Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)

XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása

bár a víziúti előírások 600 tonnás uszályokkal való hajózást írnak elő, és függetleníthető lesz a hajózás úgy a Duna vízállásától, mint a balatoni vízeresz- téstől. A hajózási űrszelvény biztosításához 4 híd át­építésére van szükség. A juti vízlépcső megépítésével létrejövő 1. számú Siófok-Jut-i bögébe kitelepíthető a siófoki kikötő teherforgalma és a hajójavító üzemek, ami az amúgy is túlterhelt siófoki kikötő rendezését teszi lehetővé. A Sió csatornázásával kapcsolatban az alsó sza­kaszon Szekszárdon látszik indokoltnak egy kisebb átrakó kikötő építése. Máshol a 7—8 m széles von- tatóút a ki- és berakodást lehetővé teszi. A hajózhatóvá tett Sión és a Balatonon 1980- ban mintegy évi 630 000 t áruforgalom várható a Műszaki Egyetem által készített forgalmi tanul­mányadatai szerint. Ebből a Sió csatorna árufor­galma 300 000 t. Valószínű a személyforgalom igé­nye is, miután a Sió mentén lévő községek mind közúton, mind vasúton csak nagy kerülővel köze­líthetők meg. j) Üdülés, vízisport, természetvédelem. A csator­názott Sión a vízisport nagyméretű fejlődésének lehetősége biztosított. A Balatonra igyekvő dunai csónaktúráknak a többszöri zsilipelés kevesebb akadályt jelent, mint jelenlegi állapotban a száraz években jelentkező vízhiány. A Sió menti községekben az állandó duzzasz­tott vízszint megadja a lehetőséget üdülők, parti fürdőhelyek, vízisporttelepek kialakítására. A Sió csatornázás, mint többfeladatú nagycsa- ■ torna jelentőségét előzőkben ismertettük a komplex vízgazdálkodás szempontjából, mintegy összefog­lalva az egyes szakfejezeteket, melyek az egyes kérdéseket részletekben!enően tagolva vizsgálják. A részletekbemenő ismertetést az ismétlések elke­rülése érdekében mellőzzük. 2.3 Ütemezés nek szabályozása, valamint a hajóforgalom növe­lésének érdekében szükséges mederszelvény bőví­tési földmunkák — a népgazdaság anyagi erejéhez mérten — lehetőség szerint a vízlépcsők építésével párhuzamosan végzendők. A duzzasztott vízszinthez képest a hidak átépí­tésének időpontját a vízlépcsők építésének üteme­zésével kell összehangolni, hogy a duzzasztott víz­szinten megkezdődő hajóforgalomnak akadályozója ne legyen. A beruházási költségadatok értékelésével kapcso­latosan megjegyezzük, hogy az alapdokumentáció­ban foglalt költségadatoktól a hidak átépítésénél eltértünk. Ugyanis az alapdokumentáció a Sión lévő összes híd (20 db) átépítését felvette össze­sen 60 millió Ft költséggel. Az eltérést az indo­kolja, hogy a hajózás szempontjából összesen 4 híd alsó szerkezeti éle nem felel meg az előírt hajó­zási űrszelvénynek, melyből kettő vasúti híd pro­vizórium és ezek átépítését a KPM tárca finan­szírozza. Tehát a vízügyi vonatkozású szempontok miatt átépítendő kettő híd költségét vettük csak fel. Az alapdokumentáció egy-egy vízlépcső, duz­zasztó és vízerőtelep együttes költségét 75 millió Ft-ban irányozza elő. Ezt az összeget a további üte­mezés szüksége miatt két részre bontottuk: hajó­zsilip és duzzasztó 35 millió Ft, vízerőtelep 40 mil­lió Ft. A vízlépcsőket az átlagolt 35 millió Ft összeg­gel szerepeltettük, bár a juti vízlépcső 1938—41. évi terve szerint a mai árszintre átárazott költsé­gei mintegy 20 millió Ft-ot tesznek ki. A Sió mederbővítés földmunkájára az alapdoku­mentáció 6 millió m3 földmunkát irányoz elő. Ezt az irányzatot túlzottnak tartjuk, miután a Sió me­derszabályozása összesen mintegy 9 millió m3 mun­kát igényelt. A kimutatott 726 millió Ft beruházási költség vízügyi szakágazatokra történő megosztására az alábbi javaslat tehető: A Sió csatornázás megvalósításának ütemezését figyelembevéve az egyes ágazatok szempontjait, az alábbi sorrendben javasoljuk: 1. A Sió árvízkapu (torkolati vízlépcső) megépí­tése a 120 km szelvényben. Sorrendben elsőnek azért javasoljuk a torkolati vízlépcső megépítését, mert az árvízvédelem — a Sió völgyének a dunai árvizektől való mentesí­tése —, a víziút — a torkolati szakaszon az állandó hajózási vízmélység biztosítása — mint a két leg­jelentősebb szempont ennek kiépítését kívánja meg. 2. A juti vízlépcső megépítését javasoljuk sor­rendben a második ütemben történő kivitelezésre. Az 1-—2 pontok alatt felsorolt vízlépcsők kiépí­tését az 1980 évig terjedő időszakban javasoljuk. Az 1980 utáni időszakban kerül sor ütemezés szerint felülről lefelé haladva a többi vízlépcső megépítésére. Az egyes vízlépcsők mellé tervezett vízerőtelepek kiépítése a vízlépcsők megépítésének befejezése után javasolható. A Balaton vízszintjé­hajózás víziút árvízvédelem öntözés vízerőhasznosítás Balaton vízpótlása-üdülés összesen : 200 millió Ft 180 millió Ft 150 millió Ft 70 millió Ft 126 millió Ft 726 millicTFt A 2.sz. mellékletben a fő munkamennyiségek és költségek kidolgozásánál fő létesítményként szá­moltuk a vízlépcső, (duzzasztó és vízerőtelep) léte­sítési költségeit; járulékos munkaként a meder­szabályozás, hidak átépítése, tervezési-, geodéziai előmunkálatok és járulékos egyéb munkálatok költségeit. A fő munkamennyiség megállapításához csak a torkolati vízlépcsőnél álltak rendelkezésre (tanulmányterv) közelítő pontosságú adatok, a többi adatokat becslés útján vettük fel. A felsorolt teljes beruházási költségből az üteme­zési javaslat szerint — az 1980-as évig terjedő tervidőszakban — elvégzendő munkák beruházási költségei 41 5 TVK 321

Next

/
Oldalképek
Tartalom