Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
Városi vízművel ellátott 181 700 fő 27,00% Községi, törpe- és körzeti vízművel ellátott 54 291 fő 8,10% Közkutas rendszerrel ellátott 42 803 fő 6,36% Iztézményi és lakótelepi vízművel ellátott 16 278 fő 2,41% összesen: 295 072 fő 43,87% A területen a fejlesztés során 1980-ig 1 regionális vízmű (Mohács—Pécsi Reg. Vízmű), 7 városi Ш. községi vízmű (Komló, Kaposvár, Siklós, Szigetvár, Nagyatád, Dombóvár, Tamási), 151 törpevízmű és 148 közkút épül, illetve bővül. A fejlesztés által érintett lakosság összes létszáma 630 279 fő, mely magában foglal 128 385 már jelenleg is ellátott főt, így a területen a jelenleg ellátott összes lakosság 796 966 fő lesz, amely a terület összes lakosságának 98,8%-a. Ipari vízellátás A területen jelenleg 64, napi 100 m'1 vízfogyasztáson felüli ipari üzem van, melyeknek napi összes frissvízigénye 94 788 m3, azaz kereken 1,10 m3/s. (Pécs területén 22, Komlón 9, Mohácson 2, Kaposvárott 9, Siklóson 6, Szigetváron 4, Nagyatádon 2, Drá vaszabol csőn 1. Dombóváron 5 és egyéb 4). A 20 éves iparfejlesztés során a területen 62 üzem létesül, Ш. bővül. Ezek összes napi frissvíz szükséglete 81 580 m". A jelenlegi és a fejlesztés során igényelt ipari frissvízigény tehát összesen 176 368 mVnap. Az ivóvízművek fejlesztése 155 271 mYnap víz feltárását teszi szükségessé, melyből az ipari vízelvonás mértéke 67 889 mVnap, a lakosság ellátására tehát 87 382 m3 marad (jelenleg 52141 mVnap). A tervezés szempontjai: Pécs és Mohács ivó és ipari vízellátásának biztosítására kiépítendő a Pécs—Mohácsi Regionális Vízmű, mely ellátja a hatósugarába eső 18 község törpevízim űvét is. Főművei: a II. dunai vízkivételi mű, a hozzátartozó tisztítóművel és 40 km-es távvezeték, a borjádi Karasica tározó a tisztítóművel és nyomóvezetékkel és a tüskésréti felszíni tározó, kimondottan ipari célra. A fejlesztési tervben várossá fejlesztendő községekben létre kell hozni a városi vízművek alapjait, a jelenlegieket pedig fejlesztem kell. 1980-ig a következő városi és községi vízművek bővülnek, illetve épülnek: Komló, Kaposvár, Siklós, Szigetvár, Nagyatád, Dombóvár és Tamási. Törpevízművek: mind a Baranya megyei, mind a Somogy megyei tanácsok végrehajtó bizottságai jóváhagyták a megyei törpevízmű építési programot, mely 1962—70 évek között Baranyában 44 db, Somogybán 45 db községi törpevízmű építését írja elő. Ezen túlmenően a megyei tanácsok illetékes képviselői megadták az 1970—80. évek között építendő törpevízművek jegyzékét, melyet a kerettervbe beépítettünk. Közkutas vízellátás fejlesztésénél, az ásott közkutas ellátás jelenlegi helyzetét figyelmen kívül hagyva, csak mélyfúrású közkutakat irányoztunk elő azokban a községekben, melyekben a távlati terv során törpevízmű nem épül, és amelyekben a fúrt közkút gazdaságosan létesíthető. A közkutak azonban alapját képezik a községedben esetleg a távoli jövőben kiépítendő törpevízműnek. 157 községben, ahol a kedvezőtlen geológiai adottságok nem teszik lehetővé a gazdaságos kútfúrást, úgynevezett törpevízmű-jeHegű vízellátási módot irányoztunk elő. 2.208 Települések és ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme Az elmúlt 10 év alatt a Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen mintegy 660 helyen létesült csatorna és szennyvíztisztító berendezés 50 millió Ft értékben. Ezzel egyidejűleg a vizek tisztaságának védelmében javulás nem következett be, sőt a vizek szennyezettsége fokozódott. A tisztítóberendezések hatásfokának ellenőrzései rendre azt mutatták, hogy a berendezések részben a speciális szennyvíz (ipari), részben pedig kellő ellenőrzés hiánya miatt nem adnak megfelelő tisztítást. Városi berendezéseink, amelyek a szennyvizek legnagyobb részének tisztítására hivatottak, ném megfelelőek és valamennyi korszerűsítésre, átépítésre szorul. A tervidőszakban számításba vett települések a következők: Pécs, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Villány, Kaposvár, Nagyatád, Dombóvár, Tamási. Ezeken a helyeken teljesen új berendezésele létesülnek a meglévő hálózat felhasználásával. Ipari tisztítókat terveztünk Szigetváron, Nagyatádon és Drávaszabolcsan. A korszerű vízgazdálkodás szempontjai érvényesülnek a terv teljes egészében. Ezek közül is jelentős a tervezett szigetvári szennyvízöntözés, továbbá a pécsi komplex vízgazdálkodási megoldás. A szigetvári szennyvízöntözés állandó elhelyezést fog nyújtani 3 ipari és a házi szennyvizeknek és ezzel a tisztító építését meg lehet takarítani. A pécsi komplex vízhasznosítás terve a területen egyedülállóan,az országban pedig elsőnek valósítja meg a teljes vízvisszaforgatás műszaki elvét, amely a korszerű vízgazdálkodás egyik alapja. A tisztított szennyvizek tározása és ipari hasznosítása kísérleti és tudományos kutatási alapul fog szolgálni hasonló megoldások számára. E módon biztosítani lehet a Pécsi-víz tisztaságát és a vizének mezőgazdasági hasznosítást mindkét partján. A tervidőszak végén remélhető, hogy a vizek tisztasága terén komoly javulás fog bekövetkezni. A legnagyobb szennyezők, a települések, nem fogják terhelni a befogadókat, ennek következtében a mezőgazdaság és ipar is könnyebben jut vízkivételhez, amely olcsóbb és a többtermelésben fogja éreztetni hatását. A közegészségügy terén is rendkívül nagy jelentősége van a 20 éves terv számainak. Ugyanis egyes települések higiénés helyzete már-már tarthatatlan. Ezek közül is a legégetőbb a probléma rendezése Kaposváros és Szigetváron. Kaposváron jelenleg a napi 10 000 m3 kapacitású nyomócső nem tudja átemelni a 3 és 4-szeres mennyiségű szennyvizet. Ennek következtében a záporkiömlők állandóan működnek és a fekáliás 384
