Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
19. táblázat A 30 cm-t meghaladó hótakaró vastagság (1) és a hó-mentes időszakok (2) %-os előfordulási gyakorisága dekádonként, Dél-Dunántúl (dombvidék) XII. I. II. I Ш. I 2 3 • 2 3 1 2 3 1 2 3 (1) __ 7 4 7 . 10 10 _ (2) 84 80 57 74 70 84 70 64 70 87 87 A 30 cm-t meghaladó hótakaró vastagság és a hómentes időszakok előfordulásának %-os gyakorisági értékeit a 19. táblázat mutatja. Sok függ természetesen a helyi viszonyoktól is. Így pl. a Mecsek alján épült védett fekvésű Pécs környékén 30 cm-t meghaladó hótakaró csak a tél derekán: január közepétől február végéig tud kialakulni. 2.279 A hó víztartalma A hótakaró víztartalma hazánkban friss hó esetén 0,1 lit/dm3 körüli érték, az öregedő hótakaró olvadási veszteség nélkül 0,2—0,3 lit/dm3-ig emelkedhet, Az olvadás mindig 0,3—0,4 lit'dm3 víztartalmú hótakarónál következik be. 0,4 lit/dm3-nél nagyobb víztartalmú hótakaró hazánkban nem fordid elő. Л hótakaróval kapcsolatos kérdéseknek elsősorban a belvízgazdálkodásnál és az árvizek kialakulásánál van különös jelentősége. 2.?« ELŐREJELZÉS Az időjárási előrejelzések jelenleg térképek, illetve ábrák alapján készülnek. Ezek az alábbiak: 1. A talaj felett 2 m magasságban észlelt időjárási elemeket jelképesen ábrázoló egyidejű állapotot, továbbá a 18 ill. 24 óra múlva várható állapotot tükröző szinoptikus térkép. 2. A magas légkör hőmérsékleti-, nedvesség- és légnyomásviszonyait Budapesten 8 km magasságig ábrázoló függőleges metszet (emagramm). 3. A 850 mb-os (millibáros) AT (abszolút topográfiai) térkép, mely az átlagosan 1500 m magasságú szint légnyomását és: a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat, 4. a 700 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 3000 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat, 5. Az 500 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 5500 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat, 6. a 300 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 8000 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat ábrázolja. Végül 7. az 500/1000 mb-os RT (relatív topográfiai) térkép, mely az 1000 mb-os (talajközeli) és az 500 mb-os (átlagosan 5500 m magasságú) szintek közötti távolságokat tünteti fel. Tekintettel arra, hogy a hideg légtömegek kisebb, a meleg légtömegek nagyobb kiterjedésűek, e térképről a hideg és meleg légtömegek területi elhelyezkedéséről kap a meteorológus képet. A felsorolt térképek alapján készült 36 órás prognózist az Országos Meteorológiai Intézet naponta 14 órakor rádió útján, továbbá Időjárási Napijelentés c. kiadványában teszi közzé. E prognózisok átlagos beválási valószínűsége az Országos Meteorológiai Intézet értékelése szerint hazánkban a Kárpátok és az Alpok időjárást módosító hatása miatt 80%. Hosszabb idejű (2 hetes) kísérleti előrejelzéseket jelenleg az Országos Meteorológiai Intézet Távidőjelző osztálya készít. Ezek beválási valószínűsége ugyanazon értékelés szerint 65% körül van. ezért csak hivatalok, intézmények kapják meg. A vízgazdálkodás szempontjából fontos időjárási elemek 5—10 napos előrejelzések módszerének kidolgozásával a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kísérletezik. 2.3 Felszíni vízkészlet 2.31 ALTALANOS ISMERTETÉS Felszínieknek nevezzük — eredetüktől függetlenül — azokat a vizeket, amelyek a Föld szilárd kérgén találhatók. A felszíni vizek részint közvetlenül a légköri csapadékból erednek, részint pedig a felszínalatti vizekből, amelyekkel szoros kapcsolatban vannak (parti szűrésű talajvizek). A földkéreg időlegesen vagy állandóan felszíni vizeket magában foglaló, partokkal határolt mélyedéseit medernek nevezzük. A mederben állandó irányú folyamatos mozgást végző vizek a folyóvizek vagy vízfolyások (ér, csermely, patak, folyó, folyam). Azok a vizek pedig, amelyek valamely mélyedést, teknőt, medencét kitöltenek, de a maguk egészében haladó mozgást nem végeznek, azok az állóvizek (láp. mocsár, tó). Mind a vízfolyások, mind az állóvizek lehetnek időszakosak vagy állandók. Az ember természetalakító tevékenysége folyamán egyre inkább létesít, műszaki eszközeivel, mesterséges vízfolyásokat (csatornákat) és állóvizeket (pl. tározókat, halastavakat) is. 2.311 Vízrendszer és vízjárás Valamely terület vízrendszerének nevezzük a felszíni vizek hálózatát, szoros összefüggésben a vízgyűjtőterülettel és a műszaki beavatkozásokkal. 62
