Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
íő. Csatornahasználók száma: 480 fő. Bekapcsolások: 6 intézmény-}-2 magánház. Iszaphasznosítás mezőgazdasági célra biztosított. Az üzemelést akadályozza, hogy a főgyűjtő mérete nagyobb a tisztítóból zárt rendszeren továbbvezető csatorna méreténél. Az ipartelepek szennyvizeiket a közcsatornába vezetik. Főbb bekapcsolt ipartelepek: tejüzem, szeszfőzde. Tisztított szennyvizek ipari hasznosítása nincs. A Déldunántúli Vízgazdálkodás területen számos egyéb település rendelkezik kis körzeti csatorna- hálózattal, illetve kisebb-nagyobb szennyvíz- és csapadékvízlevezető csatornaszakaszokkal. Az ezeken levezetett szennyvízmennyiség 260 m3/nap, ellátott lakoslétszám 1950 fő. A csatornák összhossza 8,7 km. Kis szennyvíztisztító berendezések által kezelt szennyvíz mennyiség 950 m3/nap, tisztítási hatásfok azonban általában nem kielégítő. 1,213 Csatornaművel el nem látott települések ipartelepeinek szennyvízelvezetése Dombóvár A város két kerületből áll: Ö-, illetve Űjdombó- várból. Dombóvár üzemei és intézményei részben csatornázva vannak, az üzemeknek egyedi tisztító- berendezésük van. A városnak központi tisztító- berendezése, szennyvízcsatornája nincs. A város lakossága 15 355 fő, ebből 15% lakik közművesített területen. A lakótelepek és üzemek vízszükséglete 860 m3/nap. A belterületi lakosság 70%-a vízzel ellátott. A csapadékcsatorna 4 km hosszú, illegális szennyvízbekötésekkel. Főbb üzemek: MÁV talpfatelítő, Tejfeldolgozó üzem, Konzervgyár, Vágóhíd, Sütőüzem. Az összes ipari szennyvíz csúcsértékben 500 m3/nap, részlegesen tisztítanak 400 m3/nap mennyiséget. Fenolos szennyződést a talpfatelítő ad. Önálló tisztítóberendezése van 5 intézménynek és 4 ipari vállalatnak. Szigetvár Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 1150 m3/nap: ebből 1050 m3/nap ipari és fekáliás szeny- nyeződésű, a többi nem szennyezett. Szennyvíztisztítás nincs. 130 m3/nap káros szennyvíz (szerves, rothadó) hatástalanítás nélkül kerül az Almás-patakba. Drávaszabolcs Az összes ipari vízkibocsátás 500 m3/nap, teljes mennyiségben káros szennyvíz. Tisztítás nincsen. Befogadó a Dráva. Nagyatád Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 1250 m3/nap: ebből 1050 m3/nap ipari és fekáliás szeny- nyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezés nincsen. A kibocsátott káros szennyvíz (850 m3/nap szerves, rothadó, pH=10) hatástalanításnélkül kerül a Ri- nya-patakba. Tolnanémedi Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 500 m3/nap, mind ipari és fekáliás szennyeződésű káros szennyvíz, melyet ülepítő medencében részlegesen tisztítanak. A tisztítás mértéke nem kielégítő. * * * A Déldunántúli Vízgazdálkodási területen lévő egyéb kisebb ipari üzemek összes vízkibocsátása 1000 m3/nap, ebből 950 m3/nap ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi szennyzetlen. A teljes mennyiség tisztítatlanul jut a befogadókba. A kibocsátott káros ipari szennyvíz 640 m3/nap. 1.22 A VIZEK TISZTASÁGÁNAK VÉDELME A MÜLTBAN ÉS JELENBEN A Déldunántúli Vízgazdálkodási Terület vízminőségi szempontból minősített I. és II. kategóriájú természetes vízfolyásai a következők: Duna, Kapos, Koppány, Dráva, Fekete-viz, Pécsi-víz. A III kategóriába tartozó kis patakok és időszakos vízfolyások elfogadható minősítésbe tartoznak. Az alábbi ismertetések és minősítések az oxigénháztartáshoz tartozó két fő komponens, az O2 és a BOI5 alapján történtek. Biokémiai oxigénigény. Az oldott, vagy oldhatatlan szervesanyagok biokémiai lebontását végző mikroszervezetek az oxidációhoz a vízben oldott oxigénből elvonnak. BOI5 tehát azt az oxigénmeny- nyiséget jelenti, mely a vízben oldott anyagok biokémiai úton való oxidálásához 5 nap alatt szükséges. Oxigénfogyasztás mutatja azt az oxigénmennyiséget, mely a vízben lévő anyagok kémiai úton való oxidálásához szükséges. Az oxigénfogyasztással a szennyezettség azonnal, gyorsan megállapítható. Bár a tervezésnél leggyakrabban használt mutató a BOI5, a felszíni vizek szennyezettségének és terhelhetőségének értékelésére az oxigénfogyasztás jóban használható. Messzebbmenő következtetéseket lehetővé tevő értékeléshez azonban mindkét oxigénháztartáshoz tartozó érték (oxigénfogyasztás és BOI5) figyelembevétele szükséges. A terhelhetőség értékét úgy határoztuk meg, hogy a várható szennyezettség értéke a második elfogadható kategóriát ne haladja meg. Duna 350 napos tartósságú kisvízhozama területre lépéskor 1067 m3/s, a terület elhagyásakor 1074 m3/s. O2 fogyasztás alapján az egész szakasz az elfogadható (II) kategóriába, BOI5 alapján pedig a tiszta kategóriába tartozik. Egyetlen szennyező forrása a Mohácsi Farost- lemezgyár 6550 m3/nap szennyvize, amely 1000 rng/1 O2 fogyasztású és 5 mg/1 fenollal valamint tekintélyes mennyiségű rostanyaggal terheli. 253
