Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Kapos A területen ered, a Sióba torkolláskor 350 napos tartósságú kisvízhozama 0,74 m3/s. Minősége O2 fogyasztás alapján Kaposvárig az elfogadható (II) kategóriába, Kaposvártól Taszárig szennyezett (III), innen Dombóvárig ismét tiszta kategóriába tartozik. Dombóvártól Kurdig újra szennyezett, majd torkolatig elfogadható kategóriába kerül. A cukorgyári kampány alatt Kaposvártól Kurdig nagyon szennyezettnek kell minősíteni. BOI5 alapján Kaposvárig tiszta és innen végig elfogadható minősítésű. Nagyobb szennyvízterhelései: Kaposvár város 3300 m3/nap házi és ipari eredetű szennyvize 250 mg/l-es koncentrációval. Biológiai tisztítóberendezés építése után 90%-os javulás várható. A Kaposvári Tejüzem 4000 m3/nap 200 mg/l-es O2 fogyasztású savanyú szennyvize tisztítás nélkül kerül a befogadóba. Kaposvári Cukorgyár 8000 m3/nap 1200 mg/1 0> fogyasztású savanyú szennyvize. J. diffúzió bevezetése esetén a szennyeződés csaknem teljesen megszűnik. Dombóvári Talpfatelítő 100 m3/nap 180 02 fogyasztású, 2000 mg/1 fenoltartalmú szennyvize visz- szaforgatással csökkenthető. Továbbiakban nem terhelhető. Koppány A területen ered, 350 napos tartósságú kisvízhozama a Kapósba torkolláskor 0,10 m3/s. O2 fogyasztás alapján egész szakaszon elfogadható minőségű. Semmiféle szennyvízbefolyás nem éri, kis mértékben terhelhető. Dráva 350 napos tartósságú kisvízhozama 278 m3/s és a terület elhagyásakor ugyanannyi. 02 fogyasztás és BOI5 alapján az egész szakaszon egyaránt elfogadható minőségű. Egyetlen szennyező forrása a Drávaszabolcsi Kendergyár és felszíni víznél a Fekete-víz (1. ott) 02 fogyasztás és BOI5 alapján még terhelhető. Fekete-víz A területen ered és a Drávába torkolláskor 350 napos tartósságú kisvízhozama 0,46 m3/s. O2 fogyasztás alapján az Almás betorkollásáig tiszta, utána szennyezett, majd elfogadható kategórián át tiszta kategóriában halad a Pécsi-víz befolyásáig, innen nagyon szennyezett. BOI5 alapján végig szennyezett. Tovább nem terhelhető. Pécsi-víz A területen ered, 350 napos tartósságú kisvízhozama a torkolatkor 0,12 m3/s. A terület legszennyezettebb vízfolyása, 02 fogyasztás és BOI5 alapján egyaránt a nagyon szenynyezett kategóriába tartozik. Szennyezi Pécs város 21 000 m3/nap 300 mg/1 02 fogyasztású ipari és városi eredetű szennyvize, amelynek BOIs-je 350 mg/1. A jelenleg építés alatt álló központi szennyvíz- telep 25 mg/1 02 fogyasztású és 15 mg/1 BOI5 értékű szennyvizet fog kibocsátani. A Kapos vízfolyás mentén minden évben tömeges halpusztuás van magában az élővízben és az élővíz menti halastavakban. Ez a jelenség minden év szeptemberében fellép, amikor a Kaposvári Cukorgyár üzemét beindítja. Ugyancsak a Kaposvári Cukorgyár üzemelése károsan befolyásolja a Dombóvári Fűtőház ipari vízkivételét, különösen kisvízhozamnál. Ugyanis a tömény szerves szennyeződés felhabzást okoz, a mozdony kazánokban veszélyezteti a biztonságos üzemelést. Az említett tény következtében 1961- ben vontatási nehézségek merültek fel és számos esetben más állomásokra kellett irányítani a mozdonyokat vízkivétel végett. A Kaszárnya patak fertőzöttsége 1953-ban hastífusz terjedését idézte elő. A Völgységi patak felső szakaszán 1957-ben fertőző májgyulladás terjedését figyelték meg. A Kapos folyó Kaposvár—Dombóvár közötti szakasza állandó jelleggel gennyes dermatitis fellépését mutatja fürdés esetén, tehát fürdésre teljesen alkalmatlan. A Magyar Horgász Szövetség minden év őszén észrevételezi, hogy a Kaposvári Cukorgyár beindulásával a Kapos folyó teljes hosszában a sporthorgászat lehetetlenné válik. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 TELEPÜLÉSEK. IPARTELEPEK CSATORNÄZÄSA FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A kommunális és ipari szennyvizek elvezetése, kezelése és elhelyezése évtizedeken át elhanyagolt, másodrendű feladat volt. Az állandóan fejlődő ipari és a nagyobb településekbe koncentrálódó lakosság szennyvízkibocsátása egyre jobban elszeny- nyezte élővízfolyásainkat. A befogadóba tisztítatlanul bevezetett ipari és kommunális szennyvizek miatt az ország némely területén jelenleg már gyakran mutatkoznak nehézségek az ipari vízellátásban, halastó tápvíz és öntözővízszolgáltatásban. Egyes helyeken a parti szűrésű és ásott kutak vize is elszennyeződött. Sorozatos és ismétlődő balpusz- tulxsok, egyes vízfolyások sport és fürdési célokra való használhatatlansága, ezek élővizeink elszeny- nyeződésének jellemzői. A városok és nagyobb települések egyrésze rosszul, vagy egyáltalán nem csatornázott: ezek némelyikében időnként közegészségügyileg tűrhetetlen állapot uralkodik a szennyvizek nem megfelelő levezetése, illetve tisztításának hiánya miatt. 254
