Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
Öntött terület legnagyobb szélessége kb. 250—300 m. hossza 1,5 km. A völgyfenéken rétek vannak, a völgyoldalakon — főleg az ÉNy-i oldalon — szántóművelés folyik. A tározótérbe kerülne egy fűrésztelep és 2 üzemen kívüli vízimalom. Hidrológiai viszonyok : A 63,8 km- nagyságú vízgyűjtőterület áteresztő- képesége átlagosnál nagyobb. Lejtési viszonyai különösen a D-i részen meredekek. Ezt a részt főleg erdők borítják. A patak karsztforrásokból is táplálkozik, ezért száraz időszakban sem szokott kiszáradni. Árvizei pedig — a helybeliek szerint — igen ritkán lépnek ki az erősen berágódott mederből. A Gaján 1950. óta több szelvényben is folyt vízhozammérés. Fehérvárcsurgón és Székesfehérváron vízhozamnyilvántartó állomás működik. A patak vízhozamának középértéke az említett adatok alapján 230 lib's. Ez a tározással elméletileg biztosítható legnagyobb vízhozam. A tározó gazdaságos kiépítésének felső határa 3,0—3,5 millió m;‘-re tehető. Az általa folyamatosan és egyenletesen biztosítható vízszolgáltatás kb. 140 libs, amelyet a veszteségek még csökkentének. A gát és a tározómedence méreteit az előzőekben ismertettük. Geológiai viszonyok: A tektonikus eredetű völgyet szegélyező hegyek valószínűleg mindkét oldalon középső kréta-kori mészkövekből épültek fel. Ezek az ÉNy-i oldalon csak a tározótér felső szélén kerülnek felszínre: ez a hely vízzáróság szempontjából aggályos. A DK-i oldalon a mészkő csak nagyobb magasságban tűnik elő. A mészkőre mindkét oldalon kréta-kori turrili- teses márga települ, amely vízzáró. Ez a fűrészteleptől D-re levő alámosásban a patak mentén, továbbá a patak hordalékában észlelhető volt. Az ÉNy-i oldalon alsóeocén agyag és márgás mészkő is fellép, melyet az elzárási szelvény közelében kavics-lepel borít. Eocén agyagok mélybeni előfordulása egyebütt is feltételezhető. A felszínen a völgyoldalakat pleisztocén-kori vastag lösz-, ill. nyirok lepel borítja. A völgyfenéken ugyanezen képződmények és réti agyag található. Az elzárás helyén az ÉNy-i oldalon turrilitises márga, e felett kavics és mindkettőt elfedő lösztakaró helyezkedik el. A lösztakaró vastag, a DK-i oldalon levő 3—4 m mély vízmosásokban sem észlelhető a feküje. Feltárások. A felszínközeli rétegek elhelyezkedésének és víz- záróságának felderítése céljából a völgyszakaszon 11 fúrást végeztek max. 10,6 m mélységig, de ezzel az említett vízzáró turrliteses márgáig nem tudtak lehatolni. A feltárt képződmények elegendően víz- záróaknak bizonyultak. A völgyelzárás szelvényében és a tározómedence területén is mindkét oldalon nagyobb vastagságú homokos vályog és vályog- rétegek helyezkednek el. A völgyfenéken murvás, kavicsos rétegek is települtek, de elegendő vastagságú fedőréteg fekszik felettük. Végeredményben megállapították, hogy a fedőrétegek teljes vízzárást nem biztosítanak ugyan, de csak csekély mértékű elszivárgást engednek meg, s így a völgyszakasz tározásra javasolható. Megjegyzés: a VITUKI tározó-katasztere alapján közölt adatok. Balinkai tározó (6) Vízfolyás: Aka-Velegi vízfolyás. Völgyelzárás helye: Balinkától északnyugatra, a bodajk—balinkai vasútvonal hídja felett 1,5 km-re. Topográfiai viszonyok : A 38,5 km- kiterjedésű vízgyűjtőterület általában 250 m, északnyugaton 300 m magasságig emelkedő dombvidék. A völgyszakasz ÉNy—DK irányú. Bár elzárásra kínálkozó szűkület nem található, arányait tekintve alakja tározómedence céljára igen alkalmas. A völgyben egy magasfeszültségű távvezeték halad 2 km hosszúságban, más értékes létesítményt a tározás nem érintene. A völgyfenék jórészt vizenyős terület. Hidrológiai viszonyok: A patakon vízrajzi állomás nincs, a hidrológiai adatokat csak elméleti úton lehetett meghatározni. Az évi közepes vízhozam 110 lit/s-ra tehető, a hidrológiai alapon kiépítésre javasolható legnagyobb tározótér, vagyis az ún. gazdaságos tározás felső határa kb. 1,75 millió m3, amelyhez 7 m magas gát tartozik. A biztosítható vízsugár 70 lit/s. Ezt az értéket a szivárgási és párolgási veszteség még csökkenti. Geológiai viszonyok: A terület alapkőzete triász mészkő és dolomit. Seholsem bukkan felszínre, harmadkori tengeri eredetű kavicsos konglomerátumos rétegek fedik, amelyekre még vastag lösz-takaró is települt. A völgy fenekét iszapos üledékek borítják, néhány méter mélységben durva törmelék is várható. Valószínű, hogy völgyszakasz geológiai szempontból alkalmas tározásra, helyszíni vizsgálat nélkül azonban részletes véleményt nem lehet kialakítani. Megjegyzés: Ezzel a tározási lehetőséggel ez ideig semmilyen tanulmány nem foglalkozott. Jelenleg is csak térképek alapján vizsgáltuk. Vaskapui tározó (7) Vízfolyás: Gaja patak. Völgyelzárás helye: Fehér csurgótól DNy-ra, a Vaskapu szorosnál, Fehérvárcsurgó és Isztimér közötti kövesút hídjától lefelé 1800 m-re.
