Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)

XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása

Adonyi tározó. (12) Vízfolyás: Cikolai vízfolyás. Völgyelzárás helye: Adony községtől Ny-ra kb. 4 km-re a Líviái halastavak harmadik gátjánál. Topográfiai viszonyok: A völgyszakasz a dunavölgyi Mezőföld alacsony dombvidékén fekszik. Meredek oldalú, tetejükön plátó-szerűen ellapuló dombok szegélyezik. Hely- színrajzilag zeg-zugos alakú. A lényegében Ny—К irányú fővölgyhöz mindkét oldalról ÉNy—DK irányú mellékvölgyek csatlakoznak. Szélessége változó. A javasolt elzárási szelvény egy szűkebb szakasz felső végénél van. A tározó ún. gazdaságos kiépítése esetén a leg­nagyobb vízmélység az elzárás szelvényében 8 m, vagyis a gát legnagyobb magassága a terep felett kb. 10 m lenne. A gátkorona hossza 280 m. Az elöntött terület szélessége 100—150 m között vál­takozik, hossza 4,5 km. A völgyben tógazdaság helyezkedik el (Líviái ha­lastavak). A völgyoldalakat részint erdők, cserjések borítják, részint kopárak, vagy csak fű-félék fedik. A dombtetőkön szántóföldi gazdálkodás folyik. A völgyszakasz felső végénél egy makadám út ke­resztezi a tározóteret 80—100 m hosszban. Hidrológiai viszonyok: A 250 km2 kiterjedésű vízgyűjtőterület termé­szeti adottságai az ismertetett völgyszakaszéhoz és egyben az egész vidékhez is teljesen hasonlóak. Az említett pleisztocén homokos, löszös képződmé­nyek alatt pliocén agyagos rétegek is következnek ugyan, de csak nagyobb mélységben (a völgyek fenékszintje tájékán, sőt annál mélyebben), és kö­zelítően vízszintes településben. A patakot főleg a felszínen közvetlenül lefolyó csapadékvizek táp­lálják. Nagyobb forrásai nincsenek. A talajvízből aránylag csekély mennyiség kerülhet bele. Vízho­zamának középértékét — észlelési adatok hiányá­ban — a fajlagos lefolyás sokévi átlagát ábrázoló térkép alapján határoztuk meg: 450 lit/s. Ez a tá­rozással elméletileg biztosítható legnagyobb víz­hozam. A tározó gazdaságos kiépítésének felső határa 6,5—7,0 millió m3-re tehető. Az általa folyamato­san és egyenletesen biztosítható vízsugár kb. 270 lit/s, amelyet a veszteségek még csökkentének. Geológiai viszonyok: A kiválasztott völgyszakaszt szegélyező dombso­rok földtani felépítésében a felszín közelében pleisztocénkori folyami homok, futóhomok és lösz vesz részt, nagyon változatos településben. A lösz­nek mindkét fajtája előfordul: csöves szerkezetű szárazföldi lösz és vízben települt tömött lösz. Mindkettő homokon. A völgy a pleisztocén időkben minden valószínűség szerint folyómeder volt, ezért az itt található kőzetek minősége és szerkezete igen változatos. A felsorolt homokos képződménye­ket általában pleisztocén nyirok-talaj borítja. A nyiroktakaró is homokos és vastagsága nagyon változó. Egyes helyeken 1 m-nél vastagabb, má­sutt egészen elvékonyodik. A völgy fenekét min­denhol iszapos, agyagos, üledék borítja, amely gya­korlatilag valószínűleg eléggé vízzáró. Végeredményben megállapítható, hogy a völgy­fenék vízzárósága valószínűleg megfelelő, a domb­oldalakon át, továbbá a völgyzárógát körül azon­ban jelentős elszivárgás léphet fel. Megjegyzés: A VITUKI tározókatasztere alapján. Hantosi tározó. (13) Vízfolyás: Sárosd—Seregélyesi víz. Völgyelzárás helye: Hantos községtől keletre, a községből az Erdőmajorba vezető út hídja felett 200 m-re. Topográfiai viszonyok: A vízgyűjtőterület 25 km2 kiterjedésű alacsony, lankás dombvidék. Átlagos magassága 140 m Orsz. A völgyszakasz ÉNy—DK irányú, hosszirányú esé­se kb. 2,5%. Keresztszelvénye széles, oldalai igen laposak, csak az elzárásra kiválasztott szelvényben mutatkozik némi szűkület Kb. 5 m-nél magasabb gát építése már nem látszik reálisnak, mert e fö­lött a domboldalak erősen ellapulnak, amellett a tervezett elzárás fölött 2 km-re lévő Kishantos puszta is víz alá kerülne. A völgyfenék vizenyős, zsombékos terület. A völgyet keresztező földút Ш. ennek kis hídján kívül a tározás más létesítményt nem veszélyez­tetne. Hidrológiai viszonyok: A Sárosd—Seregélyesi vizen vízrajzi állomás nincs, a hidrológiai adatokat csak elméleti úton le­hetett meghatározni. Az évi középvízhozam 45 lit/s-ra tehető. Az említett 5 m-es gátmagasság mellett 0,75 millió m8 tározótérfogat, ill. legalább 30 lit/s. vízsugár biztosítható. Ez egyben a hidro­lógiai alapon javasolható legnagyobb kiépítés is. Ezt az értéket a szivárgási és párolgási veszteség még csökkenti. Geológiai viszonyok: Teljesen hasonló a mezőfalvai tározó geológiai viszonyaihoz (lásd ott). Megjegyzés: Erről a tározási lehetőségről eddig semmilyen tanulmány nem készült. Jelenleg csak térképek alapján vizsgáltuk. Nagylóki tározó. (14) Vízfolyás: Lóki víz. Völgy elzárás helye: Nagylók község és a hatá­rában lévő Kislók-telep között, a Pusztaszabolcs— Sárbogárdi vasútvonal hídja fölött 1 km-rel. Topográfiai viszonyok: A vízgyűjtőterület 15,7 km2 kiterjedésű alacsony, lankás dombvidék. Átlagos magassága 140—150 m 286

Next

/
Oldalképek
Tartalom