Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)

X. fejezet. Vízerőhasznosítás

ben termelt villamos energia — 248 kW kapacitás mellett — 1097 millió kWó. Törpe vízerőművek termelése 60 kW kapacitás mellett 143 ezer kWó volt.

1.21 A KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK MŰLTJA ÉS JELENE

A területen közepes és kisesésű vízerőmű nincs. A Siófoki Sió zsilip és hajózsilip korszerűsítésekor azonban, a későbbi csatornázással kapcsolatos víz- erőhasznosítási lehetőség figyelembe vételével Larssen pallókból kialakított fallal biztosították egy kisesésű vízerőmű építésének lehetőségét.

1.22 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK MŰLTJA ÉS JELENE

Az 5. sz. TVK területén 260 db törpe vízerőmű létesült. A vízfolyások energiájának hasznosítására a vízi-kereket használták. A berendezések rossz hatásfokúak voltak, és ebben csak a XX. század első éveiben állott be változás, amikor megjelentek az első turbinák, mégpedig egy-két kivételtől eltekintve Francis rendszerűek, elvétve 1—1 Bánky

turbina is. Ezeket a turbinákat a szombathelyi Pohl, illetve ennek utóda, a Reich cég készítette.

Bár hatásfok tekintetében a vízikerék és a turbina alig hasonlítható össze, meg kell állapítanunk, hogy a javulás csak látszólagos, éspedig azért, mert a turbinát előállító cég nem egyedi gépeket épített be, hanem a szériákból kiválasztotta az adott eséshez és vízhozamhoz legközelebb állót. Számításaink igazolták, hogy az adott esés és vízhozam mellett legtöbb esetben nem lehet a turbina tengelyéről a névleges teljesítményt levenni.

A terület törpe vízerőműveinek igen nagy problémája az üzem vízcsatornák feliszapolódása és az ebből adódó esésveszteség. A vízfolyások tisztogatása átlagosan 5 évenként szükséges. Sajnos eddig a feliszapolódás megszüntetésének ez az egyetlen módja. A végső ok megszüntetése a vízgyűjtő- terület védelmének megszervezése még nem történt meg.

Az 1. táblázat mutatja be a törpe vízerőművek megoszlását, jelentősebb kisvízfolyásonként.

Ebből látható, hogy csak a malmok 30%-a van ellátva turbinával és a 206 malom közül 77% nincs üzemben. Az üzemben lévő 40 malomból pedig 17,5% villamos energia felhasználásával működik és 5% állít elő villamos energiát.

1. táblázat

Törpe vízer

5 m ű

Turbinás

Vízikerekes

összes

Üzemben

Nem

üzemel

Más energiával üzemel

Vili. energiát termel

1

2

3

4

5

в

7

8

1. Veszprémi Séd patak

26

27

53

20

33

—

1

2. Gaja patak

9

21

30

6

22

2

í

3. Móri-víz patak

6

10

16

3

13

—

—

4. Sárvizi Malom csatorna

7

—

7

6

—

—

—

5. Császárvíz

2

—

2

—

2

—

—

6. Szent László-vlz

—

3

3

—

3

—

—

7. Atalér patak

1

3

4

—

4

—

—

8. Csőri víz

—

4

4

—

4

—

—

9. Völgységi árok

9

13

22

5

15

2

—

10. Mucsi—Hidasi víz

—

11

11

—

11

—

—

11. Danát patak

—

12

12. Gyulaji víz

—

7

7

—

7

—

—

13. Szarvasdi árok

—

6

6

—

6

—

—

14. Kocsolai víz

—

7

7

—

7

—

—

15. Rák patak

1

5

6

—

6

—

—

16. Vejkei patak

—

9

9

—

9

—

—

17. Hidas patak

1

6

7

—

6

—

—

összesen:

62

144

206

40

159

5

2

1.221 A hajmáskéri törpevízmű

Hajmáskér község határában a veszprémi Séd patak 22,90 km szelvényében induló és a 22,48 km szelvényben végződő üzemvízcsatornára épített volt „Kremó” féle malmot alakították át villamosenergia fejlesztésére az 1920-as években. Az előállított energiával a hajmáskéri katonai tábort látták el, jelenleg az erőmű az országos hálózatra dolgozik.

A duzzasztási szint: 166,06 m (ismeretlen alapsík), a felvízcsatorna küszöb: 164,50 m, alvízcsa- toma küszöb: 160,55 m.

256