Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
(Erdőhát) és Herceghalom éghajlatkutató állomások. Jól használható, de szintén csak felszabadulás utáni adatai vannak Mórnak, Dunaújvárosnak, Sárbogárdnak, Középhidvégnek és Tabnak. A déli részt Szekszárd (Palánk) képviseli, de adatait mind az észak-mecseki dombvidék, mind a tolnai síkság jellemzésére csak óvatosan lehet felhasználni, mert •épp e két táj érintkezési vonalán fekszik. A terület éghajlati jellemzéséhez flehasználható Szomszédos állomások: Farkasgyepü és Pápa (Ba- kony-Vértes, 1. TVK-egység), a már említett Herceghalom és Martonvásár (6. TVK-egység), délen és nyugaton Mohács, Iregszemcse (4. TVK-egység), Siófok és Balatonkenese (3. TVK-egység). A terület legalább 5 évtizede működő csapadékmérő állomásainak száma 45, amelyek közül az általános értékek és a szélsőségek jellemzésére Székesfehérvárén kívül Tés és Nagyvenyim adatait emeltük ki. 2.21S Makroszinoptikus időjárási típusok Hess és Brezowsky kutatásainak felhasználásával az egész ország területére s így területünkre is érvényes nagy területeken (pl. kontinensrészeken) egyidejűleg előforduló (makroszinoptikus) időjárási típusokat Péczely György állította össze. Ezeknek a jövőben a távprognózisokban is közlendő makro- szánoptikus típusoknak az ismerete a vízgazdálkodási gyakorlatban is hasznosítható lesz, mivel minden egyes betűszimbólummal jelölt időjárási típushoz az ország különböző tájain meghatározott időjárási elemek (hőmérséklet, légnyomás, csapadék- összeg és esetleg — intenzitás, stb.) tartoznak. (A CMm típus előrejelzésekor pl. nyáron a Dunántúl egyes részein 50 mm-t meghaladó, a Tiszántúlon alig 1—5 mm-es csapadékra lehet számítani.) Az 1. táblázatban csak azt a 9 időjárási típust ismertetjük, melyeknek évi előfordulási gyakorisága A makszroszinoptikus típusok előfordulási gyakorisága Magyarországon 1. táblázat A típus Kategória je le I. П. Ш. IV. v. VI. vn. 1 VIII. 1 IX. X. XI. 1 ХП. Évi havi előfordulási valószínűsége %-ban I. Ae 16,2 11,4 9,4 7,0 7,8 12,3 18,8 18,8 23,0 15,5 14,0 15,8 14,1 A 13,2 13,1 14,5 12,0 10,6 4,3 2,9 6,8 13,0 21,3 22,7 16,8 12,6 Aw 10,0 8,8 8,1 8,3 8,4 17,3 25,5 20,0 11,7 8,7 9,0 8,4 12,1 An 9,0 10,0 9,7 8,3 13,2 8,3 5,5 9,7 9,0 10,8 9,3 9,7 9,4 Cm 8,7 9,9 11,6 11,7 8,7 6,3 4,3 5,5 6,3 7,4 10,7 9,0 8,3 n. AB 4,5 7,5 6Д 6,3 5,5 10,7 8,1 7,7 7,3 4,8 4,3 2,9 6,3 CMm 9,4 8,2 7,8 9,3 6,1 2,3 1,4 1,3 4,3 6,5 7,3 9,3 6,1 As 6,1 5,3 6,4 5,7 5,2 6,7 6,2 5,5 5,0 6,5 4,0 6,1 5,7 NY 3,8 4,9 4,5 8,3 8,3 6,3 » 6,4 6,6 5,3 4,0 3,7 4,1 5,5 hazánkban az 5 %-ot meghaladja. — A 10 %-ot meghaladó gyakoriságú típusokat az I, az 5—10 % közöttieket a II. kategóriába soroltuk. Az 1. táblázatban szereplő időjárási típusok jellemzése: A Anticiklon centrum, illetve levegő — szétáram- lási terület (divergencia) a Kárpát-medence felett. Szélirány: határozatlan jellegű. Tartós szárazság. Ae Anticiklon a Kárpát-medencétől keletre. Szélirány: déli, délkeleti. Száraz idő vagy kisebb csapadék. к Aw Nyugatról benyomuló ún. azóri anticiklon. Szélirány: északnyugati. Nyáron friss, szeles idő, futó csapadékokkal, télen enyhülést hoz. An Anticiklon a Kárpát-medencétől északra. Szélirány: északkeleti, keleti. Csapadékviszonyok határozatlanok. Cm Ciklonális helyzet. Hidegfront átvonulás előtt, délkörmenti, tehát déli, délnyugati szél. Nyáron általában csapadékmentes, télen csapadékos időjárási helyzet. AB Anticiklon a Brit szigetek vagy az Északi tenger felett. Szélirány: északi, északnyugati. Szeles idő, futó csapadékokkal. (Hasonló az Aw helyzethez.) CMm Mediterrán ciklon a Földközi tenger nyugati medencéjében. Szélirány: déli, délkeleti. Nyáron dunántúli (50 mm/nap-ot is meghaladó), télen tiszántúli csapadék túlsúllyal. As Anticiklon a Kárpát-medencétől délre. Szélirány: déli, délnyugati. Csapadékszegény idő. NY Nyereghelyzet. A szélirány változó, meghatározhatatlan. Derült, száraz idő. 51
