Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban
gása íéljából az önkéntesség és önigazgatás elvei alapján vízgazdálkdási társulatokat alapíthassanak. Ez utóbbi célból alkotott és kiadott törvényerejű rendeletek, más rendeletek és utasítások alapján jöttek létre az új típusú vízgazdálkodási társulatok. A szervezés 1958-ban indult meg ás 1960 december 31-ig területünkön 21 új társulat alakult, melyek közül 13 vízrendező, 3 vízhasznosító 1 nyárigát társulat, együttvéve 52 000 ha területen. Van három törpevízmű és egy szennyvízlevezető társulat. A társulatok a vízügyi igazgatóságok irányítása, ellenőrzése és azok munkájával összhangban végzik munkájukat. Az államosított vízügyi szervezet 1948 óta igen jelentős munkát végzett a területen. Ezek közül jelentősebbek a Kapos, a Karasica, Almás, Rinya. Kiskoppány, Pécsi-víz, Habi-csatornákon végzett vízrendezési, illetőleg meder-jókarbahelyezési munkák. Erős próbára tette a terület vízügyi szerveit az 1916 márciusában levonuló dunai jeges árvíz, mely a Sió alatti Duna-szakaszon 57 helyen törte át az árvízvédelmi töltést. Víz alá került mintegy 74 800 ha terület, s ennek jelentős része éppen ezen a területen. A vízügyi szervek hősiesen kivették részüket az árvíz elleni küzdelemből, s mindent elkövettek az árvíz kiterjedésének megakadályozására, és az okozott kár csökkentése, majd pedig a helyreállítási munkák mielőbbi befejezése érdekében. Az árvíz kapcsán szerzett tapasztalatok alapián a Duna töltését 30. a Dráva töltését pedig 13.5 km hosszúságban megerősítették. A területen azonban még sok a tennivaló, s a vízügyi igazgatóságok azt a komplex vízgazdálkodás szempontjai szerint végzik egymást követő éves terveikben. Déldunántúl vízgazdálkodásának eredményeit a következő adatokkal érzékelhetiük: Árvédelmi töltések hossza 125,38 km. A rendezett vízfolyások hossza 665.06 km, ossz- hossz: 3 172,465 km. Ebből kisvízfolyás I. kategória 141,41 km II. kategóriá 440,10 km III. kategória 83.35 km a vízfolyások rendezett hosszának és az összhossz- nak viszonya 21%. Belvízcsatornák hossza 1646 km, belvízcsatornák átlagos kiépítési mértéke 57 1/s km5, belvízátemelő telepek kapacitása 6,5 m3/s, rendezett vízgyűjtőterület nagysága km®, (terraszírozott, sáncolt, rétegvonalmenti művelés, erdősítés, gyepesítés, sávosművelés területe összesen) a rendezett vízgyűjtő terület és a TVK területének viszonya. öntözött terület nagysága: berendezve 566,61 ha (üzemeken 489,61 ha) öntözőcsatornák hossza: 7,42 km nyílt árok, 16,62 km vas csővezeték. Öntöző szivattyútelepek kapacitása 0,562 m3/s. tógazdaságok területe 2660 ha. g) közműves vízellátással rendelkező városok és községek száma: 3+28=31, közműves vízellátással kielégített lakosság létszáma 222 048 és a közművel ellátott, ill. el nem látott lakosság viszonya = 33%. 672 072 szennyvízcsatorna-hálózatokkal ellátott városok és települések száma: 6 db, a szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakosság létszáma 106 338, a bekapcsolt lakosság és a terület ossz lakosságának viszonya 106 338 672 072 =15.8% termelt vízienergia (MW, kWó/év) az említett vízierők észlet (T ) hány százaléka van kiépítve: 0%. víziút hossza: természetes víziút (km) mesterséges víziút (km) nagy hajózásra alkalmas (km) csak kis hajózbásra alkalmas (km) kikötők száma (db) tározóikban tárolt bruttó vízmennyiség: síkvidéki — m3 domb és hegyvidéki: csak halastó tározás 26 600 000 m3. a feltárt ásványvíz lelőhelyek száma 0 db a feltárt gyógyvíz leleőhelyek száma 5 db a feltárt hévíz lelőhelyek száma 14 db saját hajópark kapacitása 328 LE, 3184,e T űrtartalom saját kotrópark kapacitás 443 LE. 3883 m3/nap saját gépkocsik száma, teher gp. 10, személy SP- 4, rendszeresen észlelt vízmércék száma 20 db, talajvíz megfigyelő kutak száma 42 db. 3. a vízgazdAlkodAs .tövöje 3.1 A vízgazdálkodás fejlesztésének f6 irányelvei A termelő erők fejlődése, a lakosság életszínvonalának, kulturális és anyagi jólétének emelkedése következtében a víz iránti igények hatványozott mértékben növekedtek. A jövőben pedig az igényeknek további nagyarányú emelkedésével kell számolnunk. Ennek felismerése szükségessé teszi, hogy a vízzel való gazdálkodást időbeli távlatokra, tervbe- lileg átfogó módon, a komplex népgazdasági feladatok és természeti adottságok szempontjából tervezzük. Tisztában kell lennünk vízgazdálkodási leZ1
