Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

hőmérséklet változásának megfelelően délkeletről északnyugat felé haladva csökken (13. ábra).

A gyakorlati életben különösen fontos a hő- mérsékleti szélsőségek küszöbértékeinek gyakoriságát ismernünk. Ezért a 7. a. táblázatban meghatározásukkal együtt közöljük az éghajlati szakiroda- lomban egyes szélső értékek segítségével meghatározott napok átlagos előfordulását.

7ja táblázat

Különleges szélső hőmérsékletű napok számának évi átlaga Kaposvár (1), Pécs (2) 1901—30

F a g

y O s

Téli

Zord

Nyári

!

Hőség

1

For

Г ó

n a

P

min. ^

0 C°

max. 1 ОС 1

min. ^ —10 C°

max. ^ 25 C°

1

max. ^ 30 C°

1

max. ^

35 C“

a)

99

23

u

78

23

2

(2)

77

21

7

70

18

1

8.

táblázat

Szabad vízfelületek átlagos havi párolgása mm-ben

és az

évi összeg %-ában

1

I.

II. j III. 1 IV.

1 v- 1 VI1 VII. 1 Vili.

1 K

1 X. 1

XI. 1

ХП.

1 Év

mm

S

11 27 60

105 128

150 120

82

40

11

8

750

%

1,0

1,5 3,6 S

14 17

20 16

11

5,4

1,5

1,0

100

9. táblázat

A területi párolgás átlagos értékel (1), a 20 évenként várható szélsőséges eltérésekkel (2), (3), mm-ben

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

Tenyészidőszak

(1)

8

10

25

54

95

103

101

78

56

29

13

8

486

(2)

+ 7

+ 7

+ 15

+ 42

+30

+ 25

+ 19

+ 11

+48

+ 11

+11

+7

<3)

—7

—7

—13

—28

—37

—73

—77

—69

—47

— 9

— 9

—5

Átlagos abszolút páratartalom g/m3-ben Pécs (1901—30)

20. táblázat

I.

1 1L

[ III.

IV.

V.

1 vr- 1

vn.

VIII.

IX.

! X.

XI.

XII.

Év

4,4

4,5

5,5

6,7

9,4

11,1

11,8

11,7

10.0

8,2

6,2

5,0

7,9

A felsorolt szélsőséges hőmérsékletű napok ismerete nemcsak a növénytermesztés, hanem számos műszaki tevékenység (pl. betonépítés) szempontjából is hasznos.

A téli és nyári napok területi eloszlását a 14. és 15. ábra szemlélteti.

2.25 PÁROLGÁS

2.251 Szabad vízfelületek párolgása

Területünkön a szabad vízfelületek Dr. Szesztay Károly számítása szerint évenként 700—800 mm-es vízoszlopot párologtatnak el, csupán a Mecsek magaslatain csökken ez az érték 20—30%-kal (V й 10 millió nr méretű tározókra számított érték.) A párolgás évi menetét 750 mm átlagérték alapulvételével a 8. táblázat tükrözi.

Az egyes hónapok párolgásértékeinek 20 évenként várható szélsőséges eltérése a havi átlagtól —f-55 illetve —32%.

2.252 Területi párolgás

A talajfelszín párolgásának (területi párolgásnak) évi öszege ezen a területen átlagosan 560— 600 mm. Az évi menetet és a tenyészidőszak mm- ben kifejezett párolgását 580 mm átlagérték alapulvételével a 9. táblázatban adjuk meg.

2.26 A LEVEGŐ PÄRAT ART ALMA

2.261 Abszolút páratartalom

Az abszolút páratartalom havi átlagos értékei a napi, azaz 24 órás adatok alapján országos viszonylatban sem mutatnak 10%-nál nagyobb elté58