Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
Halgazdálkodásra a mindkét végén lezárt Szigetbecsei Holt-Dunaágat használják fel a Dunaághoz kapcsolt ívatótavakkal. Az ívatótavakat a Soroksári Dunaágból gravitációs úton nyert vízzel látják el. 25. Gyáli belvízrendszer A vízgyűjtőn a vonatkozó okmányok szerint 1896-ban az ún. „Halomegyháza-gyáli-soroksári patak” volt feltalálható a mainál kisebb — résziben ősállapotban levő — mederrel. A belvízrendszer kiépítésével ekkor kezdtek foglalkozni. A korabeli okmányok szerint — feltételezhetően a homokos talajon jelentkező gyakori vízhiány miatt — az érdekelték elsősorban a belvizek visz- szatartás útján történő hasznosítására tettek lépéseket. E célból három zsilipet is építettek, melyek később elbontásra kerültek. A Vasad község feletti mocsár lecsapolására, valamint a községtől délre fekvő völgyelet káros vizeinek elvezetésére meginduló munkálatokat az első világháború erősen visszavetette. Részletes belvízrendezési terv 1929-ben készült. A területen működő Társulat 1948-ban történt államosítása után indult meg ismét jelentős víz- rendezési munka. A csapadékvízből és kisebb forrásokból származó vizek mennyisége igen változó. Ez a magyarázata annak, hogy a nagyabb részben homokos, erősen vízigényes talajon mindössze az 1. sz. főcsatorna (kisebb részben a 2. sz. főcsatorna) mentén folytatnák öntözéses gazdálkodást összesen 172 kh-on. Száraz esztendőkben a változó vízhozam miatt előfordul, hogy még a permetező rendszerű öntözéshez sem tudják mindig a szükséges vizet biztosítani. 1.212 A belvízhasznosítás múltja és jelene 10/a Budapest alatti Duna-jobbparti belvízrendszer A dunafüredi öblözetben belvízhasznosítás nem folyik. A belvízártérben található öntözőtelep az ártér határán kívül húzódó Benta patakból táplálkozik. Az érdi öblözetben belvíztározás csupán a Sulák főcsatorna mentén történt a mederben az öntözési idényben. Az igen változó mennyiségű vízhozamot az érdi állami gazdaság hasznosította 1960. év végéig azzal, hogy a zsilipekkel visszatartott vízből 11,5 ha-t látott el öntözővízzel. Ez a gazdaság ma már víz- szükségletét a Dunából és kútból szerzi be. Sáncolással, skatulyázással a vízgyűjtőterületen nem találkozunk. 14. A Soroksári Dunaág menti belvízrendszerben a III. sz. fő-, Ш. III/5 számú csutorába bevezetett öntözővízből a Taksonyi ÁG szigetbecsei üzemegysége 173 ha-on öntöz. 15. Gyáli belvízrendszer A belvízrendszerben már a múltban is folytattak belvízgazdálkodást. Jelenleg Gyál, Vecsés és Soroksár határában hasznosítják a főcsatorna igen ingadozó vízhozamát. A gyáli „Dózsa” tsz 12 ha, a soroksári „Vörös Október” tsz. 58 ha és a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Gazdasága 102 ha-on folytat öntöző gazdálkodást. Halastavat 1,2 ha kiterjedéssel az 1. sz. főcsatorna mentén Gyömrő községben találunk. Sáncolás, skatulyázás útján történő vízvisszatartás a területen nincs. 1.22 A BELVÍZVÉDEKEZÉS MŰLTJA ÉS JELENE 10/a Budapest alatti Duna-jobbparti belvízrendszer A dunafüredi öblözetben a belvizekkel szemben 1943-ig — az árvízvédelmi töltés ill. a belvízvédelmi művek megépítéséig — nem védekeztek. A védekezés az alacsony Duna-vízállásnál a dunafüredi gát- és csatornaőrházban tárolt védanya- gok és eszközök szükség szerinti felhasználásával, a csatornákkal és belvízárteret határoló védtöltésbe épített két zsilip megnyitásával gravitációsan történik. A védtöltés 30 + 527 és a 27 —(- 256 km szelvényében levő 0,60 Ш. 1,2 m nyílású zsilipet 97,56 ill. 99,20 m A. f. Duna vízállás mellett zárni kell Az előjelzéstől függően a 27 -j- 256 km szelvényben levő zsilip lezárásával egyidőben gondoskodni kell a Kvassay zsilip raktárában tárolt és az említett zsilip mellett épült szivattyúálláson felállítandó szivattyú készenlétbe helyezéséről és szükség szerinti üzemeltetéséről. Az érdi öblözetben érdemleges védekezésre csak az 1948-ban befejezett szivattyútelep révén nyílt meg a lehetőség. A védekezés a Duna 98,10 m A. f. vízállásáig gravitációsan történik a csatornák segítségével. A szivattyútelephez tartozó — a Sulák főcsatorna és a védtöltés keresztezésében épített — zsilipet le kell zárni, és a három egységből álló ifegységen- ként 0,35 m3/sec teljesítésű) szivattyútelepet a szükség szerint üzembe kell helyezni. A szivattyúház a gát és csatomaőr lakását is magában foglalja. Az ár és belvízvédelmi anyagokat és eszközöket a telep raktárában tárolják. Védekezés idején a dunafüredi és érdi öblözetet felölelő I. védelmi szakasz központja az érdi telep, melynek bővítését 1961. végére tervezik. A dunafüredi öblözetben levő gátőrház, valamint az érdi szivattyútelep üzemi telefon útján összeköttetésben áll a területen működő budapesti I. sz. Szakaszmérnökség Kvassay-zsilipi irodájával, továbbá a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Rákóczi úti irodáiban működő központi védelemveze- tessel. A belvízvédekezést az OÁBSZ-ban meghatározott védelmi fokozatoknak megfelelően előírt módon kell végrehajtani mindkét öblözetben, A készenléti kimutatás szerint a szakaszvédelem-vezető az érdi szivattyútelep épületében, mint szakaszvédelmi központban működik. Szükség esetén az előre biztosított ill. megszervezett közerőt a kívánt mértékben igényli. 155
