Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

tározó tava ma is meg van, de erősen feliszapoló- dott és náddal sűrűn benőtt állapotban. A vízállá­sok megfelelő hasznosítása jelenleg nincsen meg. A vasúti és közúti hidak általában megfelelő mér­tékűek. Az Aranyhegyi árok Nagy-budapesti szakasza. A Budapest-esztergomi vasútvonal mentén a Du- naághoz való kiépítése időpontjáról nem sikerült megfelelő adatot beszerezni, valószínűleg 1930 kör­nyékén történhetett, a Nagy-bu da pesti szakaszon kb 3000 fm haszon kislapburkolatú mederszel­vényt alakítottak ki és a karbantartásról és meder­tisztogatásról rendszeres gondoskodás történt. A főváros határába eső mederszakaszon levő át­hidaló műtárgyak méretei megfelelőek. A NAGY ÖRDÖG ÁROK (116) a Budai hegyek­ben Nagykovácsi község nyugati és déli határában lévő vízmosásokban ered és délnyugati irányba folyva Budapest belterületén a Gellérthegy fölött ömlik a Dunába. Vízgyűjtője a Buda-kömvéki he­gyekre terjed ki. Több időszakos torrens és száraz ér csatlakozik hozzá. A Nagy-Ördög árok Pest megyei szakasza. A vízfolyás 9 km szelvénye környékén éri el Nagy- Budapest határát a Remete-völgy alsó végénél. A régebbi feljegyzések nem tesznek említést arról, hogy ezen a mederszakaszon rendezési munkák folytak-e. A heves és hirtelen időjárás sok gör­geteg hordalékot szállít, amelyet kedvezőtlenül fo­koznak a Remete völgyben lévő kőbánya meddői­ből a patakmederbe hulló kövek és az igen mere­dek lejtőjű baloldali lejtőn a kopárosodás folya­mán legördülő szikla omladékok. Mivel ez a hor­dalékjárás Nagy-Budapest területén igen gyakran előforduló káros vízáradásoknak az előidézője, a Fővárosi Tanács a vízügyi szervekkel közösen hor­dalékfogó mű építését irányozta elő közvetlenül a fővárosi határ felett. Ennek a műnek a tervei még nem készültek el. A vízfolyás mellékágát al­kotó Kis-Ördög ároknak szintén vízmosásszerűen bevágódott medre van, ahol esőcsökkentő és hor­dalékfogó művek elhelyezése a továbbfajulás meg­akadályozására indokolt lenne. A Nagy-ördög-árok Nagy-budapesti szakasza. A heves vízjárás az Ördög-árok mentén igen sok kárt okozott Budapest területén belül, ezért mintegy 5 km hosszú alsó szakaszán zárt szelvényt alakítottak ki folyamatosan, amelynek vízemésztő­képessége 66 m3/s és egyben szennyvíz főgyűjtő csatorna jellege is van. A zárt szelvény felett kb. 2,5 km hosszban kislapburkolatú mederszelvényt képeztek ki. Az ördög-ároknak kb. 12 km hosszú budapesti szakasza a Fővárosi Csatornázási Mű­vek kezelésében van és további kiépítése és fenn­tartása folyamatos. A Kis-ördög-ároknak a Hűvösvölgy környéki kb. 1,5 km szakasza esik Nagy-Budapest terüle­tére, itt a torkolati szakasz rendezésén kívül más munkálatok még nem voltak. A vízfolyás-rendszer egységes rendezésére szol­gáló terv készítése elő van irányozva. A HOSSZÜRÉTI-, vagy más néven Rózsavölgyi ÁROK (118) és vízrendszere a Budai hegység és déli nyúlványait alkotó domborvidék völgyeibe ösz­szefutó vizeket gyűjti Össze. Mivel a vízrendszer két törvényhatóság területére terjed ki, annak tár­gyalását is két részletben végezzük. A Hosszúréti árok Pest megyei szakasza. A víz­vidék természetes ősállapotába — a feljegyzések szerint — mintegy 45 évvel ezelőtt avatkoztak be először, akkor is a beavatkozás csak egyik felső — a Törökbálint környéki — területrészre terjedt ki és az akkor kialakított kisméretű mederszelvény emésztőképességét csupán 50 1/s/km2 fajlagos víz­hozamra méretezték. A főágnak karbahelyezésére, a régi Budapest-bu- dafoki határtól (3+118 km szelv-től) felfelé 10,2 km hosszban, a budaörsi mellékág kitisztogatásá­val egyidőben, 1930-ban került a sor 345 kh ér­dekeltségi terület mentesítése érdekében 1,0 m fenékszélességű, 1,0 m átlagos mélységű és 1:1 oldalrészűjű műszelvény kiaiakítására ami 80 1/s/km2 fajlagos vízhozam szállítására volt al­kalmas. Ezenkívül főleg Budaörs és Törökbálint községék határában voltak még kisebb helyi jel­legű tisztogatások. A helyenként kialakított és ké­sőbb kellően karba nem tartott mederszakaszok hamarosan újból elfajultak és a vízkárhelyzetek ismét állandósultak. Tekintettel arra, hogy a vízgyűjtőn időközben a települési, erdő- és mezőgazdasági viszonyok lé­nyegesen megváltoztak, ezzel szemben a terület vízügyi fejlesztése teljesen lemaradt, szükségessé vált a teljes vízgyűjtőre kiterjedő, egységes alap­tervek figyelembevételével kidolgozott olyan víz- rendezési terv elkészítése, amelyben foglaltak be­tartása mind a két törvényhatóság részére kötelező jelleggel bír. A múltban végzett rendszertelen és az akkori szerény igényeknek megfelelő karbahe- lyezések sem tudtak kielégítő helyzetet teremteni a vízrendszer lefolyás! viszonyaiban, de ezenkívül is az egységes szemlélet hiánya miatt a vízgyűjtő 2/3 részén a felszíni vizek eredményes levezetése még a legutóbbi időkig is teljesen megoldatlan maradt. Az egységes rendezési tervet 1960. év folyamán a MÉLYÉPTERV készítette el. A vízrendszert keresztező vasútvonalon lévő hi­dak megfelelő méretűek. A közutak hidjai közül néhány nemirégiben épült át, úgy hogy azok víz­emésztése teljesen kielégítő. Hosszúréti patak Nagy-budapesti szakasza. Alsó részét 1926 után helyezték karba, 1,0 m fenék­szélességű és 1:1 rézsű hajlású műszelvény ki­alakításával, majd a felette lévő részt, amely már annak idején is Budapest területét képezte, 1930- ban rendezték. Ezen a szakaszon a további karban­tartási munka is kielégítő volt, a meder itt ma is tűrhető és jól beágyazódott állapotban van, azonban vízvezetőképessége a mostani igényeket távolról sem elégíti ki. Az egységes rendezési terv ezen alsó szakasz megfelelő karbahelyezését is tartalmazza. A kis mederméreteknek megfelelően a Budapest területére eső vízfolyás-szakaszon levő hidak nyílásai általában nem kielégítőek. Van kö­zöttük olyan is, amelyik egy évvel ezelőtt épült át nem megfelelő mérettel, de mivel annak idején az illetékes hídépítő szervek nem keresték meg a vízügyi hatóságot, a régi nyílásméret változatlan 23 6 TVK 177

Next

/
Oldalképek
Tartalom