Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
bizonyos tűrés, azután a főműveket kiegészítő segédművek, illetve árapasztó csatornák, továbbá a vízlevezetések megosztása lenne. A vízgyűjtőn fakadó néhány szerény vízhozamú forrás vizének hasznosítása már megtörtént. A vízgyűjtő saját vizét tekintve ma már minden vízhozam gyakorlati szempontból foglalt, így a további vízelvonó vízhasználat telepítésére aligha lesz mód. A vízrendszer vízfolyásait keresztező út- és vasútvonalon lévő hidak legnagyobb része átépítésre, illetve vízemésztőképességének növelésére szorul. Dunának az 1 és 6 TVK határtól a Benta patak betorkollásáig terjedő jobbparti vízvidékhez tartozó és a III. kategóriába sorolt mellékpatakjai A Duna a Budapest feletti jobbparti vízvidékén igen sok olyan patakot fogad be. amelyek helyi jelentőségűek ugyan, de vagy a mezőgazdaságra, vagy egyes településekre való hatásuk miatt bizonyos tárgyalást igényelnek. Ezek: Pilismaróti malom-patak. Dömösi malom-patak, Lepence patak, Apátkúti patak, Csódi patak, Kalicsa patak, Dóra patak, Pismány patak, Barát patak. A felsorolt patakok közül egyeseknél előfordultak említésre méltó vízügyi beavatkozások is, amelyeket röviden a következőkben ismertetünk. PILISMARÓTI MALOM-PATAK. (71) Pilismarót községben áthaladó szakasza rendezésre szorul, ami azonban községi belsőség! jellegénél fogva helyi tanácsi feladat. A torkolati szakaszán a nagymarosi duzzasztómű megépítése esetén közel 1500 fm hosz- szúságban duzzasztás fog előállni. Az ezzel kapcsolatosan. esetleg szükségessé váló mederkialalkí- tást az erőmű járulékos beruházásából kell fedezni. DÖMÖSI MALOM-PATAK. (73) Jelentékeny görgetett hordalékot szállító időszakos jellegű vadpatak. Dömös község belsőségében kiöntéseket is szokott okozni, és a víz által szállított görgeteget a községi mederrészen rakja le. Mederméretei kielé- gítőek, az időszakonkénti vízkárelhárítás érdekében a hordalékjárás szabályozása kívánatos lenne. Torkolati szakasza kb (a 11. sz. műútig) a nagymarosi vízerőmű visszaduzzasztásának hatása alá fog kerülni. Rendezését inkább községrendezési igények indokolják, mint vízügyi szempontok. LEPENCE PATAK. (74) Lakott területet nem érint. A völgyében haladó erdőgazdasági út érdekében helyi partvédelmi munkára volt szükség, melyeket az erdészeti szervek végre is hajtottak. Vízügyi szempontból rendezése nem lenne indokolt. APÄTKÜTI PATAK. (75) Időszakos jellegű, nagyesésű görgeteges vadpatak. Medre helyenként vízmosásszerűen berágódott, másutt hordalékán vándorló. Torkolati szakasza Visegrád község belterületére esik, ahol helyi partvédelmi és burkolási munkákat hajtottak végre az érdekeltek. Hordalékának visszatartása a község felett egyenletessé tenné a levonuló nagy vizeket és a helyi rongálódások, melyeket ma még esetenként a görgetegek okoznak, lényegesen lecsökkenthetők lennének. KALICSA PATAK. (85) Hirtelen vízjárású időszakos vízfolyás, alsó szakasza a Budapest—esztergomi műút környékétől lefelé függőmeder jellegű, ezért a műút előtt eséscsökkentő bukó épül. A bukó az úthoz igen közel van és kedvezőtlen állású az út tengelyéhez, ezért a közúti híd alja állandóan felhordalékolódik. A híd nyílásmérete egyébként is szűk, átépítésre szorul, amelyet mederkorrekcióval együtt kívánatos végrehatjami. DÖRA PATAK. (96) A Dóra patak torrens jellegű vízfolyás, medre mindenütt erősen berágódott, hordaléka a felső szakaszon kőgörgeteg, alul durva kavics, hossza 5,5 km. A hirtelenül lefutó vizek fölül partszaggatásokat, alul pedig kiöntéseket okoztak, amelyek Leányfalu községben, rongálódásokat idéztek elő. Rendezési munkáit 1935—37 évek között hajtották végre a budapesti Kultúrmérnöki Hivatal tervei alapján. A megépített vízmosáskötő gátak ma is jó állapotban vannak, azonban egynémelyüknek a magasbítására lenne szükség, mert a hordalék a gátudvarokat mindenütt teljesen feltöltő tte. PISMÁNY PATAK. (98) A patak felső szakasza nagyméretű görgeteget, lejjebb kavicsot szállító torrens jellegű vízfolyás. Hirtelenül lefolyó vize Szentendre város határában mezőgazdasági és bel- terjesebb kerti művelés alá fogott területeken okoz károkat. Rendezése a torkolattól számított 5 km hosszon, 1931—33. években történt meg a budapesti Kultúrmérnöki Hivatal tervei alapján, mikoris 330 fm hosszú mederburkolat és 3 db 7,6 m eséscsökkentő fenékgát épült A patak medre ma is még megfelelő állapotban van, vízvezetők épessége kielégítő. BARÁT PATAK. (104) Két ágból tevődik össze. A déli ág vízmosásszierűen mélyen be van rágódva, az északi, helyenként szélesebb, lapos völgyön folyik le. A két ág Budakalász község alatt, a Duna lapályán függőmederrel egyesül, és úgy halad a befogadóig. A vízfolyás rendezését 1900 körül hajtották végre, azonban a jelentékeny hordalék járás ismét elfajult. Űjbóli rendezésére a MÉLYÉPTERV készített tervet, melynek alapján a község belsőség! szakaszán 1960. év folyamán 3,5 m magas hordalékfogó kőgát épült. A vízfolyás igen kedvezőtlen és szűk átfolyási szelvénnyel keresztezi a község belterületén a Budapest—esztergomi műutat. Ennek a műtárgynak átépítése feltétlenül szükséges, tervei rendelkezésre állnak. A vízfolyás alsóbb szakaszán a helyi tanács 1959 és 1960-ba.n alapos medertisztogatást hajtott végre. A vízfolyás jobboldali oldaldepóniájához simul Budapest árvédelmi vonalának északi bekötő része. Benta patak (122) A vízrendszerben régtől fogva igen élénk vízgazdálkodási tevékenység folyt. A Benta, a Békás és Füzes patakokon összesen 9 vízimalom üzemelt, melynek hatására nagy kiterjedésű vizenyős rétek és mocsaras nádasok keletkeztek. A mlúlt század vége felé megindult kultúrmérnöki tevékenység első eredményei a vízrendszerben a Zsámbéki patak és mellékágainak, valamint a Kígyós patak (123) mányi szakaszának a jókarbahelyezése volt. (1898) Magának a főbefogadónak — a Bentának — 179
