Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
Igazgatóságot, míg 18,2 km III. kategóriába sorolt csatorna mentén az említett községi tanácsok VB- ait, 2 km hosszú csatorna mentén pedig az Alagi Állami gazdaságot terheli. A viszonylag nagy esésű belvízrendszer főcsatornájának az állandóan 96,80—97,10 m A. f. szinten tartott befogadója a Soroksári Dunaág, a maximális értékkel érkező belvizet is mindenkor be tudja fogadni. Ezért a belvízvédekezés elsősorban a rendszer tervszerű folyamatos karbantartása és a helyenként még szükséges fejlesztésének végrehajtása esetében válik a leghatásosabbá. A belvízvédekezést a Közlekedési Igazgatóság a Főváros területén a Fővárosi Csatornázási Művek, míg a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság I. sz. (budapesti) szakaszmérnöksége útján látja el a három csatomaőrjárásra osztott — területén. Az említett területen a VlZIG monori építésvezetőségét, a vasadi és a vecsési őrházakat 18 km hosszú üzemi távbeszélőhálózat köti össze. A monori építésvezetőség az állami hálózat útján áll kapcsolatban az I. szakaszmérnökség budapesti irodáival és a Rákóczi úti védelmi központtal. 1.23 A TALAJVÍZSZINT SZABÁLYOZÁS MÚLTJA ÉS JELENE 10 a Budapest alatti Duna jobbparti belvízrendszer A dunafüredi öblözetben az 1943-ban megépült csatornahálózat van a talajvízre szabályozó hatással. Ez hosszabban tartó magas Duna vízállás esetén különösen kedvező, mert ilyenkor a talajvíz a vízáteresztő altalaj következtében, a kívánatosnál magasabbra emelkedik és az árvédelmi töltés közelében fel is fakad. Az érdi öblözetben az előbb elmondottakkal hasonló a helyzet. 14. Soroksári Dunaág menti belvízrendszer A Dunaág jobbpartján, épült nyílt csatornahálózat csak négy szivattyútelep időnkénti üzemeltetése mellett képes feladatát teljesíteni. A szigetszent- mártoni, ráckevei, szigetbecsei öblözetek talajvízszínét ugyanis csak a csatornahálózat által leszívott és ott felgyülemlett vizeknek a Soroksári Dunaágba történő beemelésével lehet szabályozni. A dömsödi és makádi öblözetekben azon időszakban, amikor a Duna vízállása ezt lehetővé teszi, gravitációs úton is levezethetők a szivárgóvizek. Egyébként ezekben az öblözetekben szivattyúzásra van szükség. A szivárgó rendszer talajvízszínének ingadozása a Szigetbecsén elhelyezett 1760 és 732 számú észlelő kutak, valamint a Ráckevén található 1766. számú észlelő kútnál tapasztaltak szerint 0,7—3,2 m között váltakozott az 1937—1960 esztendőkben. 15. Gyáli belvízrendszer Ebben a rendszerben belvízcsatorna hálózatnak nagy szerepe van, a talajvizszint kialakulásában. A hálózat kiépítésénél annak leszívó hatásával nem számoltak kellőképpen, így ez a hatás helyenként az amúgy is vízágényes homokos területen gyakran jelentkező aszálykárt tovább fokozza. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 A belvIzgazdAlkodAs fejlesztésének SZÜKSÉGESSÉGE 1.311 A belvizes területek rendezési fejlesztésének szükségessége Az Országos Vízügyi Főigazgatóság döntése értelmében a 10/a belvízrendszert a jövőben kisvízfolyás vízgyűjtőterületként kell kezelni. Így ezen terület fejlesztési terve a „Hegy és dombvidéki területe vízrendezése” című V. fejezetben, található. 14. Soroksári Dunaág menti belvízrendszer A belvízrendszer fejlesztésére elsősorban, a balparton van szükség. A Dunaággal párhuzamosan és több mint 10 km hosszú szakaszon annak közelébe húzódó I. sz. főcsatornában az iszapkiemelést követően az altalaj anyaga feltör. A csatorna megfelelő fenntartása a szivárgó víz hatása miatt nem lehetséges. A talaj feltörését megfelelő burkolattal, vagy egyéb módon meg kell akadályozni anélkül, hogy a főcsatorna eredeti feladatának betöltéséhez szükséges képességét elvesztené. Több helyen fel kell újítani és burkolni kell a csatornahálózatot. Megfelelő torkolati művekről, a szivattyútelepek korszerűsítéséről kell gondoskodni. Egyes műtárgyak felújítása ill. cseréje, ugyancsak elengedhetetlen követelmény. 15. Gyáli belvízrendszer Szükséges a belvízrendszer részben tanácsi kezelésben álló — elhanyagolt — mellékcsatornáinak megfelelő bővítése, illetve felújítása. A főcsatornák a 0,36 1/sec/km2 fajlagos szállítóképességgel való átépítése 1960 végéig már majdnem maradéktalanul megtörtént. A belvízrendszer kezeléséhez szükséges üzemi távbeszélőhálózat továbbfejlesztését csak a fontosabb munkák végrehajtása után javasoljuk. A csatomameder ill. rézsű állékonyságának biztosítása érdekében ebben a rendszerben nagy ösz- szegű beruházásokat kell eszközölni. A mezőgazdaság fejlesztése elsősorban a tanácsi kezelésben álló III. kategóriájú csatornák felújítását igényli. 1.312 A belvízhasznosítás fejlesztésének szükségessége 14. Soroksári Dunaág menti szivárgórendszer Belvízhasznosítás lehetősége kínálkozik a Dunaággal párhuzamosan és az ahhoz közel fekvő főcsatornák mentén,, mert itt a változó belvízhazamat a szivárgásból eredő víz pótolja. A hasznosításra a jelenleginél nagyobb mértékben kerülhet sor a belvízrendezés fejlesztésének megtörténtével, ami157
