Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

A különböző talajok más-más jellegű hőgazdálkodása miatt az 10. ábra csak tájékoztató jellegű lehet. A Dráva menti homokos talajok kb. 1—2 fokkal jobban felmelegszenek, ill. lehűlnek, mint a

Budapest környéki kötöttebb talajok, melyekre a bemutatott 10. ábra jellemző.

A nyári szélsőségek jellemzésére Baja (11. ábra), a téliekére Ásotthalom (12. ábra) geoizotermáit közöljük.

11. ábra. Forró nyár (1950.) geoizotermál C° Baja

12. ábra. Zord tél (1928—29) geoizotermái C° Asotthalom

1950 forró nyarán a 24 C°-os középhőmérséklet 100 cm, 1939/40 zord telén a fagy 70 cm mélységig hatolt.a talajba. A drávamenti homokon az utóbbi érték a 80—90 cm-t is elérhette (1 m-nél mélyebb rétegben fagyot sehol az országban eddig még nem észleltek).

A talajfagyos napok átlagos száma Budapesten 2 cm mélységben 54,5 cm mélységben 50, 10 cm mélységben pedig 48. Mivel a fagyos napok száma (lásd 2.242 alatt) Pécsett kb. megegyezik a budapestiekével, feldolgozás hiányában meglehetős biztonsággal állíthatjuk, hogy területünkön a talajfagyos napok száma is hasonlóképpen alakul.

2.242 Léghőmérséklet

Az évi középhőmérséklet izotermáit a „Csapadék, hőmérséklet és szélviszonyok meteorológiai állomáshálózat” c. (1:500 000 méretarányú) térképen rajzoltuk meg.

Területünk kedvező déli földrajzi fekvése és a Mecsek hegység hatása miatt az évi középhőmérséklet értéke viszonylag magas területi átlagban, a déli határ felé növekedve 10—10,7 C°, amiből csupán a Mecsek jelentősebb magaslatainak 9 C° alatti középértékű foltjai szigetelődnek el. (A Mecsek középhőmérsékleti gradiense 0,58 C°/100 m.)

A hőmérsékleti viszonyokat a 7. táblázatban Pécs adatsorával szemléltetjük.

7. táblázat

Középhőmérsékletek tartóssága meghaladott és átlagos értékei C° Pécs (1901—50)

Tartósság J

I.

1 H* I

m. 1

IV.- 1

VI. 1

VII.

VIII.

IX.

1 X. 1

»• 1

XII.

Év

Max.

5,5

6,3

10,3

15,5

19,7

22,9

26,2

24,7

21,1

16,3

12,2

5,5

12,9

10

3,G

4,4

9,0

14,1

19,0

22,6

24,6

23,4

19,4

14,0

8,4

4,2

12,2

'25

1,8

3,1

8,3

12,8

18,2

21,3

23,6

22,5

18,6

12,5

7,6

3,1

11,9

50

0,1

1,8

6,8

11,9

16,7

20,0

22,4

21,8

17,7

11,8

6,0

1,7

11,5

75

—2,7

0,1

4,9

10,5

15,9

19,0

21,3

21,0

16,5

10,5

4,4-0,2

10,8

90

—4,5

—2,3

3,6

9,2

14,9

18,6

20,4

20,0

15,4

9,1

3,5-1Д

10,4

Min.

—8,4

—8,6

0,4

8,3

12,0

17,0

18,8

18,3

11,8

6,4

0,9

—4Д

9,3

Atl.

—0,5

1,2

6,6

11,7

16,8

20,2

22,4

21,8

17,6

11,2

5,9

1,8

11,4

A táblázatból láthatjuk, hogy az eddig előfordult leghidegebb január középhőmérséklete —8,4 C°, a legmelegebbé 5,5 C° míg a leghidegebb július középhőmérséklete 18,8 C°, a legmelegebbé pedig

26,2 C° volt. A téli hónapok havi középhőmérsékleteinek szélsőséges értékei közti különbség tehát a nyári hónapok középhőmérsékletének ingadozására jellemző hasonló érték kétszeresét is majdnem eléri.

Területünkön a tenyészidőszak átlagos hőösszege a Mecsek és Zengő hegyvidékének kivételével (ahol 2900 alatt marad), 3100—3250 C°, nagyjában megfelel az ország átlagának. Értéke az évi közép8 4 TVK

t, ..4

57