Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
a fejlesztés során elért mederállapotokra figyelemmel. A drávai hajózási egyezmény, a folyamszabályozási egyezmény megkötése, a hajózás ellenőrzéseinek és a folyamrendészetnek megszervezése kormányfeladat. A KPM II. Üt, és Híd Főosztálya gondoskodik a mederben ma még bent lévő hídroncsok mielőbbi eltávolításáról. MAHART részére feladat csak a hajózás előfeltételeinek mindkét parti állam részéről történő szabályozása, a hajóút biztosítása után jelentkezik. Ez a hajópark biztosításán kívül a barcsi tömegáru rakodó, a barcsi téli kikötő helyreállításában, fejlesztésében és üzemeltetésében mutatkozik. Távolabbi jövőben ugyancsak gondoskodik 1—2 forgalmi gócpontban a rakodók telepítéséről és üzemeltetéséről. A helyi tanácsok gondoskodnak a kialakuló forgalmi igényeknek megfelelően egyéb helyi közrakodók, a hozzávezető útvonalak és legszükségesebb berendezések létesítéséről, fenntartásáról és üzemeltetéséről. A berendezések fejlesztéséről a rakterűiét bérlők saját költségükön gondoskodnak. Iparvállalatok, erdőgazdaság távlati tervükbe jelentkező hajózási igényeinek kielégítéséhez szükséges rakodók és berendezések létesítése, fenntartása az egyes vállalatok feladata. 2.2 A víziutak és kikötök keretterve 2.21 A NAGY- ÉS KISHAJÖZÄS KERETTERVE Természetes víziút nagyhajózás (II. kát.) céljaira: a Dráva Barcs—országhatár (155—68 fkm) közötti 87 km hosszú szakasza. A hajózás és folyamszabályozás szempontjából mértékadó vízszintek az érintett Dráva szakaszon: Legkisebb jégmentes vízszint LKV:+ 12, Hajózási és szabályozási vízszint (keretterv III. fejezet) HKV:+120,+170 Középvízszint KÖV:+172,+220 Hajózási nagyvízszint keretterv szerint HNV :+400,+419 Legnagyobb jégmentes vízszint LNV:+587,+526 Az első oszlopban közölt adatok a barcsi vízmérce (0=98,51 m), az utolsó oszlopban pedig a drávaszabolcsi vízmérce (0=87,51 m) állásait jelentik. A Dráva szakasz várható forgalmára, előzetes forgalmi tanulmány hiányában, alapadatul az 1940. évi forgalmi adatok szolgálhatnak, a jelenlegi kényszerű hajózási szünet nem tekinthető véglegesnek. 1940. évben ugyanis, a mai országhatárok mellett, a Dráván magyar részről statisztikai adatok szerint 15 430 t volt a forgalom, a teljesített árutonnakilométer 2,37 millió. Tájékoztatásul közöljük, hogy az I. világháború előtt, az utolsó béke évben, 1913-ban a teljes drávai forgalom 102 500 t, 12 158 millió tkm volt. Az 1980. évben várható forgalom, figyelembe véve, hogy a folyamszabályozási munkák során a legkirívóbb forgalmi akadályok megszűnnek, az Építész és Közlekedési Műszaki Egyetem Vasútépítési és Üzemi Tanszéke (VÜT) által 1961. évben készített előzetes forgalmi tanulmányban általánosan megállapított 200%-ra történő fejlesztés esetén 31 000 t. A folyómenti sávról várható vízi szállítás 40 000 t-ra becsült értékéből fokozatos felfejlesztés miatt 1980-ig csak 50%-ot. 20 000 t-t, továbbá a folyamszabályozási munkák magyar részről szükséges 850 000 tonna anyag szükségletének 30 évre elosztott hányadát, 28 000 t-t ehhez még hozzászámíthatjuk. Ez alapon a várható forgalom és teljesítmény 1980. évben: ország belseje felé, vagy felől irányuló szállítás 31 000 t 87 km 2,69 millió tkm helyi szállítás 20 000 t 43 km 0,86 millió tkm folyamszabályozás 28 000 t 30 km 0,84 millió tkm 1980. évben ossz.: 79 000 t 4,39 millió tkm A teljes forgalomból előreláthatólag az átmenő szállítás 61,4%, a helyi 19,5%-, a folyamszabályozási 19,1%-kal részesül. Távlati forgalom a vízlépcsők építési anyagainak mennyiségével növekszik, mely 6—6 évre elosztott építési időt összesen 18 évet véve. évente 80 000 t anyag leszállítását teszi a távolabbi jövőben szükségessé. Ez időszakban az évi forgalom a helyi szállításokkal még 20 000 t-val. összesen 180 000 t-ra növekszik, a víziút teljesítménye 7.460 millió tkm lesz. A megadott hajózási vízszintnél a megkívánt 2.5 m hajózási vízmélységnek csak a meder szabály ozás befejezte után kell rendelkezésre állni a gázlókban. Jelenleg ennél a vízállásnál több helyen 50 cm-es gázlómélységek is előfordulnak, ezért nagyhaiózás csak rendkívül korlátozott mértékben, rövid ideig lehetséges a közepesnél magasabb (+250) vízállásoknál. A KNV szintje felett kell biztosítani a hidak, távvezetékek stb. legalacsonyabb pontjáig előírt szabad magasságokat. A Dráva Barcsig történő középvízi szabályozásánál a két parton összesen 39 250 fm partbiztosítást és vezetőművet, 24 420 fm bekötő-, kereszt- gátat és mederelzárást kell építeni, összesen 621 000 m* terméskő és 746 000 m’ rozsé felhasználásával. Magyarországot terhelő költség 160 millió Ft. Részletes adatokat és költségeket a III. fejezet tartalmazza. A folyamszabályozás többcélú létesítményként épül, s a passzív vízgazdálkodás (árvédelem, belvízvédelem, partvédelem) mellett, az aktív vízgazdálkodási ágazatok (öntözés, vízerő hasznosítás, víziút) érdekeit is szolgálja. A szabályozás eredményeképpen II. kategóriájú hajóút is létesül, ez a cél azonban a vízgazdálkodás más ágazatainál megoldandó feladatok mellett csak másodlagos. Vízlépcsők vízerő hasznosítási célokból csak a távlati fejlesztés során épülnek, amennyiben az építési technológia és vízierőgépek fejlődése a jelenleginél lényegesen gazdaságosabb megoldás előfeltételeit megteremti. A vízlépcsők Cunnál (90 284
