Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
kor is a nagyobb vízmennyiségen kívül a feltörő iszap miatt több helyen ma alig fenn,tartható csatornából a vízkivétel is jobban lesz biztosítható. 15. Gyáli belvízrendszer A belvízhasznosítást ebben a rendszerben a rendelkezésre álló vízmennyiség teljes kihasználásával kell fejleszteni. Ezen a homokos — igen vízigényes — területen a belvízhasznosítást a nagyobb esésű csatornák lépcsőzésével, a víznek a mederben való tárolásával és az említettek révén végrehajtható talajvízszintszabály ozással kell elérni. 1.32 A BELVÍZVÉDEKEZÉS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE 14. Soroksári Dunaág menti belvízrendszer A belvízvédekezés ebben a rendszerben a szivárgó vizeket szállító csatornahálózattal és az ehhez tartozó szivattyútelepekkel történik. A belvízvédekezés fejlesztésénél ugyanazokat a munkálatokat kell végrehajtani, amikről már a belvízrendezéssel kapcsolatosan számot adtunk. A csatornahálózat felújításán kívül gondoskodni kell a szivattyútelep-kapacitás növeléséről. 15. Gyáli belvízrendszer. Ebben a rendszerben, annak következtében, hogy a főcsatornák 36 1/sec km2 fajlagos érték figyelembe vétele mellett már nagyobb részben kiépültek, az azokon szükséges befejező munkákon kívül csak a mellékcsatornák felújítása szükséges. A munkákat a tanácsi kezelésben álló — III. kategóriába sorolt — csatornákon mielőbb végre kell hajtani az esetleges belvízkárok elkerülése céljából. A mélyen beágyazott mederszakaszokon a folyós altalaj miatt több csatornán kell mederbiztosítási munkát végezni. Át kell építeni a legnagyobbrész- ben tanácsi kezelésben álló csatomahidaknak és áteresztőknek jó részét. Ezek állapota és teherbíróképessége nem kielégítő. 1.33 A TALAJVIZSZABÄLYOZÄS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE 14. Soroksári Duna-menti belvízrendszer A talajvízszintszabályozás érdekében éppen úgy, mint a belvízvédekezési követelmények kielégítése miatt, szükséges a Soroksári Duna balpartján húzódó I. sz. főcsatorna mederbiztosítása. Ez a csatorna kettős szerepét csak az esetben töltheti be megfelelően, ha a folyós altalajba ágyazott medrét állékonnyá teszik. A belvíz, illetve szivárgóhálózat többi csatornája megfelelő felújítás után általában a talajvízszintet is megfelelően szabályozza. Az adonyi vízlépcső létesítése után azonban Cse- pelszigetnek a Nagyduna-menti partján a megemelkedő talajvízszín előreláthatóan a szivárgóhálózat megépítését teszi szükségessé. 15. Gyáli belvízrendszer A talajvízszín megfelelő szabályozása ezen vízigényes — nagyobb részben homokos talajú — belvízrendszerben a belvízhasznosítással együtt megoldandó igen lényeges kérdés. A fejlesztés során célszerű visszatartással el kell érnji, hogy a vízgyűjtőről csak a vissza nem tartható káros vizek kerüljenek eiveeztésre. A csapadékvizeknek a talajban történő tárolásával minél nagyobb lehetőséget kell biztosítani a területre hullott csapadék hasznosítására. 2. A BELViZGAZDÄLKODÄS, BELVÍZVÉDEKEZÉS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapja 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSEK ISMERTETÉSE Tudományos kutatási munkát a tárgyalt belvíz- rendszerek területén a VITUKI végez a talajvíz állásának alakulásával kapcsolatban az egyes rendszerekben telepített — nem elegendő számú — ész- lelő-kútnál mért vízállási értékek felhasználásával. Ezenkívül a 626.861 1:551.579 számú „Mértékadó vízhozamok meghatározása a belvízvédelmi tervezéshez” című tanulmányban meghatározta a gyáli belvízrendszerre vonatkozó vízszállítási függvén v állandóit 14. Soroksári Dunaág menti belvízrendszer Ezen belvízrendszerre vonatkozóan csupán az engedélyezési tervek állnak rendelkezésünkre, több-kevesebb hiányossággal. 15. Gyáli belvízrendszer 1914- ben a Kultúrmérnöki Hivatal készítette el a belvízrendszer egy részének vázlattervét. Ez a Maglód-gyömrői ágat tekinti főágnak és célja többek között a Vasad feletti mocsár lecsapolása. 1915- ben Beliczay mérnök készített rendezési tervet. A mai 'rendezésnek dis ez a terv képezi alapját. 1929-ben a Kultúrmérnöki Hivatal közbejöttével készült részletes terv 0,08 1/sec ha fajlagos vízszállítás figyelembe vétele mellett. 1957-ben készült el 116/6/1957 BUVIZIG szám alatt a „Gyáli belvízöblözet fejlesztésének tanulmányterve”. Ez a terv — mely a keretterv alapjául szolgált 36 1/sec/km2 fajlagos vízszállítás figyelembe vételével készült. 158
