Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
A tározó területén az ismert legrégibb geológiai képződmény a közép miocén helvét emeletében keletkezett slir, mely itt nagy vastagságban települt vízzáró agyag és kavics konglomerát alakjában jelentkezik. A slir rétegeket vízvezető törtön, majd szarmata mészkő követi, melyet pleisztocén és holocén üledékek borítanak. A mészkőréteg gyűrődés következtében К—Ny-i irányban haladva hullámos felszínű. A tározótér felett valamikor a mészkő boltozatot képezett. Az erózió a boltozatot átvágta és a mai völgy a slirbe mélyen bevágódott. Az átvágott mészkőrétegek a tározótér szakaszán a tározási szint felett kibúvásban láthatók. A Szt. György-malomnál a mészkő a felszín alá bukik. A völgyfeneket és a domboldalakat holocén üledékek borítják. A völgyfenék felszíni rétegeiben a slir eróziójából származó vízvezető kavics és hajdani malomfő területén képződött szerves agyag és iszaplencsék találhatók. A tározó területét borító felszíni rétegek és az alapkőzetet képező slir vízzárósága folytán számottevő elszivárgással nem kell számolni. A tervezett elzárási szelvényben a gát alapozása során a szerves lágy talajrétegeket el kell távolítani, ami átlag 3 m mély talajcserét tesz szükségessé. A gát esetleg homogén föld, esetleg kőhá- nyás-föld gátként alakítható ki. Homogén földgát szelvény a helyi talajok csekély nyírószilárdsága miatt csak igen nagy szelvényméretekkel valósítható meg. A kőhányás céljára felhasználható, helyszínen fejthető mészkő alkalmasságát meg kell vizsgálni. A gát legnagyobb magassága a 143,0 m-es koronaszint mellett 12 m, hossza kb. 210 m, térfogata ihomogér földgáti kb. 287 000 m', 1:4 rézsűhajlást és 6 m koronaszélességet véve alapul. Megjegyzés: a VTTTJKI 170/1960. sz. hidrológiai, a Középdunántúli VÍZIG tervtanulmánya (1961) és a VÍZTTERV 12 213 tsz (1960. alapján. Ercsi tározó. (11) Vízfolyás: Szt. László-víz. melv a Vált-vízbe torkollik. Völgyelzárás helye: Ercsitől DNy-ra a Ráeszent- péter felé Vezető lit és a Szt. László-víz keresztezése fölött. Topográfiai viszonyok. A 307 km5 nagyságú vízgyűitőterület 75 km hosszan elnyúló. 5—6 km szélességű keskeny sávra terjed ki. A vízgyűjtő nagyrésze lankás, dombos felszínű, főleg mezőgazdasági művelés alatt áll. Területén számos nagy település és a bicskei halastavak találhatók. A tározótér kisesésű, szélesebb öblözet, mely a völgy összeszűkülő szakaszán építhető gáttal zárható le. 101,0 m Orsz. tározási szint esetén a tározótérfogat 2 millió m\ a tó felszíne 122 ha. A Geológiai viszonyok legmagasabb vízborítás 3 m .volna. A tározó területén főleg szántóföldi és rétgazdálkodás folyik, néhány dűlőút víz alá kerülne. Más építményt a tározás nem érint. Hidrológiai viszonyok A Szt. László patakon, Martonvásárnál 1951—57. között volt vízállás és néhány esetben vízhozam észlelés. A hidrológiai adatokat részben szomszédos vízgyűjtők analógiájából határozták meg. A középvízhozam az elzárás helyén 460 lit/s, a közepes fajlagos vízhozam értéke a 307 km-es vízgyűjtőről 1,5 lit/s. km2. A tározás teljesítőképességét az országos tározási kataszter adatai (VI- TUKI) segítségével határozták meg. Ez alapján a teljes vízhasznosítású tározó térfogatszükséglete 50,6-10® ms, gazdaságosan 0,23 m3/s. bruttó vízsugár szolgáltatásakor 1,16-10® m5 tározótér szükséges. A bicskei halastavak miatt tározótérfogat növekedést szükséges számításba venni. A VÍZIG tervei szerint a Szt. László patak mentén 194 lit/s. öntözővíz kivételre kerül sor az öntözési idényben. Ehhez Gyúrón tározót kell építeni. Ha ott tározó létesül, akkor a középvízhozam 363 lit/s-ra csökken. Ennek figyelembevételével az ipari vízhasznosításhoz az Ercsi Cukorgyár kétféle vízigényét az alábbi tározóval lehet kielégíteni. A napi 22 000 m3 vízigényhez (106 lit/s) 2.10® m tározótérfogat szükséges 101,0 m Orsz. tározási szinttel. Ha csak a cukorgyári kampány alatti víz biztosítása szükséges, akkor a 12 000 mVnap vízigény (58 lit/s.) kielégítéséhez 1,0 • 10® ms tározótérfogat szükséges. A tározótereknél 0,2 -10® m3 holt-teret a tározó feltöltődésére figyelembe vettek. A hidrológiai vonatkozásban részletesebb adatgyűjtés nem történt. Geológiai viszonyok A tározótér területét pleisztocén lösz, homokos lösz takaró borítja. A mélyebben fekvő rétegek valószínűleg a pannon-kori üledékek, agyag és homok. A pleisztocén vastagsága feltárás hiányában kb. 15—20 m-re becsülhető. Míg a fekű vízzárósága valószínű, addig a lösztakaró vízzárási kétséges és részletes vizsgálattal igazolandó. Feltehető, hogy az elszivárgás a környék dombozata miatt nem lesz nagymértékű. Az elzárási szelvényben csak a földgát építésére van lehetőség, melynek anyaga a helyszínről kitermelhető. A gát alatti szivárgások kérdését a közeli közúti híd szempontjából fokozott körültekintéssel kell megvizsgálni. A gát 103,0 m Orsz. koronaszinttel, 6,0 m koronaszélességgel felvíz felől 1:3—1:4, alvízi oldalon 1:3 rézsűhajlással alakítható ki. Megjegyzés: A MÉLYÉPTERV 9692/d tsz. tanulmánya alapján, geodézia és feltárások nélkül, hidrológiai számításokkal. 285
