Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
A Szilas és Ráíkos patakokon a már megszűnt vízhasználatok vízmüveit, továbbá a vízlefolyást gátló, nem kilégítő méretű, vagy helytelen elhelyezésű, egyéb műveket át kell építeni. A Rákos patakon 13 megszüntetendő, illetve elbontandó műtárgy van még. A jelenlegi állapothoz képest nagyobb mértékű vízrendezést a Lósi patakon Katalin puszta környékén, továbbá a Sződ-Rákos patak egyes szakaszain és a mellékágon, valamint a Szilas és Rákos patakon irányoztunk elő. A többi vízrendszerben, illetve a nem említett mederszakaszokon a víztevezetési viszonyok egyelőre kielégítőek. Ezeken a szakaszokon a fokozatos mederbővítést a mai igények megkívánta méretekig a fenntartási munkák során el lehet majd végezni. A Budapest feletti Duna balparti és a II. kát. tartozó mederszakaszokon az előirányzott jókarbahelyezések földmunka mennyisége 1,1 mió m3. Depóniák nem maradnak, ezért a kitermelt föld- mennyiséget el kell teregetni. A vízrendezési költségek összesen kereken 101 millió Ft-ot tesznek ki, a műtárgyakat is beleértve. A Duna—Tisza közi domb- és halomvidékre kiterjedő mederrendezések jelentősek, mivel ezen vízrendszerekben az ismételten végzett karbahe- lyezések ellenére is a helyzet vízügyi szempontból igen romlott. Sürgőssé teszi a tárgyalt vízrendezéseket Budapest közelsége, valamint az is, hogy két 'kisvízfolyás hosszabb szakasza Nagy-Budapest területére esik. A Gombás, Szilas és Rákos patakok rendezése a mellettük fekvő ipari létesítmények vízgazdálkodása szempontjából is jelentős. A vízrendezési munkák 3300 kh-nyi területen teremtik meg a mezőgazdasági termelés lehetőségét. A Dunának az Ipoly betorkollása és a Budapest alatti belvízöblözet közötti balparti III. kategóriába sorolt patakjai. (66, 82, 84, 97) A Dunának az Ipoly betorkollása és Budapest közötti balparti vízgyűjtőjéről számos 'kisvízfolyás és patak vezeti be időszakos vizeit a folyóba, különösen a Börzsöny mentén, ezek azonban olyan területeket nem érintenek, amelyek érdekében rendezésük indokolt lenne. Kisebb rendezésre, vagy karbahelyezésre az alábbi patakokon lenne szükség, érdekeltségi területük jobb kihasználhatósága végett. Bőszobi p. (66), Csömöle patak (82), Felső Gombás patak (84), Ilka patak (97). A patakok felsőbb szakaszain rendezést nem irányoztunk elő azért, mert ott a patakok időszakos nagyvizei nem okoznak károsodásokat. A tárgyalt patakok közül a Bőszobinak és a Felső Gombásnak esése jelentékeny, ezért összesen hat fenéklépcső építésére van szükség. Vízügyi szempontból állandó burkolattal ellátandó mederszakasz nincsen', az Ilka pataknak Fel- sőgöd község belterületi részein a rézsűgyepesítés elegendő biztonságot szolgáltathat a nagyvizek kimosó hatása ellen is. Hordalékmozgatás főleg görgeteg formájában a Bőszobi patakon észlelhető, azonban nem okoz olyan károsodásokat, hogy ellene külön is védekezni kellene. A tárgyalt patakok közül az Ilka pataknak a Budapest-vád. vasútvonalon lévő áteresztőjének az átépítése szükséges egyrészt kis mérete, másrészt pedig azért, mert a község felső részében folyamatban lévő tőzegkitermelés anyaggödreibe összegyűlő vizek csak így vezethetők le. Egyes kisméretű dűlőúti hidak átépítése is szükségessé válik. Megemlíthető, hogy a Felső-Gombás patak rövid szakaszát a Vád Dunai Cementmű építésével 'kapcsolatban rendezték és leburkolták, valamint két fenéklépcsőt is építettek rajta. A szükséges mederrendezések, illetve karbahe- lyezések földmunkája 35 000 m3. A depónia eltere- getésre kerül. A vízrendezések összes költsége műtárgyakkal együtt 3 millió Ft. A szóban lévő patakokat helyi települési és közlekedési érdekből rendezik. Az Ilka patak rendezése orvosolja a Felsőgöd feletti tőzeg kitermeléssel kapcsolatos állandó panaszokat. A Dunának az 1 és 6 TVK. határtól a Benta patak betorkollásáig terjedő jobbparti, II, kategóriába sorolt mellékvízfolyásai és azok vízrendszere (99—103, 109—113, 116—121) A Duna jobbpartján a Dunakanyarhoz csatlakozó Pilisi és annak déli folytatását alkotó Buda- kömyéki hegyek változatos vízvidékéről betor- kolló és vízgazdálkodási szempontból jókarbahelye- zendő mellékvízfolyások a következők: Bükkös patak, (99, 100) Dera patak, (101—103) Aranyhegyi árok, (109—113) Ördögárok, (116—117) Törökbálinti hosszúréti árok, (118—121) Sulák patak (130). A felsorolt kisvízfolyások egyes mellékágai olyan erdőborította szűk völgyekben folynak, hogy rendezésük nem szükséges. Az érdekeltségi területnek mintegy 80%-a mezőgazdasági hasznosítás, a többi lakott belterület, vagy pedig ipari, illetve közlekedési célt szolgál. Az érdi öblözet dunai árterén kívül fekvő területének nagyvizekre történő átfogó rendezésére csak a 744 ha kiterjedésű dunai ártér belvízrendezésének korszerűsítése után kerülhet sorra. A korszerűsítéssel kapcsolatban a külvíz-ártérről érkező vizek dunai ártér feletti bevezetését, mint ma már csak igen nagy beruházási költséggel megvalósítható megoldást, el kellett vetni, elsősorban a terület nagymértékű beépítettsége miatt. A Sulák patak és vízrendszere rendezésére alap- terv készült és a rendezés alapjául az alapterv II. tervváltozata fogadható el. Eszerint a Sulák 2 -f- 250 km szelvényében építendő vízosztó zsilip lesz hivatva az érkező vizek egy részét dunai öblözeti ártérben megépítendő árapasztó csatornába terelni. Ez a csatorna a vízosztómű és az árvédelmi töltésben (a nagytétényi sertéshizlaldánál) építendő zsilip között épülne ki. Ugyanitt létesülne állandó jelleggel egy 0,8 m3/s összteljesítésű szivattyútelep 197
