Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

Izbégi terület ellátására pedig — a jelenlegi nyo­másfokozó megszüntetésével — további 100 m3 űr­tartalmú medencét kell kiépíteni. Az ipari vízelvo­nás 300 m3, a Pomáz részére leadandó vízmennyi­ség 600 m3, így az egy ellátott főre jutó fajlagos ivóvíztermelés előreláthatólag 150 liter. Vác város perspektivikus lélekszámú 42 100 fő. A lakosság, valamint a vízműre kapcsolandó üze­mek együttes jövőbeni napi vízszükséglete 16 800 m3. Ezt a vízmennyiséget részben a Buki-szigeti. jelenleg is üzemben lévő vízműről (6800 m3), rész­ben a DCM nógrádverőcei vízműtelepéről (10 000 m3) kell biztosítani. Amennyiben a jövőbeni igény a számított mennyiséget túllépné, illetve ha a víz­művek az előirányzott vízmennyiséget szolgáltam nem tudják, úgy a hiányzó vízmennyiséget vagy a verőcei vízmű déli irányban történő bővítésével, vagy a Vác és Sződliget határában fekvő terület bekapcsolásával lehet pótolni. A városfejlesztéssel kapcsolatos többletvízmeny- nyiség bevezetése céljából 0 300 mm-es ikemyo- móvezetéket kell kiépíteni a Vác-balassagyármati műút mentén. A város déli területén egyrészt a nyomásviszonyok megjavítása, másrészt a lakás­építési programban szereplő lakótelepek és jelen­leg rosszul ellátott üzemek bekapcsolása céljából 0 200 mm-es körvezetéket kell ki építeni. A terv­időszak végére a jelenlegi csőhálózat a 13 km hosz- szú fő-, valamint a 6 km hosszú elosztóhálózat megépítésével 76 km-re bővül. A hálózati nyomás, valamint a tározás biztosí­tására a meglévő 2 000 m3-es Deákvári medencén felül, további 3 000 m3 térfogatú medence létesí­tése szükséges. Ez utóbbit — figyelembe véve az északi várorész részére biztosítandó kedvezőbb nyomásviszonyokat — a DCM medencéje mellett célszerű elhelyezni. A vízmű a termelt 16 800 m3 vízmennyiségből 6 500 m3-t az ipari üzemek, to­vábbi 200 m3-t pedig Nógrádverőce község részére ad le. Az egy ellátott főre jutó fajlagos napi ivó­víztermelés tehát 230—240 liter. Budaörs perspektivikus ivóvízigénye 4 400 m3. A község jelenlegi vízellátását a Fővárosi Vízmű­vek biztosítja, mely a Rimaszombat úti átemelő­telepen keresztül napi 500 m3-t juttat a község el­osztóhálózatába. A község jövőbeni vízellátását a továbbiakban is a Fővárosi Vízművekre kell ala­pozni. A jelenlegi hálózatot 4,5 km hosszú fővezeték, valamint 16 km hosszú elosztóhálózat megépítésé­vel 25 km-re kell kiépítem. Tározás céljára a meg­lévő Kőhegyi medencén kívül 1 db új, 400 m3-es medence létesítése is előirányzandó. Ipari vízelvo­nás nem várható, így az egy főre jutó napi fajla­gos ivóvíztermelés a jövőben 220 liter. Dunakeszi lakosságának, valamint a vízműre kap­csolandó ipari üzemek együttes napi perspektivi­kus vízigénye 5 400 m3. A községi vízmű partiszű­résű kútjaiból a jövőben előreláthatólag 3 500 m3 vízmennyiség termelhető ki. A hiányzó 1 900 m3 mennyiség pótlására előreláthatólag 6—10 db cső­kutat kell — a meglévő kutaktól északra — telepí­teni. Figyelembevéve a jövőben bekapcsolandó fo­gyasztókat; a község jelenlegi 31 km hosszú csőhá­lózatát mintegy 50 km-re kell kibővíteni. Tározás céljára a meglévő 100 m3-es, továbbá az épülő 600 m3-es víztornyok fognak a jövőben rendelkezésre állni. A várható ipari vízelvonás 1 300 m3, az egy főre jutó fajlagos ivóvíztermelés a jövőben tehát 200 liter. Érd község napi perspektivikus ivóvízigénye 4 300 m3. E vízmennyiség biztosítására új vízter­melőtelep létesítése látszik gazdaságosnak, miután a jelenlegi vízbeszerző helyek jelentős bővítése nem oldható meg. A kívánt vízmennyiséget a Duna partjára telepített, mintegy 8—10 db — 30—-40 m mély —- partiszűrésű kútból lehet biztosítani. A kutak pontos mélységére és számára vonatkozóan a jövőben részletes feltárásokat és vízkutatást kell elvégezni. A fogyasztóhelyek közti nagy magasságkülönb­ség miatt, a községet 2 ellátási zónára kell felosz­tani. A felső övezetbe a fogyasztók 35%-a, az alsó övezetbe a fogyasztók 65%-a fog előreláthatólag bekapcsolódni. Ennek megfelelően a felső zónát 1 db 300 m3-es, az alsó zónát pedig 1 db 600 m3-es víztoronnyal kell a jövőben ellátni. A meglevő cső­hálózat hossza mintegy 80 km-re bővítendő. Ipari vízelvonás nem várható, így az egy főre jutó ivó­víztermelés a jövőben 120 liter. Gödöllő lakosságának, valamint a vízműre kap­csolandó intézmények és üzemek együttes perspek­tivikus napi vízigénye 4 500 m3. A meglevő kutak 1 300 m3/nap vízmennyiséget tudnak biztosítani, így a fejlesztés során 3 200 m3 többlet vízmennyi­ség beszerzéséről kell gondoskodni. A község terü­letén lévő 5 db mélyfúrású kút bekapcsolásával 1 200 m3 vízmennyiség termelhető ki. A még hi­ányzó 2 000 m3 vízigény kielégítésére a községtől délre a Rákos patak völgyében, továbbá Máriabes- nyő határában az Aranyos patak mentén 8 db új mélyfúrású kút telepítendő. A fejlesztés során bekapcsolandó fogyasztók fi­gyelembevételével a meglévő csőhálózatot 64 km- re kell bővíteni, míg a meglévő tározóberendezé­sek-kiegészítéseként 1 db 600 m3-es medence meg­építését kell előirányozná. Tekintettel Gödöllő nagy kiterjedésre, a gyári, valamint az egyetemi víz­művek önálló üzemeltetése — közös irányítás mel­lett — továbbra is indokolt, azonban a biztonságos vízellátás érdekében célszerű a 3 hálózatrendszert összekapcsolni. A vízműről ipari vízelvonás nem várható, így az egy főre jutó fajlagos napi ivóvíz­termelés 160 liter. Monor 1 300 m3/nap mennyiségű perspektivikus vízigénye 3—5 db új, továbbá 2 meglévő kút be­kapcsolásával előreláthatólag biztosítható. A Ma­gyar Állami Földtani Intézet által készített szakvé­lemény alapján az új kutakat 40—300 m mélységre kell lefúrni. A víz szétosztására 24 km hosszú elosztóhálózat, a hálózati nyomás, valamint a tározás biztosítására pedig 1 db 200 m3 térfogatú víztorony építését kell előirányozni. A kutak vize először a gépház mel­letti szívóoldali medencébe jut, ahonnan magas- nyomású szivattyúk nyomják tovább a hálózatba, illetve a víztoronyba. Ipari vízelvonás előirányozva 261

Next

/
Oldalképek
Tartalom