Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
52. A Kapos, a Baranya csatornától a Koppány csatornáig. 53. A Koppány csatorna. 54. A Kapos, a Koppány alatt. A tervezett vetésforgók területi arányai: Vetésforgók А В C D E F Ossz. A szántóterület aránya% 15,0 37,0 33,0 3,6 5,2 6,2 100,0 Az azonos védőhatású növénycsoportok tervezett aránya. Növényi Jól Közepesen Gyengén Rosszul csoportok védő növények A vetésterület aránya% 21,6 35,4 17,8 25,2 2.23 A KAROS ÉS TARTÓS ELÖNTÉSEK ELLENI védekezés kerettervei Kapos vízrendszer: A vízkárok megelőzésére — tehát a védekezésre — nem állnak jelenleg megfelelő művek rendelkezésre. A védekezés eredményessége érdekében az alábbi munkákat kell a jövőben elvégezni és ezek a munkák a következő költségeket igénylik. 1. A Kapos csatorna mentén ki kell építeni a hírközlő hálózatot 70 km hosszon. Költsége: 1 400 000 Ft. 2. 2 db csatomaőrházat kell építeni védelmi raktárral, költsége: 1 200 000 Ft. 3. Az előrejelzés érdekében a Kapos csatorna vízgyűjtő területén csapadékmérő hálózatot kell kiépíteni. Költsége: 5000 Ft. A vízrendezés ütőképessebbé tétele érdekében ki kell dolgozni a zsilipekre és egyéb műtárgyakra vonatkozóan kezelési szabályzatot. 74/b—75/b—76/b Dráva-balparti vízrendszerek: A Dráva balpartján kiépítendő vízmentesítő és vizhasznosítő műveket az igényeknek megfelelően üzemben kell tartani. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell a külső területről árvizeket szállító vízfolyások depóniáin, az árvizek idején, a védekezés irányításáról is. Az árvizeknek és a területre hullott káros csapadékvizeknek az időbeni levonulása, azok egymásra gyakorolt hatása térben és időben változó védelmi feladatok ellátását teszik szükségessé. A vízrendszer elnyúltsága következtében helyte len lenne a szakaszvédelmi központot egy helyre koncentrálni, hanem az eddig is bevált védelmi rendszert kell továbbfejleszteni. Ezért javasoljuk, hogy a Dázsony—Dárdai öblözetre, Kémes vonalával bezárólag Siklós csatomafelügyelőségi székhellyel, Kémes vonalától nyugatra eső területre, Kastélyosdombó — Endrőc — Sumony — Király- egyháza — Bogádmindszent községektől délre eső területekre Sellye csatomafelügyelőségi székhellyel, az Almás és Gyöngyös menti, északi területrészekre — Szigetvár csatomafelügyelőségi működési székhellyel szakaszvédelmi központokat kell létrehozni. Siklóson és Szigetváron ennek érdekében a felügyelőség székházait és raktárait fel keli építeni, míg az ezekhez tartozó őrházakkal a telefonkapcsolatot ki kell építeni. A tározókkal, szivattyúállásokkal, zsilipekkel kiépülő területekre csatornaőrházakat kell építeni, az őrházakat védelmi raktárral, védelmi anyaggal és szerszámokkal kell felszerelni. Biztosítani kell ugyanakkor azt is, hogy a védelmileg kapcsolódó csatornaőrök között a hírközlési kapcsolatot telefonon keresztül mindenkor megteremthessük. A Dráva vízállások közlésére, a várható vízállások időben ni jelzésére célszerű lenne a siklósi és a sellyei felügyelőséget Barccsal összekötni. Erre legalkalmasabb lenne a rádió adó-vevő berendezés, amiért is javasoljuk adó-vevő berendezés telepítését (belvízi érdekből) Barcsra, Sellyére, Siklósra, de miután Szigetvár a vízfolyásokon várható árvédelmi helyzetre nézve jelentős hely, ezt a felügyelőséget is el kell látni adó-vevő berendezéssel. A csatornaőrtelepek tervezett helyei a mellékelt helyszínrajzon fel vannak tüntetve, így annak részletezése itt nem indokolt. összefoglalásként csak annyit szükséges megjegyezni, hogy a Dráva balparti vízrendszerben 23 csatornaőrtelepet tervezünk, 94 km hosszú védelmi telefonnal. A terület káros csapadékvizeinek szakszerű kezelése, valamint azok hasznosítása érdekében valamennyi tározót, szivattyútelepet, szivattyúállást vízmércével kell felszerelni. Ilyen érdekből gondoskodni kell az Almás patak Szigetvári, a Gyöngyös főág Tótszentgyörgyi, a Bükkösdi-víz Szentlőrinci, a Pécsi-víz Gerdei, a Fekete-víz Baranyahidvégi és Kémesi, az Egerszegi csatorna Kovácshidai vízállásainak észleléséről és annak továbbításáról. A káros csapadékvizektől való mentesítés érdekében létesült tározók kezelése kényes és gyors intézkedést követelő feladat. Ugyancsak gyors intézkedést követelnek a torkolati zsilipek is, ezért a csatomaőrtelepek elhelyezésénél erre a kérdésre tekintettel kell lenni és így őrtelepeket nem a községek belsőségében kell megépíteni, hanem a műtárgyak közelében. A Dráva menti területek altalaja általában homok, így a buzgárveszély a töltésmenti szivattyú- telepek és szivattyúállások üzemét hátrányosan érinti, ezért I. fokú drávai árhullám magasabb vízállásoknál az üzemet a lehetőséghez képest kerülni kell. Az árvízi előrejelzés ilyen módon a védekezésben is jelentős szerepet kap, annak érdekében, hogy a területet még a magas befogadó vizszint előtt mentesíteni kell. Káros elöntések idején biztosítani kell a minél gyorsabb gravitációs lefolyást, ennek érdekében célszerű üzemben tartani az esésnövelő szivattyúállásokat, Az aránylag sűrű csatornahálózat egyébként a vizek gyors összegyülekezését is hivatva van elősegíteni. A Dráva vízszinnek emelkedésével a torkolati zsilipek zárandók és a tározó zsilipek megnyi tandók. Fontos kihangsúlyozni, hogy elsősorban a töltésközeli tározó szakaszokat kell feltölteni vízzel. Szükséges ez nemcsak árvédelmi szempontból, ha198
