Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
1. Torkolati vízlépcső (árvízkapu) 2. Juti vízlépcső 3. Tervezés és járulékos költségek 8% 110 millió Ft 35 millió Ft 12 millió Ft összesen: 157 millió Ft A Sió csatornázása érdekében 1980-as évig terjedő tervidőszakra javasolt munkák költségei megoszlanak az árvízvédelmi és víziúti fejezetek fejlesztési részében kidolgozott költségkihatásokra; éspedig árvízvédelem: torkolati vízlépcső (árvízkapu) tervezés- járulékos költség 110 millió Ft 9 millió Ft összesen: 119 millió Ft Víziút: juti vízlépcső tervezés, járulékos költség 35 millió Ft 3 millió Ft összesen: 38 millió Ft A torkolati vízlépcső kiépítése árvízvédelmi szempontból fontos és sürgősségi szempontból is feltétlenül az első helyre kívánkozik, mert megépítése a Sió árvédelmi költségének megerősítésével szemben mintegy 40—50 millió forint megtakarítást eredményez. A javasolt létesítmények megépítése a komplex vízgazdálkodás minden egyes ágazatát érinti, de jelentőségében legnagyobb hatást az árvízvédelem és a víziút szempontjából gyakorol. ÖSSZEFOGLALÁS A Sió csatorna komplex vízhasznosításának rövid összefoglaló értékelése: 1. A Sió völgye mentesül a Duna árvizeitől. a) A vízemésztés: a Kapos torok felett 80 mVs, a Kapos torok alatt 200 m3/s-ra növekszik. b) A víziút: 650 tonnás uszályokkal a Sió teljes hosszában hajózható. c) Várható hajószállítás 300 000 t áruforgalom. 3. öntözési lehetőség 46 240 ha területen 16,59 m’/s vízkivétellel. 4. Az ipari vízellátás biztosítható. 5. A tisztított szennyvizek részére befogadóként felhasználható. 6. A reverzibilis erőtelepek segítségével: a) A Balaton vízszintjének ingadozása 20 cm mértékűre csökkenthető. b) A kettős működésű csőturbinás telepek 24 mVs szivattyúzásával vízpótlást biztosítanak. c) Évi 16 millió kWó energia termelhető. 7. A vízlépcsők egymással közel megegyező méretei sorozatgyártást tesznek lehetővé. 8. Az egyébként nehezen megközelíthető Sióvölgyi településeket bekapcsolja az országos vízi úthálózatba. 9. Az üdülés és a vízisport kifejlődhet a Sió völgyében. Az előzőekben részletezett rövid összefoglalás a Sió csatornázásának következtében a komplex víz- hasznosításban játszott fontos szerepet igyekszik érzékeltetni. Megvalósítása a Sió völgyének nagymértékű fejlesztésével jár, amely fejlődés a népgazdaság részére számottevő eredményeket fog felmutatni. A Sió-csatornázás kihatása a Balaton-kömyék víz- gazdálkodására A Sió csatornázásának jelentőségét a Balaton és a Balaton környék (3. sz. TVK) összefüggésében már érintettük a vízerőhasznosítással kapcsolatba, mint a Balaton vízpótlási lehetőségének biztosítását. A Sió csatorna tervezett vízlépcsőinek megépítésével a Balaton vízgazdálkodása területén is komoly eredmények várhatók. Mint legjelentősebbet, először is a haj ózás-víziút vonatkozásban említjük meg, hogy jeges időszak kitévelével az év minden szakában biztosítva van a Balaton és Duna közti hajózási lehetőség. Ugyanakkor elkerülhető az a nagymértékű vízpazarlás, amit jelenleg jelent a hajózás biztosítása a Balaton és Duna között. A Sió felső szakaszának nagyobb esése következtében a vízmélység biztosítása érdekében jelenleg 15—40 millió ma víz leeresztése szükséges a Balatonból egyszeri hajózóút biztosításához, ami nagy vízpazarlást jelent. Különösen száraz években a Balaton vízszintjének előírt határok között való tartása nagymértékben akadályozza az amúgy is korlátozott forgalmat. Jelen körülmények között a Balaton és Duna között hajóforgalom csak a vízijárművek le- és felszállítására korlátozódik a nagymérvű vízveszteség miatt. A Balaton vízszintjét + 40 és 100 cm alsó és felső határok között kívánatos tartani a különböző érdekek összehangolása után kiadott 45 141/1060. számú OVF utasítás szerint. Ez 60 cm vízszintingadozást jelent. Az elmúlt 10 évben az időjárási viszonyok miatt a vízszint ténylegesen -f 30 és 110 cm között váltakozott, ami 80 cm vízszintingadozást jelent. A Sió vízlépcsőinek megépítése után egyszeri hajózás 50—80 ezer m” vízeresztéssel végrehajtható, ami észrevehető vízszint változást a Balatonon nem jelent. A Sió vízlépcsőkhöz a tervezett reverzibilis szivattyútelepek megépítése után pedig a Balaton vízpótlása a Dunából megoldható és a számítások szerint 20 cm-re szorítható le a Balaton vízszintjének ingadozása. Ez azt jelenti, hogy az időjárástól és hajózástól függetlenül közel állandó vízszintet lehet biztosítani a Balatonon. A Balaton vízszintjének állandósítása említett 20 cm-es ingadozáson belül fontos törekvés és a Balaton környék komplex vízgazdálkodási lehetőségeinek biztosításánál elsőrendű feladat. Kihatása mindegyik vízgazdálkodási szakágazatra jelentős. Biztosítható a balatoni víziutak állandó mélysége. Nem szükséges felesleges kotrási munkák végzése a hajózó vízmélység biztosítására. A fürdőkultúra nagymértékben javítható, mert a strandok meder- területének egyenletes kiképzése a kívánalmaknak megfelelően kialakítható; a parti építmények, üdülőépületek az esetleges magas vízállás károkozásától és jégzajlástól megfelelő építési előírások betartása mellett mentesíthetők. A halászat szem322
