Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
nem azért is, mert a Drávából szivárgó vizek з j tározók befogadó kapacitását csökkentik. A holtágnak és a Dráva árhullámából átszivárgó talajvizeknek időbeni lefolyása ma még nem is- mertes, feltételezhető azonban, hogy az időbeni eltolódás a területi káros csapadékvizek elleni védekezésre kedvező, vagyis a területről jövő talajvizek a tározóban olyan módon idézik elő a vízszint növekedését, hogy a Dráva felől szivárgó vizeket egyensúlyba hozzák, illetve a befelé szivárgást megszüntetik. Ahol ez a feltétel nem teremthető meg, ott a töltés mentén szivárgásgátló munkákat kell végezni. A befogadó vízszinének csökkenésével célszerű a torkolati szivattyútelepeket üzemeltetni. A Dráva esetében ezek a közepes vízállások tartósak. Az árhullám levonulása után a gravitációs leeresztést a tározóra előírt belvízszint eléréséig folytatni kell. Vízhasznosítási érdekből a leggyakrabban vissza kell, és vissza is lehet a tározóba a folyóból vizet ereszteni, de csak az előírt tározási szintig. A zsilipkapu szivattyúállások üzemeltetése rendkívül gazdaságos, kezelésük célszerű. A szivattyúk a szivattyúzási helyek közelében tározhatók, meghajtásuk szövetkezeti vagy állami gazdasági traktorral lehetséges. A gyakori üzemet igénylő helyeken csak a szivattyúállások által szolgáltatandó adatok alapján célszerű javasolni a szivattyúteleppé fejlesztését. Ezeken a helyeken is csak hordoz-; ható szivattyúberendezések üzeme javasolható. A terület kiszárításának elkerülése végett az új-j iá építendő átereszeket tilt óval kell ellátni, kisebb esőzések után ezeket a műtárgyakat zárva kell tartani. A jövőben építendő oldaltiltókkal kevésbé értékes területeken a vizeket az értékes területek hathatósabb védelmére vissza kell tartani. .._A Az Idamajori tározó kezelését a jugoszlávokkal kötendő vízügyi egyezmények szabályozni fogják. A védekezés költségei: 220 000 Ft. 2.24 HATÉKONYSÁGI SZÁMÍTÁS A KÁROS ÉS TARTÓS ELÖNTÉSEKNEK KITETT TERÜLETEK KERETTERVÉHEZ A beruházások hatékonyságát az alábbi mutatókkal vizsgáltuk meg: j = jövedelmezőségi mutató i = fajlagos beruházási költség T = a belvízrendezés teljes többlethozama (az elhárított kár Ft/év). К = az összes évenkénti üzembentartási költség és értékcsökkenési leírás Ft/év. I = az összes beruházási költség Ft. F = az öblözet területe, ha. T—К I i = _ F 52/b—54/b Kapos vízrendszerek: Jövedelmezőségi mutató: Az elhárított évenkénti kár: T — 252 500 Ft/év. Az évenkénti üzembentartási költség és érték- csökkenési leírás: К = 332 000 Ft/év. Az összes beruházási költség: I = 11,05 millió Ft. j T—К 252 200 — 352 000 I 11 050 000 0,07 62/b—64/b Mohács—villányi vízrendszerek. A Bédai és Kölkedi rendszerben egy őrtelep építése szükséges. A műveket az eddigiekhez hasonlóan kell üzemben tartani. Ez a terület a mohácsi csatornafelügyelőséghez tartozó védelmi szakasz. A villányi rendszerben villányi szakaszközponttal kell a védelmi szakaszt kiépíteni, és két őrtelep építése javasolható. A Karasica mentén a telefon- hálózatot a vízfolyás felsőbb szakaszaihoz kapcsolódva ki kell építeni. A területen keresztülfolyó főbefogadó árvizei ellen a Karasica depóniáján védekezni kell, ennek érdekében Villányban és Illocskán nagyobbmeny- nyiségű védelmi anyagot kell tárolni. Fajlagos beruházási költség: Az összes beruházási költség: I = 11,05 millió Ft. A belvízrendszer területe F = 7200 ha. I 11 050 000 F 7200 ha = 1535 Ft/ha 74/b—75/b—76/b Dráva balparti vízrendszerek: Fentiek alapján a Dráva balparti belvízrendszerben a hatékonysági értékeket a 3. táblázat tartal- mazzza. 199
