Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
BUDAPEST IPARI SZENNYVIZEI Budapest 1961. évi statisztikai zsebkönyve adatai szerint 1960. év végén a budapesti vállalatok száma 889 volt, 3460 iparteleppel. Az alkalmazott munkásak és alkalmazottak száma 605 000 fő volt. Ezenkívül 362 kisipari szövetkezet is működött 59 631 fő dolgozóval. A magánkisiparosok száma 19 487 fő. A főváros lakosságának tehát mintegy egyharmadát az ipar foglalkoztatja. Az ipar különböző ágainak ez a nagymérvű összpontosítása természetszerűleg a szennyvíz minőségi összetételét károsan befolyásolja. A csatornákba bebocsátott szerves és szervetlen anyagok, a savállomány keveredése a benzin, benzol, aceton, fenol és kátrány származékokkal és egyéb chémikáliákkal, egészen a ciánvegyületekig, sőt a rádióizotóp szennyeződésig, minden kétséget kizáróan jelzi, hogy az ipari szennyvizek tisztításának és közömbösítésének kérdése igen súyos feladat állítja a hatóságokat is. A VITUKI 1958. évi statisztikai adatszolgáltatása több mint 700 fővárosi intézmény, ipartelep, szennyvíz-adatait dolgozta fel. Ebből elhagyva a tisztán fekáliás eredetű szennyvizet kibocsátó termelőhelyeket, a 300 m3/nap vízmennyiségnél több szennyvizet termelő ipartelepek adatait a következő táblázat tartalmazza. A táblázat szerint a 177 db vizsgált és 300 m3/nap vízmennyiségnél több szennyvizet termelő ipartelepek veszélyes szennyvízkibocsátása a következő: vízkibocsátása a következő: Megnevezés Kátrány, fenol Méregező Savas J Lúgos Egyéb Összes Ebből tisztítatlan szennyvíz m3/nap Vegyipar 2 310 14 630 4 062 3 037 7 813 31852 8 560 Könnyűipar 2 228 4 554 33 161 18 878 42 628 101 449 60 050 Élelmiszeripar — 80 2 385 1 650 11 727 15 842 13 919 Energiaipar 2 400 — — 55 24 000 26 455 55 Kohászat 5 105 41 278 317 746 641 Közlekedés — 1 — 1 650 1 645 2 296 2 035 Kulturális — — 420 — — 420 420 összesen: 6 943 19 370 40 069 24 648 88 130 1790 060 85 680 A kimutatás szerint a vizsgált ipartelepek szennyvizei közel 50%-ban tisztítatlanul kerülnek a befogadóba. A felsorolt veszélyes anyagok közül külön vizsgálat tárgyává kell tenni a statisztikai adatfelvétel „egyéb” jelzésű szennyvíz-csoportját, amelyben különböző szennyvíz-fajták összefoglalva jelentkeznek, és amelyek egy része nem is szorul tisztításra. Ugyancsak elhagyva a csatornahálózatra kevésbé veszélyes lúgos szennyvizeket, végeredményben 66 382 m3/nap-ra tehető a kibocsátott, ténylegesen veszélyesnek minősített szennyvíz mennyisége. Ennek csak mintegy 5%-a tisztított. A statisztikai adatfelvételben 243 olyan ipartelep szerepel, amelyeknek szennyvízkibocsátása 300 m3/nap alatt van- és veszélyes szennyeződésű anyagokat enged be a közcsatornába, vagy a befogadó vízfolyásba. Ezen gyárak, ipartelepek és üzemek ipari szennyvízkibocsátása. a következő. Kátrány, fenol Megnevezés Méregező Savas Lúgos Egyéb j Összes Ebből tisztítatlan szennyvíz m3/nap Vegyipar — 15 22 9 521 778 1 543 561 Gépipar 306 407 829 716 453 2 711 1 335 Kommunális — — 3 30 22 55 55 Kohászat — 60 80 — — 140 140 Könnyűipar — 161 513 81 1 068 1 823 1 571 Közlekedés — — 18 5 273 1 523 1 981 1 625 Építőipar — —-14 377 391 364 Kulturális — —-207 161 368 368 Élelmiszeripar — 40 25 6 324 2 277 2 897 2 897 Építési segédipar — —-— 82 82 42 Építőanyagipar 5 —-— 427 432 231 Kereskedelem — —-30 — 30 30 összesen : 311 683 2 09 5 2 196 7 168 12 453 9 219 283
