Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban
hetőségeinkkel, s a népgazdasági ágak részéről a víz iránt támasztott igényeket össze kell hangolni a regionális területrendezés, lakó- és ipartelepek, s ezeken belül a kommunális intézmények szükségleteivel. A szükségletek kielégítése érdekében az eddiginél is nagyobb tervszerűséggel kell eljárnunk, azaz fejleszteni kell vízgazdálkodásunkat. A vízgazdálkodás fejlesztésének kiindulási alapjai a természeti adottságo és a jelenlegi helyzet. Ebből folyóan számításba kell venni a rendelkezésre álló vízmennyiségeket, a jelenlegi és jövőbeli szükségleteket, jelenlegi és jövőbeni feladatainkat, a vízügyi létesítmények jelenlegi kiépí- tettségi fokát és a jövőbeli kívánalmakat. A vízkészlettel takarékoskodni kell és összhangba kell hozni az igényekkel. A takarékosság egyik módja a víztározás, azaz a vízbő időszakok feleslegének a kisebb vízhozamú időszakokra való raktározása. Rendkívül fontos továbbá a vizek tisztaságának megoldása, vagy a már szennyezett vizek megtisztítása újból való felhasználás végett. A vízigények kielégítése szempontjából természetesen első helyen áll a jó ivóvíz biztosítása, mely elsőrendű életszükségletként veendő számításba. A mezőgazdasági és ipari vízszükségletekből elsősorban azokat kell biztosítani, amelyek népgazdasági szempontból a leghatékonyabb üzemek ellátását biztosítják. E szempontból rendkívül fontos, hogy az egyes vízügyi építő munkák ne szétforgácsoltán, hanem egységes keretben egymással összefüggésben kerüljenek megvalósításra és pedig úgy alapul szolgáljanak a további fejlesztésnek. Arra kell törekednünk és el kell érnünk, hogy a különböző ipari üzemek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, vízgazdálkodási társulatok, tanácsok stb, vízépítési beruházásaikat egymástól ne elszigetelten, hanem összehangolva, egységes terv kertében, s a területi és időbeli összefüggésre tekintettel valósítsák meg. A terület fejlesztési tervével. Sőt ezen túlmenően a szocialista országok közös vízgyűjtő területeit egységes egésznek kell tekinteni és a szükséges feladatokat közösen kell mgeoldani, amint erre már van is példa. Mindez megkívánaj a helyi és országos felmerülő munkát és ennek alapján összehangolt távlati terv készítését. Ezt célozza az Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítéséről szóló 2001/1961. Korm. számú határozat és ennek végrehajtása érdekében kiadott 65 973/1961. sz. Országos Vízügyi Főigazgatósági rendelet, valamint a főigazgatóság vezetőjének 34/1961. sz. utasítása. 3.2 A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítése A Keretterv készítésének célja, hogy az a víz- gazdálkodásnak a természeti feltételekkel, valamint a szocialista társadalom anyagi és kulturálin fejlődésével összhangban álló tervszerű fejlesztéshez iránymutatóként szolgáljon. A Keretterv időbeli ütemezés nélkül tartalmazza az ezidőszerint számbavehető jelentősebb vízgazdálkodási feladatokat, ezek megoldási lehetőségeit, tekintet nélkül arra, hogy a tervezés, a beruházás, az üzemelés, a fenntartás mely szerv hatáskörébe tartozik. Figyelembe veszi a Keretterv az ipar és a mező- gazdaság termelőerejének fejlődéséből, továbbá a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből, az ipar decentralizálásából, valamint a települések és a közlekedési hálózat fejlesztéséből és a lakásépítési programból keletkező igények hatását a vízgazdálkodásra, úgyszintén kielégítésük lehetőségét, végül a tudomány, a technika, a gazdasági fejlődés hatásait, különös tekintettel a gépesítésre, az előre- gyártásra, a tipizálásra és a műanyagfelhasználásra. A Keretterv kindulási alapja az 1960. év december 31—i állapot. A Kerettervet a műszakilag célszerű megoldások és a gazdaságosság mérlegelésével készítettük el, mivel az iránytervül szolgál mind a vízgazdálkodás, mind az egyes népgazdasági ágak távlati és éves terveiben előirányzott vízgazdálkodási feladatok kidolgozásához, valamint alapadatul szolgál a regionális tervek összeállításához. A Keretterv kidolgozásánál felhasználtuk az ösz- szes eddigi tervezés céljára rendelkezésre álló terveket és tanulmányokat, a vízgazdálkodási adatgyűjteményt. továbbá az összes vízkészlet-gazdálkodással foglalkozó VITUKI kiadványokat. A Keretterv felépítése: Az ország egész területére Országos Vízgazdálkodási Keretterv OVK készül. Az OVK 13 területegységre szétosztott Területi Vízgazdálkodási Keretterv (TVK), vízügyi igazgatóságok által készített anyagára épül. Az OVK-t az Országos Vízügyi Főigazgatóság VII. MTTK önálló osztályának irányításával a Vízügyi Tervező Iroda, mint generáltervező állítja össze. A TVK-t ily módon a vízügyi igazgatóságok, mint a Vízügyi Tervező Iroda altervezői készítik. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet a Keretterv-készítés során részben önálló, részben kiegészítő tervezési munkát végez. A TVK II. fejezetét teljes egészében a XVII. fejezet múlt- és jelen állapotára vonatkozó anyagot teljes egészében, a vizek tisztaságának védelmét tartalmazó IX. fejezethez részben adatszolgáltatóként, részben önálló alpontok kidolgozójaként szerepel, ill. készíti el. A Vízügyi Tervező Iroda az országos jelentőségű terveket, vagy saját, maga készíti el és adatszolgáltatásként adja a TVK-hoz, vagy irányterveket ad azoknak a TVK-ban történő feldolgozásához. A kommunális vízellátás terveit a törpevízmű tervezések munkájától kezdve a regionális vízmű tervek elkészítéséig ugyancsak a VÍZITERV készíti. A kerettervezés társadalmi bírálatára, ill. a víz- gazdálkodással érintett külső szervek tervkészítésbe való bevonására országos szinten Kormánybizottság, területi szinten Területi Vízgazdálkodási Keretterv Bizottság (TVKB) alakult. A TVKB szerepe a tervkészítés során az, hogy a vízgazdálkodással érintett szervek a már eddig meglévő elképzelésekről és az esetleg csak ezen
