Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
szelvényű csatornaként építették ki. Később a zártszelvény alsó szakaszán a csatornát 0 120 cm-ré bővítették, és belvízi zsilipet létesítettek. 5. A III. kér. Hévízi úti (Filatori) árok a Viharhegy és Táborhegy keleti lejtőjének, a Bécsi út menti területeknek, a Kaszás, Török dűlők mélyfekvésű területeinek vizét vezeti a Dunába. A jelenlegi kisszelvényű és csekély esésű árok- szakaszok a csapadékvizek levezetését nem tudják biztosítani. Az árok felső szakaszának egyes részeit zárt szelvénnyel képezték ki, a Hévízi úton is megtörtént a medernek zárt szelvénnyé való átalakítása. Tekintettel arra, hogy a mellékárkok — Rádl és Gründl árkok — elégtelenül tisztított ipari szennyvizeket is levezetnek, így az alsó szakaszon vize erősen szennyezett. 6. A Szépvölgyi-árok korábban a III. kér. hegyi csapadékvizeit vezette le. Alsó szakaszának boltozása után a zárt szelvény már mint szennyvízcsatorna szerepel, és az óbudai főgyűjtőbe köt be. 7. Az ördög-árok nagykovácsi határában több ágból ered, és az Erzsébet hídnál torkollik a Dunába. Pasarét, Hárshegy, Zugliget, Kútvölgy, Or- bánhegy és Németvölgy egy része csapadékvizeinek befogadására szolgál. Vízgyűjtője 75 km2, árterülete 85 kh, hossza 21 km. Buda beépített területein 5,5 km hosszban beboltozták, Szépilona felett pedig 2,5 km hosszban burkolták. IJjabb időben megkezdték a Pesthidegkúti árokszakasza egyes részeinek boltozását is. A boltozott szakaszon az érintett városrészek szennyvíz- főgyűjtőjeként szerepel. A hűvösvölgyi Nagyrét alatt torkollik medrébe a Kis Ördög-árok. A Kis Ördög-árok a Petneházi rét és Julianna- major csapadékvizeinek felfogására szolgál. Az Ördögárok jelentős mellékágai: А Кару utcai árok kezdetben hegyi vizek levezetését szolgálta, jelenleg már szennyvízcsatorna. Az összegyűjtött szennyvizeket az Ördögárok nyílt szelvényű szakaszába vezeti. A Zugligeti úti-árok a Szabadság- és a János- hegy keleti lejtőinek hegyi vizeit vezeti az Ördögárok burkolt szakaszába. Az árok mintegy 1,5 km hosszban boltozott. Jelenleg szennyvízgyűjtő csatornaként is működik. Diósárok. Az árok nagy része boltozott és szenny- vízievezető. 8. Németvölgyi-árok és mellékágai a Szabadság-hegy délkeleti, az Orbán- és Márton-hegy keleti, továbbá a Sashegy északi és nyugati lejtőinek hegyi vizeit vezetik le és a Villányi úti főgyűjtőcsatornán keresztül jut az összegyűjtött hegyi és csapadékvíz a Dunába. A Határárok, a Duna és a Kőrisberki út kö- ságú vízgyűjtőterületről gyűjtik össze a vizet. A Határárok, a Duna és és a Kőrisberki út között 4 300 fm hosszban, a Sasadi-árok pedig 600 fm hosszban, rendelkezik fenékburkolattal. Az árokrendszer többi szakasza még rendezetlen. 10. A Hosszúréti-árok (Törökbálinti patak, Rózsavölgyi árok) a budai hegység déli nyúlványainak, Budakeszi, Törökbálint, Budaörs községek csapadékvizeit, néhány ipartelep és belterület szennyvizeit vezeti le Albertfalva és Budafok között a Dunába. Vízgyűjtője 110 km2, árterülete 274 kh, hossza 18 km, ebből a főváros területére 13,5 km jut. A budakeszi tüdőszanatórdum tisztított szennyvize, valamint a Repülőtér szennyize is terheli az árkot. 11. A Péter-Pál utcai árok Budafok mintegy 207,2 ha nagyságú területének hegyi vizeit vezeti le a Dunába. Rendezését az tette szükségessé, hogy az 1933—36 évben bekövetkezett tavaszi esőzések alkalmával az árokmeder több helyen beomlott, és a lakóházakat az összedűlés veszélye fenyegette. Alsó szakasza boltozott, hossza 2,4 km. 12. Dózsa György úti árok Budafok, Budatétény csapadékvizeit gyűjti össze és vezeti le a Dunába. Rendezetlen. 13. Diós-árok 3,6 km hosszú, és Nagytétény csapadékvizének a Dunába való szállítására szolgál. Összesítve a főváros nyílt árokrendszereire feltüntetett adatokat: a Duna-balparti városrészben a peremkerületek és a főváros határain kívül eső területek csapadékvizeinek közvetlenül a Dunába való továbbítására a Szálas^, Rákos- és Gyáli-patak szolgál. A Duna-parti városrész hegyi vizeinek elvezetésére 10 öblözet alakult ki: a Budakalászi- határárok, Csillaghegyi-árok, Malom-patak, Aranyhegyi-patak, Hévízi-árok, Ördög-árok, Határ-árok, Hosszúréti-árok, Dózsa György úti árok és a Diósárok öblözete. Az ismertetett többi árokrendszer önálló levezetéssel nem rendelkezik, mert a csapadékvizeket közcsatornákba vezetik. A főváros határain belül üzemelő kisvízfolyások és időszakos nyüt árkok összes hossza 268 820 fm. A kisvízfolyások összesítő adatait az alábbi táblázat tartalmazza. M Szilas Rákos Gyáli Aranyhegyi Ördög árok Hosszűréti árok P a t а к Dunai kitorkolás £km 1 658,4 1 652,1 Soroksári1 654,6 1 646,2 1 638,6 összes hossza km 27 42 Dunaág 18 21 18 Vízgyűjtő ter. km2 169 165 300 105 75 110 Hossza a főv. határain belül km 18 14 29 6 9,1 13,5 Vízgyűjtőterülete főv. határain belül km2 61,2 . . _ _ _ 8 A meder tervezett vízemésztése a toiikolátinál m3/s 5 10 9 18 151,3 8 282
