. A fővárosi szakasz a mellékágakkal együtt teljes rendezésre szorul. Távlatban 10,8 m3/s vízmennyiség elvezetéséről kell gondoskodni, burkolt árokkal. BUDAPEST TERÜLETÉN LÉVŐ, IDŐSZAKOS VÍZFOLYÁSOK, Arokrendszerek, ELVÁLASZTÓ rendszerű csapadéklevezető CSATORNA- ÉS ÁROKHAlOZATOK Duna-jobbpart Buda-észak és Buda-közép területe. Békásmegyer, Csillaghegy területének belvizeit a Csillag- hegyi-árok és mellékárkai: a Munkácsi Mihály utcai- és a Békási-árok vezeti le a Dunába. Az árokrendszer fejlesztése szükséges. Megoldatlan Csillaghegy középső területének csapadékvíz-levezetése. Római-fürdő víztelenítésére a Római-patak szolgál. A terület nagy része városrendezési szempontból beépítés alatt áll. Szenny- és csapadékvíz- csatornázás kiépítése szükséges. Óbuda nyugati határában a Testvérhegy és Táborhegy északkeleti lejtőjének csapadékvíz-levezetői még huzamosabb ideig fenntarthatok. A Bogdányi úton zárt csapadékcsatornát kell létesíteni a Hajógyári Duna-ágba való bekötéssel. A Szépvölgyi-árok a tervek szerint az Óbuda magas-zóna egyesített rendszerű gyűjtőcsatornája lesz. A külső területek vízelvezetését rendezni kell. A Határ-árok 1360 ha vízgyűjtőterületéből távlatilag 575 ha lakóterületet kell csatornázni. E területen elválasztó rendszerű szennyvízcsatornázás létesül. A csapadékvizek elvezetésének biztosítása érdekében a Határ-árkot és mellékárkait burkolattal kell ellátni. Buda-déli területek. E terület csapadékvizeinek elvezetésére a völgyek mélyvonulatain kialakult időszakos vízfolyások szolgálnak. Általában rendezetlenek (Péter Pál utcai-, Határsori-árok, Diós-árok, Dózsa György úti árok). A terület beépítése során a jelenlegi főágakhoz csatlakozóan a mellékárok- rendszerek kiépíthetők. Ugyanígy megoldható Albertfalva felett a Péter-hegy és a Pacsirta-hegy északkeleti lejtőinek, Budatétény és Nagytétény csapadékvizeinek elvezetése is. Duna balpart Szilas-patak völgye. Rákospalotán létesítendő elválasztó rendszerű csatornázás csapadékvízlevezető ága a Szilas-, és a Mogyoródi-patakba torkoll. Pestújhely csapadékvizeinek levezetője a Csömöri-patak. Cinkota belső területeiről a csapadékvizet a Cap- rera-patak vezeti le a Szilas-patakba. Rákos-patak völgye. Rákosszentmihály, Sashalom, Mátyásföld, a Kerepesi út menti területek részben nyílt árokrendszerrel, részben zárt csapadékvízlevezetőkkel a Rákos-patak útján vízteleníthetek. A XVII. kerület csapadékvizeinek befogadója is a Rákos-patak. Illatos-árok vízgyűjtője Kőbánya és Kispest területe közé ékelődik. Az Üllői úti József Attila lakótelep kiépítésével jelentősége csökken. Alsó szakasza zárt szelvényű. Jelenleg már csak a Kuttó- dülői mellékárka menti terület nevezhető belvizes területnek. A fejlesztés során az egész árokrendszer elválasztó rendszerű csapadékvízlevezetőként működik. Pest-déli területek. A területen a Gyáli-patak rendszeréhez tartozó Sósmocsár-árokrendszer, a hozzá csatlakozó lőrinci és pestimrei elválasztó rendszerű csapadékvízlevezető hálózatok működnek. A XVIII. kér. Lőrinc keleti részét képező Csáky-liget csapadékvizei ideiglenesen a ceglédi vasútvonal mentén felhagyott kavicsbányába jutnak, Pestimre területe a lőrinci árokrendszer vízgyűjtőjéhez tartozik. Soroksár csapadékvizei közvetlenül a Soroksári Dunaágba kerülnek. Az előzőekben ismertetett perspektivikus terv a Fővárosi Csatornázási Művek kezelésében lévő közcsatorna és árokhálózat rekonstrukciójával és fejlesztésével foglalkozik. A terv számba vette a főváros vízelvezetésének korszerűsítésére irányuló összes lehetőségeket és bár számos részletkérdés még megoldásra vár és külön tervezést igényel, végeredményben alapvetően tisztázta és rögzítette azokat az irányelveket, amelyeket Budapest szenny-, ipari- és csapadékvíz elvezetésénél a jövőben figyelembe kell venni, hogy a modern településügyi, valamint egészségügyi és nem utolsósorban a korszerű szennyvíztechnikai követelmények biztosítva legyenek. A terv távlati perspektívában — a főváros egész területére kiterjedően — tárgyalja Budapest csatornázásával, szennyvíztisztításával és a szennyvizek elhelyezésével kapcsolatos ösz- szes feladatokat. 302
