Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
hozamot 2,0 ms/s-re lehetne növelni. Ennek egyrészt az üzemvízcsatorna vízszállító-képessége szab határt, másrészt a csatornára régebben telepített vízhasználatok (öntözés, halastó). Jelentősége van a tervezett völgyzárógátas tározóknak a vízerőhasznosítás szempontjából is. A TVK területén három olyan tározó létesül, ahol a lebocsátott vízhozamra törpevízerőmű gazdaságosan telepíthető. A 3. táblázatban ezeknek jellemző adatait tüntettük fel: 3. táblázat Hely Vízfolyás Hasznosítható Beépített telj. kW Évi telj. kWÓ esés m vízhozam m3/s Berhida Séd 10,5 1,20 95 755 000 Vaskapu (Fehérvárcsurgó) Gaja 15,2 0,62 70 565 000 Adony Cikolaivízf. 10,0 0,27 20 160 000 Ezek az erőművek gazdaságosnak nevezhetők, mert tulajdonképpen csak a gépészeti és a villamos berendezések terhelik az energiatermelést. A számításnál azonban a vízfő költségét is figyelembe vettük, mert annak kialakítása az erőmű miatt drágább. A kihasználási óraszámot 8000 órára vettük fel. Mindhárom tározóra telepítendő törpeerőmű iparvidék közvetlen közelében helyezkedik el. Az energia egységköltség a berhidainál 10,5 fill/kWó, a fehérvárcsurgóinál 10,6 fill/kWó, az ado- nyinál 28,4 fill/kWó lesz. 2.23 A HIDRAULIKUS ENERGIATÄROZÖK KERETTERVE Az 5. sz. TVK területén hidraulikus energiatározó létesítésére lehetőség nincs. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 A KÖZEPES Es KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A Sió csatornázásával lehetőség nyílik a vízerőhasznosítás kiépítésére is. A Sió csatornázás két vízlépcsőjének építését a 20 éves időszakra állítottuk be. Eszerint először megépül a torkolati, majd a juti vízlépcső. A torkolati vízlépcső elsősorban árvízvédelmi okokból, másodsorban a hajózás zavartalanságának biztosítására épül (a Duna kis- vizek idején leszívó hatásával a Sió torokban hajózásra alkalmatlan kisvizet idéz elő). A juti vízlépcső építését az indokolja, hogy a siófoki kikötő a fejlődő forgalomnak nem felel meg, hajójavító üzemek elhelyezése, a hajópark átteleltetése kedvezőbb lesz a juti vízlépcsővel állandósított vízben. A többi vízlépcső erőművének építését vízfolyás irányában haladó sorrendben az 1980 utáni tervidőszakban javasoljuk. Miután az erőműveket gazdaságosabb a hajózsilippel együtt kiképezni, célszerű azokat egyszerre is építeni. 2.32 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A tározókra telepített erőműveknél ugyanaz a helyzet, mint a kisesésű erőművek építésénél. A berhidai tározó még a második és harmadik ötéves tervben megépül, így célszerű a vízerőművet is megépíteni. A fehérvárcsurgói és adonyi tározók a 20 éves tervidőszak után épülnek, így az erőművet is a 20 éves terv utáni időre ütemeztük. A Séd patak üzemvízcsatornáira tervezett tSrpe- erőművek építését szintén a 20 éves tervidőszak utáni időre javasoljuk, mert azok megvalósítását gazdaságosságuk még nem indokolja. 2.33 A HIDRAULIKUS ENERGIATÄROZÖK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Az 5. sz. TVK területén hidraulikus energiatározót nem terveztünk. 260
