Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
gazdasági művelés alatt álló területek elsődleges érdeke. A Lókos patak ártéri érdekeltségi területe mintegy 92 %-ban mezőgazdasági hasznosítású, míg a fennmaradó részen községi belsőségek és közle- kedésd útvonalak osztoznak. A Lókos patak mederrendezése a 43,9 km szelvényben előirányzott fenéklépcsőnél fejezendő be. A vízfolyásom a jelenlegi vízszintes vonalvezetéshez képest lényeges változások nincsenek előirányozva, csak kisebb mederkorrekciók az egyes elfajult 'kanyaroknál. A Lókos mederfenék-esése 1.0—4,6%o között változik. Az eddig már megépítetteken felül még 5 esés- csökkentő fenéklépcső építésére is szükség van. Ezen műtárgyak közül 1960/62. év folyamán 2 db megépült. A mértékadó vízmennyiségeknél a földmeder szelvényekben a víz középsebessége 1,4—1,9 m/s között változik. A 'kialakított mederszelvény alakja trapéz, fenékszélessége 3,0 1,5 m, az oldalrézsük hajlása hajlása 1:2. A mértékadó vízoszlopmagasság 2,9—1,65 között változik. Mederállandósítás szükséges 3200 fm összhosz- szúságú belsőségi mederszakaszon. A Lókoson lévő hidak közül szűk nyílása miatt átépítendő a Nagyoroszi felé vezető összekötő úton levő közúti híd, ugyanis ezen a helyen, rendkívüli nagyvizek alkalmával, a víz átbukik az úttesten. Ilyen eset fordult elő legutóbb 1956-ban. Több híd a mértékadó lefolyó vízmennyiséget a szokásos 10—12 cm-nél magasabb duzzasztás mellett vezeti le. Tekintettel azonban a műtárgyak jó állapotára, azok átépítése vízügyi szempontból elhagyható addig, amíg más okok nem teszik szükségessé a műtárgyak átépítését. A helyi jelentőségű dűlőúti hidak, a még nem rendezett meder- szakaszokon általában majdnem mind szűkek és alacsony elhelyezésűek, ezek átépítése szükséges. Az elvégzendő 105 000 m3 földmunkából 1961. év folyamán elkészült 70 000 m3. A deponia rendezéssel számoltak. A vízrendezés költsége műtárgyakat is beleszámítva kereken 10 millió Ft, amelyből 1961. év folyamán elkészült 70 000 m3. A rendezés haszna a vízgazdálkodás szempontjából az, hogy a felsőbb szakaszokról az év legnagyobb részében lefolyó kis vízmennyiség leér az alsóbb szakaszokra is, ahol a vízhasznosítások amúgy is kis vízmennyiséget némileg megnövelik. Ez a csekély vízmennyiség a felsőbb rendezetlen mederszakaszon eddig elszivárgóit és így nem volt hasznosítható. A mederrendezés, a Felsőpetény feletti, ma még többnyire vízállásos, savanyú füves völgyi területek lecsapolását is lehetővé teszi. A Lókos patak főágán még hátralévő vízrendezési munkák várható eredménye az eddig már mentesített 700 kh-on felül, további 600 kh mezőgazdasági területen a 90%-os biztonsággal való gazdálkodás lehetőségének a megteremtése. A belsőségi mederállan dósí tások községrendezési és fejlesztési szempontból is jelentősek. Lókos patak vízrendszeréhez tartozó II. kategóriába sorolt mellékvízfolyások és azok vízrendszere (29—31, 33) A Lókoshoz két olyan mellékvízfolyás csatlakozik, melyek maguk is bizonyos vízérhálózattal rendelkeznek, ezek a Jenői (29) és a Kétbodonyi (33) patak, ahol összesen 29,5 km hosszúságú mederszakasz rendezése szükséges. A két vízfolyáshoz tartozó érdekeltségi terület 95%-ban mezőgazdasági terület, a többi pedig lakott rész és közlekedési útvonal. A II. kategóriába tartozó tárgybani vízfolyásoknak a III. kategóriába sorolt erein a szükséges rendezési munkálatokat a vízrendszerre alakult Lókos- völgyi Vízgazdálkodási Társulat hajtja végre, a főmedrek rendezését követően, a torkolattól felfelé haladó sorrendben. A mederrendezések során az egyes elfajultabb kanyargós mederszakaszokon kisebb átmetszések készülnek, továbbá a függőmeder jellegű szakaszokon az új medret a környező völgy mélyvonulatára helyezik át. Az átlagos mederesések 2,0—9,2%o között változnak a főágakon. A mellékpatakok esése mindenütt nagyobb mint befogadójuké. A fenékesések csökkentésére fenéklépcső épül. Az egyes mellékágak be torkoll ásánál lépcső, vagy suirantós torkolati mű építése szükséges. A fenti eséscsökkentő műtárgyak közül 1961/62. '"olyamán a fentiek közül 6 mű már megépült. Belsőségben állandó burkolattal ellátott mederszakaszokat 3900 fm. hosszon terveztek. Támfalas partbiztosítást 300 fm hosszban terveztek közlekedési vonalak védelmére. A két patak vízrendszerében több olyan szűk nyílásméretű és helytelen elhelyezésű híd van, amelyek átépítése szükséges. Átépítendő a Diós- jenő-romhányi vasútvonalon levő, Tolmács község feletti Jenői pataki hídja, továbbá ugyancsak a Jenői patakon Tolmács község belsőségében levő közúti híd is. A vízrendszerben több olyan jó állapotban levő híd is található, amelyek a mértékadó vízmennyiséget a megszokott 10—12 cm-nél magasabb duzzasztás mellett vezetik át. Azonban a mederesések miatt a visszaduzzad ások hatása nem terjed távolra. Ezért a műtárgyakat vízügyi szempontból megtűrteiknek minősítették. A helyi forgalom ellátására létesített községi és dűlőúti hidak jobbára elhanyagolt állapotban lévő provizóriumok, szűk nyílásméretűek és a víz szabad lefolyását gátló sűrű dúcolással vannak alátámasztva, ezért átépülnek. A községi belsőségekben lévő magán bü- rük igen kevés kivétellel mind átépítendők. Az elvégzendő 120.000 m3 mederrendezésekből 1961/62. év folyamán kereken már 55 000 m3 földmunka elvégzésére került sor. A vízrendezés összes költsége kereken 11 millió Ft, beleértve a műtárgyakat is. A Jenői pataknál a mederrendezés vízgazdálkodási szempontból a vízhiánnyal küzdő tolmácsi falepárló üzem ipari vízhasználati igényein javít. A mederrendezések lehetővé teszik a Tolmács laelletti és kátránnyal szennyezett, eddig leveze25 6 TVK 193
