Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
eredmények felhasználásával adott útmutatást a helyes vízgazdálkodási tervezésnek. Ezt követően 1957-ben a törpe vízerőművek kataszterének felvételét készítették el. A munka igen jó alapot szolgáltatott, s adatainak nagy részét fel is használtuk. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet megalakulásától kezdve folyamatosan végzi ilyen irányú munkáját és fejleszti is azt. Az eddigi észlelések időtartama azonban még nem teszi lehetővé a statisztikai módszerekkel történő számítások elvégzését. Az utóbbi években a VITUK1 megkezdte a vízhozam-mérő műtárgyak létesítését. A műtárgyak vízállás rajzoló-műszerrel vannak ellátva. A Sió csatornázása érdekében 1938- ban számottevő tervező munka kezdődött. A Balatoni Kikötők Felügyelősége ebben az időben kezdte meg a Sió-csatorna komplex hasznosításának tanulmányozását. Így a TVK készítéséhez adatokat szolgáltató tervek a következők: a) Sió torkolati művek MÉLYÉPTERV, 1952. b) KPM XIII. o. által 1952-ben készített terv a Sió torkolati művekre. c) Forgalmi tanulmány a Sió torkolati vízlépcső tervfeladatához, 1952. d) Vízerőmű Tervező Iroda szakvéleménye a Sió vízerőiről, 1952. e) Sió árvízkapu és Tolnai Holt-Dunaág áttöltése. Előtanulmány, 1959., Mélyépterv. í) Sió árvízkapu. Tervfeladat. Vízügyi Tervező Iroda, 1961. g) Sió csatornázása, Vízügyi Tervező Iroda, 1962. Különösen a két utóbbi terv említésre méltó, mert ezek az eddigi eredményeket összefoglalva megfelelő kritikával, a legújabb műszaki elgondolások figyelembe vételével készültek. Eszerint a Sió-csatornán hat vízlépcső létesül, melyek mindegyike kisesésű szivattyús-turbinás erőművet is tartalmaz. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK 2.121 A komplex vízhasznosításra, így a vízerőliasznosításra a Sió csatornázás megvalósításával van lehetőség 2.122 A törpe vízerőművek fejlesztésére lehetőség van, meglévő vízimalmok átalakításával, új törpe vízerőművek építésére mezőgazdasági célokat szolgáló tározókból a lebocsátott víz felhasználásával 2.13 ELMÉLETI VlZERÖKÉSZLET Az 5. sz. TVK területe a Sió, a Séd és a Gaja patak rendelkezik jelentősebb vízerőkészlettel. A többi kisvízfolyás energiakészlete nem számottevő. A terület elméleti vízerőkészletét a táblázat tartalmazza. Megjegyzésu 1 km folyó- szgkasz 95 %-os telj. kW/km О N « M 'S В ? t o О .5 ’So u 4) S £ •o < millió kWÓ o\ O N •S e „ •StT Дг* kW со 4* H ■Sn<2 % § e ju jax о «о * 3 M О 4> > О Átl. évi energia e50 millió kWÓ NO О V > >4 1 а о ■Ü «о ДН kW «П £ A szakasz hossza km xjA szelvény száma fkm cn szelvény megnevezése tN < A vízfolyás 258 Az 5. számú Területi Vízgazdálkodási Keretterv Kelet-Dunántúl területén lévő jelentősebb vízfolyások elméleti vízerőkészlete Torkolat Simontamyaá vízmérce Ka pos t. Siófoki vízmérce Ná dor csatornáig Kis Gajáig Mór—Bodajk patáikig Az 6. sz. TVK Kelet-Dunántúl területén ös szegen: I 2. Séd (Veszprémi) 3. Gaja patak l
