Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
fm), Szentborbásnál (128,7 íkm) és Babócsánál (165 fkm) létesülnének a középvíz felett 3,30, 3,90, illetve 5 m magassággal. Megépítésük a hajózási lehetőséget is javítani fogja. Л vízlépcsők mellett 85 m hosszú, 12 m széles, 3 m küszöbmélységű hajózsilipek építendők. Egy- egy vízlépcső költsége 607—627 millió Ft. A drávai víziút fejlesztése lehetővé teszi a vízlépcsők építési anyagainak olcsóbb víziúton való helyszínre szállítását, evvel nagyban hozzá fog járulni az építési költségeknek a gazdaságosság érdekében való csökkentéséhez. A Dráva szakasz várható forgalmára, előzetes forgalmi tanulmány hiányában, alapadatul az 1940. évi forgalmi adatok szolgálhatnak, a jelenlegi kényszerű hajózási szünet nem tekinthető véglegesnek. 1940. évben ugyanis, a mai országhatárok mellett, a Dráván magyar részről statisztikai adatok szerint 15 436 t volt a forgalom, a teljesített árutonnakilométer 2.37 millió. Tájékoztatásul közöljük, hogy az I. világháború előtt az utolsó békeévben, 1913-ban a teljes drávai forgalom 102 500 t, 12 158 millió tkm volt. Az 1980. évben várható forgalom, figyelembe véve, hogy a folyamszabályozási munkák során a legkirívóbb forgalmi akadályok megszűnnek, az Építési és Közlekedési Műszaki Egyetem Vasútépítési és Üzemi Tanszéke (VÜT) által 1961. évben készített előzetes forgalmi tanulmányban általánosan megállapított 200%-ra történő fejlesztés esetén 31 000 t. A folyómenti sávról várható vízi szállítás 40 000 t-ra becsült értékéből fokozatos fel- fejlesztés miatt 1980-ig csak 50%-ot, 20 000 t-t, továbbá a folyamszabályozási munkák magyar részről szükséges 850 000 tonna anyagszükségletének 30 évre elosztott hányadát, 28 000 t-t. ehhez még hozzászámíthatjuk. Ez alapon a várható forgalom és teljesítmény 1980. évben: ország belseje félé, vagy felől irányuló szállítás 31 000 t 87 km 2.69 millió/tkm helyi szállítás 20 0001 43 km 0.86 millió/tkm folyamszabályozás 28 0001 30 km 0.84 millió/tkm 1980. évben ossz.: 79 000t 4.39millió/tkm A teljes forgalomból előreláthatólag az átmenő szállítás 61.4%, a helyi 19,5%lkal, a folyamszabályozási 19,1%-kal részesül. Távlati forgalom a vízlépcsők építési anyagainak mennyiségével növekszik, mely 6—6 évre elosztott építési időt, összesen 18 évet véve, évente 80 0000 t anyag leszállítását teszi a távolabbi jövőben szükségessé. Ez időszakban az évi forgalom a helyi szállításokkal még 20 000 t-vaí, összesen 180 000 t-ra növekszik, a víziút teljesítménye 7.460 millió tkm lesz. A Dráva szakasz forgalmát természetesen a jugoszláv oldalról történő hajózás még növeli, mely a nagyobb érdekeltség folytán a magyar forgalomnak kb. 3/2 részére becsülhető. A forgalmi tanulmány szerint az átlagos szállítási önköltség vasúton 0,33, víziúton 0,15 Ft/tkm, tehát a megtakarítás 0,18 Ft tonnakilométerenként. További megtakarítás mutatkozik a helyi forgalomban, és folyamszabályozási munkáknál a közúti szállítás elmaradásából, illetve csökkenéséből. Átlagosan 5 km szállítási távolság kiesését és 6 Ft/tkm rossz földúton való közúti szállítási egységárat véve alapul, tonnánként 30 Ft-ra tehető. A teljes megtakarítás évente 1980-ban: szállítási díjkülönbözet vasút-víziút 4 390 000 tkm, á 0,18 Ft 790 000 Ft szállítási díjkülönbözet közút-víziút 48 000 t á 30 Ft 1 440 000 Ft Évi megtakarítás összesen: 2 230 000 Ft A folyamszabályozási művek beruh ázásának általában 20%-át számítják a hajózás terhére, eszerint a 160 millió Ft szabályozási költségből 32 millió Ft terheli a víziútat. A kikötő és rakodók létesítéseinek és kitűző szolgálat felállításának mintegy 15,3 millió Ft költségével együtt a hajózás érdekében végzett beruházás teljes összege 43,7 millió Ft, ami kb. 21 év alatt térül meg. A víziút gazdaságossága 1980. után a forgalom várható növekedésével jelentősen emelkedni fog. A folyamszabályozási művek és vízlépcsők építési költségei nem terhelik a víziútat, hanem más ágazat biztosítja a hitelszükségletet. Itt csak a hajóút kitűzéssel, a forgalom növelésével kapcsolatos, a közlekedés biztonságát és gyorsasságát fokozó fejlesztés költségei nyernek elszámolást. A drávai víziúton minimális kitűzőszolgálat felállítását a következőkép tervezzük: 1 db nyersolaj motoros kitűzőhajó a szükséges irány s mélységmérő berendezéssel felszerelve à 1 000 000 Ft 1,0 millió Ft 2000 db parti és úszó nem világító jel, parti km oszlopok à 5000 Ft 1,0 millió Ft egyéb felszerelési tárgyak, műhelyberendezés, házi előállításhoz illetve javításhoz ___________________0,5 millió Ft ös szesen: 2,5 millió Ft A kitűzést a határviszonyok miatt csak nappali hajózásra tervezzük, jó látási viszonyok mellett, célja a gázlók és szürkületek megjelölése a hajózás biztonsága érdekében. Kisvízi hajózás a Dráva Barcs—Bélavár közötti szakaszán, és a Fekete-víz alsó szakaszán a drávai torkolattól, Drávaszabolcsig, időszakosan lehetséges. Külön beavatkozást alárendelt jelentőségénél fogva nem igényel, csupán a Dráván kell rendezni az idegen területeken való áthaladás feltételeit. Mesterséges víziút létesítését a Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen a földrajzi és topográfiai adottságok miatt nem tervezzük, azt gazdaságos- sági érdekek sem indokolják. 2.22 Л KIKÖTÖK ÉS RAKODOK KERETTERVE A drávai víziút belforgalma a már jelentéktelen belhajózásról az előző pontokban tárgyalt fejlesztési tervek szerint az 1980. évre 79 000 t lesz évente. a távolabbi jövőben 180 000 t. A rakodók forgalma 1980-ig az áruk egy részének a Dráva szakaszon belül történő be- és kirakása következtében 127 000 to-ra növekszik. A szakaszon belül szá285
