Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
tározótérfogat-ellátottság mértéke övezetenként erősen eltérő. A távlati igényeket kielégítő víztermelés és zónarendszer szükségleteinek biztosításához 118 000 m3 tározó térfogatot kell kiépítem. Ebből 80 000 m3-t három nagy szolgálati medence létesítésével (Sashalom 60 000 m3, Kőbánya 10 000 m3, Gellérthegy 10 000 m3) kell biztosítani. Ezzel a magaslati tározótér 1980-ig eléri a 266 000 m3-t, a napi átlagos víztermelés közel 33%-át. Az említett nagy tározóegységeiken kívül tervezett kisebb szolgálati medencék és víztornyok építésével az egyes övezetek víztartalékviszonyai is kiegyenlítődnek. Költségek A Fővárosi Vízművek 20 éves távlati fejlesztési tervének beruházási költségszükséglete a főbb célok szerint részletezve a következő: Tervezés Vízkutatás Víztermelőteiepek fejlesztése, vízszerző létesítményekkel, gravitációs vezetékekkel, gépházakkal együtt 920 Átemelőtelepek 220 Medencék 170 Hálózat 1000 70 millió forint 40 „ Meglévő műtárgyak, berendezések rekonstrukciója 350 Távjelzés, távvezérlés, automatika 60 Üzemi jóléti beruházások 20 Tartalék összeg 150 Összesen : 3 000 >J J5 millió forint A távlati költségelőirányzat közelítő ütemezése 5 éves tervperiódusok szerint: 1961—65 1966—70 1971—75 1976—80 350 millió forint 900 „ 900 „ 850 ,, ,, 1961—80 3 000 millió forint A költségek ütemezése feltételezi a második 5 éves tervre az utólagos hitelemeléssel együtt 288 millió forint összegben jóváhagyott beruházási keret megemelését az éves tervek során, amit az igények rohamos emelkedése feltétlenül indokol. Az előirányzott művek létesítési sorrendjét a szükségletek növekedése szabja meg. A káposztásmegyeri 100 000 m3/nap kapacitású felszíni vízkivételi mű 1961. augusztusában történő üzembehelyezése óta főprobléma a termelt víz városba szállítása. Ezért legsürgősebb feladat a III. számú főnyomóvezeték lefektetése és a Kőbányai 10 000 m3- es tározó megépítése. Ennek üzembehelyezése után kerülhet sor a felszíni vízmű II. ütemének kiépítésére. Az északi kútsorok fejlesztésével megteremtett új termelési kapacitás szükségessé teszi a IV. főnyomócső és az ehhez kapcsolódó sashalmi óriásmedence megépítését. A déli — szigetszentmiklósi és tököli — partiszűrésű víztermelőtelepek teljes kiépülése után kerülhet sor az innen Kelenföldre vivő főnyomóvezeték fektetésére és a gellérthegyi 10 000 m3-es tározó létesítésére. 2.213 Városi és községi vízművek A 6. TVK területén — Budapestet kivéve — 10 db városi, illetve községi vízmüvet terveztünk. Az összes ellátott lélekszám a múltban ellátottakkal együtt 244 600 fő, tehát a TVK Budapesten kívüli lakosságának 43%-a. A távlati vízigény 49 300 m3/nap. A vízbeszerzés 5%-a (2 500 m3) talajvízből, 76%-a (37 500 m3) partiszűrésü kutakból, 19%-a (9 300 m3) rétegvízből biztosítandó. A víz szállítását és szétosztását a tervidőszak végén 470 km hosszú csőhálózat, a tározást 10-10 db víztorony és medence fogja 7 600 m3 össztérfogattal biztosítani. Ez utóbbi érték a napi víztermelés 15%-át jelenti. A fejlesztés összköltsége 153,3 millió forint. Az egy főre jutó fejlesztési beruházás tehát 630 forint. Balassagyarmat lakosságának, valamint a vízműre kapcsolandó intézmények és ipartelepek perspektivikus napi vízigénye 7 000 m3. Jelenleg ebből rendelkezésre áll 1 600 m3, így további 5 400 m3 vízmennyiség pótlásáról kell gondoskodni. Feltételezhető, hogy a kívánt vízmennyiség a jelenlegi vízmű mellett létesítendő újabb partiszűrésű kutakból beszerezhető. Ezirányban további vízkutatások elvégzése szükséges, mivel alternatív megoldásként — az esetben, ha az Ipoly kavicsterraszára telepített kutak a hiányzó vízmennyiséget pótolni nem tudják — tisztított Ipolyvíz felhasználását is tekintetbe kell venni. A vízmű csőhálózatát a jelenlegi 8 km-ről előreláthatólag 50 km-re kell kibővíteni. Tekintette] arra, hogy a tervidőszak folyamán a város jelenlegi lakossága a fejlesztési tervek szerint megkétszereződik; a főnyomóvezetékek méreteit és nyomvonalát csak a lakosság jövőbeni elhelyezését tartalmazó végleges városfejlesztési tervek ismeretében, azok egybehangolása után lehet kijelölni. A nyomóoldali tározók helye, magassága és nagysága szintén csak a városrendezési tervek ismeretében határozható meg. Előreláthatólag egy db 1 000 m3-es víztorony megépítése válik a jövőben szükségessé. A várható ipari vízelvonás 1 800 m3, így az egy főre jutó jövőbeni fajlagos napi ivóvíztermelés 180—190 liter. Szentendre lakosságának, a vízműhálózatra kapcsolandó ipari üzemeknek, továbbá a városi vízműről ellátandó Pomáz község együttes perspektivikus vízigénye 4 000 m3/nap. A meglévő vízmű kapacitása 2 500 m3. A hiányzó 1 500 m3/nap víz- mennyiség, továbbá a kúttartalék biztosításának figyelembevételével előreláthatólag 3 db új kút létesítése szükséges, a jelenlegi kutak vonalában telepítve. A városi vízmű csőhálózatát a jelenlegi 18 km- ről 37 km-re kell kibővíteni. A vízigények csúcsban történő kielégíthetőségéhez a meglévő 300 m3-es medencéni kívül újabb 300 m3-es medencét, az 260
