Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
2.14 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A V1ZERÖHASZNOS1TÄSBAN Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Nehézipar Minisztérium dönt a vízerőhasznosítások tervezésében és építésében. Az OVF a felügyelete alá tartozó szervek útján az országos, illetve helyi igényeknek megfelelően előkészíti a tervezés munkáját, irányítja a kutatásokat és a tudományos munkát, és megszervezi a beruházás lebonyolítását. 2.2 A vízerőhasznosítás keretterve 2.21 A KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE A Sió csatorna komplex vízgazdálkodási terve, amely a Balaton vízszinének szabályozását (vízfelesleg elvezetés, vízhiány pótlás), a Balatonnak a nemzetközi hajózóútba való bekapcsolását, az öntözést, az árvízvédelmet, a belvízvédelmet foglalja magában, lefekteti a vízerőhasznosítás alapjait is. Az előbbiekben hivatkozott tervek szerint a Sió hat vízlépcsővel csatornázható. Ezeknek főbb adatait a 2. táblázatban foglaltuk össze, feltüntetve azt is, hogy az egyes vízlépcsők mekkora vil- lamosenergia-termelést tesznek lehetővé. 2. táblázat Hely km I Duzzasztás m (N) Alvízszínt m (N) Vízlépcső m Beépített telj. MW 0 104,90 102,10 2,80 0,6 11,8 103,10 99,00 3,10 0,6 37,0 99,00 95,50 3,50 0,7 65,0 95,50 92,00 3,50 0,9 96,0 92,0 88,50 3,50 0,9 120,0 88,50 94,56 0,0—5,10 1,2 A 0 km-nél lévő vízlépcső Siófokon 1941—1947 között épült meg egy hajózsilipből és egy vízleeresztő zsilipből áll. A leeresztő zsilip mellett a később megépíteni tervezett kisesésű erőmű részére Larssen vasszádfallal körülvett terület biztosítva van. A második vízlépcső a 11+800 km szelvénynél Jut község közelében épül meg. A harmadik Ozora község határában a 37. km szelvény közelében, a negyedik Sárszentlőrinc mellett a 65- ös km szelvény közelében épül. Az ötödik vízlépcső Sióagárdnál kerül megépítésre a 96-os km szelvényben, míg a hatodik a torkolati árvízkapu, a 120 km szelvényben épül. Ezek a kisesésű vízerőművek reverzibilis üze- műek és így a Balaton víszint-szabályozása biztosítható lesz. Ennek nagy jelentősége van, a balatoni üdülőkultúra és az öntözés, a hajózás szempontjából. Az erőművekbe — melyek szivattyú — turbina üzeműek — a reverzibilis üzemet is biztosító — 2—2 csőturbina beépítését tervezzük. A turbina üzem kiépítési vízhozama 2x20 m7s lesz. A gépek szivattyúüzemben kb. az előbbieknél 20%-kal kevesebb vízhozamot tudnak átemelni. A generátorok aszinkron üzemben csúcsenergiát fognak szolgáltatni. Miután az egyes vízlépcsőknél a kiépítési vízhozamok azonosak, s az esések is közel egyformák, lehetőség van azonos géptípus felhasználására, ami gyártási, szerelési és építési szempontból előnyös. A Sió csatornázás befejezése után az átlagos energiatermelés 16,0 millió kWó/év, míg a kihasználási óraszám 3380 óra/év lesz. A terv szerint az erőművek (novembertől februárig) napi 5 órás üzemet tartanak. Az erőműveket teljes automatikával kell ellátni, az üzemeltetés gazdaságosabbá tétele érdekében. Azokban az években, amelyekben a Balatonban vízhiány van, az erőművek hidraulikus energiatározóként is működhetnek oly módon, hogy éjszaka a hálózatról vételezett energiával a felső bö- gébe nyomnak vizet, amelyet a nappali csúcs idején turbina üzemben visszaeresztenek az alsó bö- gébe. Ez természetesen azt jelenti, hogy a hajózási vízszint feletti tározótérről is gondoskodni kell az egyes bögékben. Az ezzel járó többletköltség az erőművek jobb kihasználása folytán azonban megtérül. 2.22 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE Az 5. sz. TVK területén kétféle törpe vízerőmű létesítés lehetőségéről tehetünk említést. Az egyik a meglévő, de nem villamos energiát előállító malmok átépítése, a másik a tervezett tározók hasznosításából lebocsátott vízmennyiségek. A területen három olyan vízfolyás van, amely jelentősebb elméleti vízerőkészlettel rendelkezik, de a fejlesztés szempontjából, csak a Séd és Sió csatorna jöhet számításba. A Séd patakon összesen 48 malom van. Ezek közül kiválasztottunk két üzemvízcsatornát a ráépített malmokkal, és megvizsgáltuk átépítésük gazdaságosságát. A többi malom annyira korszerűtlen, hogy átépítésük nem célszerű már. Az üzem- vízcsatornák Sóly és Papkeszi községek határában vannak. Az előbbi öt, az utóbbi három törpe erőműből áll. Kiépítési vízhozamukat 1,5 mVs-ra állapítottuk meg. A sólyi üzemvízcsatorna hossza 2600 m, a Papkeszi üzemvízcsatoma hossza pedig 2400 m. A vízerőművek közös hálózatra dolgoznának, s üzemük automatikus lehetne. A sólyi törpe erőművek összes hasznosítható esése 10,2 m, míg a pap- keszieké 5,7 m. A beépített teljesítmény a sólyi üzemvízcsatomán 100 kW, az évi termelt energia 464 000 kWó, a Papkeszi üzemvízcsatomán 55 kW, a termelt energiamennyiség 238 000 kWó/év lenne. A beépítendő turbina függőleges tengelyű, állítható szárnylapátokkal, automatikus sebesség-szabályozással. Számításokat végeztünk annak megállapítására is, hogy vajon az előbbiekhez hasonlóan létesít- hető-e a Sárvízi Malomcsatornán is törpeerőmű- fürt. A vizsgálatok azt mutatták, hogy csak abban az esetben lenne gazdaságos, ha a kiépítési víz259
