Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
rendezés során a helyi érdekeltek költségére majdan átépítendők lesznek. A javasolt mederrendezések földmunkája ösz- szesen 170 000 m3. Depónia sehol sem hagyható. Tárgybani kisebb vízrendezésekkel kapcsolatban felmerülő költségek műtárgyakkal együtt összesen 24,00 millió Ft-ot tesznek ki. A szóbanlévő patakok rendezését települési és közlekedés-biztonsági követelmények teszik elsősorban indokolttá, azonkívül helyi vízkárelhárítási célt szolgálnak. BENTA PATAK (122) A Benta patak vízgyűjtőhálózata igen 'kiterjedt, ezért szükséges, hogy vízbefogadóképessége mindig megfelelő legyen. Az erős felületi lekopásnak kitett vízvidéken a befogadó medrek gyorsan fel- iszapolódnak és vízvezetőképességük lecsökken. A vízkárelhárítás, a kiterjedt mezőgazdasági művelés alatt álló és a főváros közelsége miatt különleges igények kielégítésére hivatott területek elsődleges érdeke. A Benta patak teljes hosszában, az I. kat-ba van sorolva. Ehhez a mederszakasz részhez tartozó érdekeltségi terület több mint 90%-a mezőgazdasági művelés alatt áll. A Benta patak vonalában a mederrendezés megtörtént. A vízfolyáson lévő dűlőúti régi kőboltozatos híd a 10 km szelvény felett átépítésre szorul. A 7. sz. műúton lévő közúti híd szerkezeti alsó éle 'kissé alacsony és a megkívánt biztonsági magasság a nagyvizek levonulása alkalmával nem áll rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy a híd jó állapotban van, vízügyi szempontból a jelenlegi állapotot még megtűrtnek minősítették. A Benta patakon, Sóskút felett előirányzott esés- csökkentő fenéklépcső kiépítésére 1962. év folyamán került sor. A Benta patak jelen állapotában tulajdonképpen már rendezettnek minősül, miután mederszelvényei a mértékadó vízmennyiséget káros kiöntések nélkül levezetik. A Benta patak főmedrének karbahelyezése, különösen az alsóbb szakaszon, nem oldotta meg teljesen a területvíztelenítési kérdéseket és egymagában nem alkalmas arra, hogy a talajvízszintet a mezőgazdasági termelés 'kívánalmainak megfelelő mértékben leszállítsa. Tárnok határában a széles völgyfenéken időszakos vízállások keletkeznek. Ezek levezetésére mintegy 10 km hosszúságú lecsapoló árokhálózat kialakítására van szükség. A Benta patak főága áthalad Sóskút belsőségi területén, ahol 500 fm hosszúságú mederburkolás kialakítása szükséges, ennek költsége 1,2 millió Ft. A Benta patak II. kategóriába sorolt mellékvízfolyásai és azok vízrendszere A Benta patakhoz három olyan mellékvízfolyás csatlakozik, amelyeknek további rendezése indokolt. Ezek a Kígyós (123—125), Békás (126—127), és Füzes patakok (128). A vízfolyásszakaszokhoz tartozó érdekeltségi terület fcb. 80%-a mezőgazdasági érdekeltségű, a többi pedig lakott település. Kisebb helyi mederátmetszésekre az erősen elfajult szakaszokon sor kerülhet. Ahol a vízfolyásnak függőmedre van, a rendezés során az új meder a völgy mélyvonulatára kerül át. Az átlagos mederesések a 0,3—8,0%o között változnak a vízfolyásokon. A mellékágak esése mindenütt nagyobb, mint a befogadójuké. A meder- fenék-esések csökkentése érdekében eséscsökkentő fenékbukók létesítése szükséges. A mellékágak betorkollásánál számszerűit két helyen torkolati mű épül. Burkolt belsőségi szakaszt 1400 fm hosszban terveztek. A Kígyós patakon 1 és a Füzes patakon 1 közúti híd, 7 db helyi jelentőségű és rossz állapotban lévő, főleg boltozott kőhíd átépítése szükséges. Több olyan jó állapotban lévő hidat, amelyek a mértékadó vízhozamokat a megszokott 10—12 cm-es duzzasztásnál magasabb szinttel vezetik át, mivel a duzzasztások visszahatása általában jelentéktelen, vízügyi szempontból megtűrtnek minősítették. A nem megfelelő állapotú dűlőúti hidak a mederrendezések során átépítendők. A községi belsőségekben levő magán bürüket kevés kivétellel ugyancsak át kell építeni. A jelenlegi állapothoz képest mind a Kígyós, mint a Békás patakök vízrendszerében a vízgazdálkodás és a lecsapolás szempontjából igen lényeges eredmények várhatók. Ezen területeken már nem voltak érdemleges mederjókarbahelyezések, így időközben a mederelfajulások miatt a vízkár megnövekedett. Az előirányzott mederrendezések a vízkárok lecsökkentése, illetve megszüntetése szempontjából feltétlenül szükségesek. A meder jókarbahelyezések földmunkái összesen 468 000 m3-t tesznek ki. A kiemelt földanyag mindenütt elteregetésre kerül. A vízrendezések összes költségei — műtárgyakkal együtt 28,5 millió Ft. A mederrendezések fcb. 1700 kh még ma is víz- járásos, nedves terület megjavítását teszik lehetővé. A belsőségi mederszakaszok burkolásai elősegítik az érintett községek fejlődését, azonkívül az ilyen szakaszok jobban karban tarthatók. A Benta patak III. kategóriába sorolt mellékágai (129) A Benta patakhoz csak egy olyan időszakos jellegű kisvízfolyás csatlakozik, amelynek karbahelyezése indokolt. Ez a Zámori patak. A Zámori patak felső szakaszának rendezését egyelőre nem javasolják, tekintettel arra, hogy a völgye szűk és onnan a nagyvizek jelentősebb mezőgazdasági károk nélkül lefolynak. A Zámori patak alsó betorkoló szakaszát jókarba kell helyezni s ezzel a Benta völgyében fekvő mélyfekvésű nádas terület lecsapolása is megoldható. A vízfolyást keresztező helyi jelentőségű dűlő- utak hidjai közül többnek átépítésre van szükség. 199
