Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

1.32 AZ IPARI VÍZELLÁTÁS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

Az ipari vízellátás jelenlegi állapotában nem teszi lehetővé a szükséges iparfejlesztést. A városi vízművekből táplálkozó ipartelepek egyre nagyobb vízmennyiséget vonnak el a lakosságtól. A helyzetet az a tény is súlyosbítja, hogy városaink lé- lekszáma és ezzel párhuzamosan a vízigény is erőteljesen növekedik. Több olyan ipartelep található a területen, mely minőségi ivóvizet fogyaszt akkor, amikor nyers, vagy tisztított ipari víz is megfelelő lenne számára. A Pécs—Mohácsi Regionális Vízmű fogja a Pécs, Mohács és Komló térségében tervezett iparfejlesztés alapját képezni, miután Mohácson 7, Pécsett 25, Komlón pedig 3 új, illetve bővítendő ipari üzemnél jelentkezik a jövőben többletigény. Kaposvárott a közismerten rossz városi vízellátás az iparok okozta vízelvonás következménye. Az itt tervezett 10 új üzem létesítése, illetve bővítése csakis a városi vízmű nagyarányú fejlesztésével, továbbá önálló ipari vízmű létesítésével oldható meg.

Az ipar decentralizálása országos terv, melynek előfeltétele a kellő mennyiségű víz. Ezért az ipartelepítés elsődleges szempontja előírja a szükséges ipari és ivóvízmennyiség biztosítását. Ez nagy vízigényű üzemeknél elsősorban a nagyobb felszíni vízfolyások közelében nyerhető biztonságosan. A kis- és közepes vízigényű üzemeket célszerű és gazdaságos a fejlesztésre kijelölt városok, községek közelébe telepíteni már csak az egységes vízellátás gazdaságossága miatt is.

2, AZ IVÓ- ÉS IPARI VÍZELLÁTÁS FEJLESZTÉSE

2.1 A tervezés alapjai

2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÄRÄSOK

ÉS A TERVEZÉSI MUNKÄK ISMERTETÉSE

A Területi Vízgazdálkodási Keretterv múlt- jelen anyagának összeállítása során az alábbi adatgyűjtések és feltárások anyaga került feldolgozásra:

a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által készített statisztikai jellegő adatok az ország közmű-ellátottságáról és azok jellemzőiről,

az Országos Vízügyi Főigazgatóság által 1958- ban készített monográfia az ipari létesítmények vízellátásának helyzetéről,

a Vízügyi Igazgatóságok vízjogi okirattárában lévő vízjogi engedélyekben szereplő műszaki adatok.

A Keretterv 20 éves fejlesztési időszakának tervezése az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, továbbá az illetékes iparágak fejlesztési terveinek irányelvei és számai alapján történt. Felhasználásra kerültek a különböző tervező vállalatok város- és községrendezési regionális és közművesítési (vízellátás, csatornázás) tanulmányai, illetve tervei. A nagyobb városok tanácsainak műszaki osztályai által közölt adatok is felhasználást nyertek. A városok, nagyközségek, kiemelt funkciójú egyéb települések ivóvízellátására, továbbá a nagyob ipartelepek ipari vízellátásának megoldására egyedi tervek készültek az előzőekben felsorolt forrásmunkák és adatok alapján. A kisebb települések, ipari létesítmények és lakótelepek fejlesztésének jellemző műszaki adatai normatívák alapján kerültek kidolgozásra.

2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

Az ivó- és ipari vízellátás tervezésénél követett dő fejlesztési alapelvek a következők:

—• Közműves ivóvízellátást a következő településekben kell előirányozni:

valamennyi városban, 10 000 főnél népesebb nagyközségekben,

továbbá azon településekben, illetve település- részekben, ahol a laksűrűség a 100 fő/ha érték ételén, vagy meghaladja,

egyes jövőben kiemelt szerepet betöltő jelentősebb településekben (bánya-, illetve ipari lakótelepek, üdülőcentrumok, mezőgazdasági termelőközpontok stb.),

a meglévő vízművel rendelkező településekben — a szükséghez képest — a vízművek korszerűsítését és bővítését kell végrehajtani.

— A kisebb falusi jellegű településeken a törpevízművek építését kell elsősorban végrehajtani. A közkutas ellátást ennek következtében kisebb- területre kell korlátozni.

— A szocialista mezőgazdaság termelési és tele-- pülési központjainak (állami gazdaságok, gépállomások, tsz-ek stb.) vízellátását általánosságban községi, törpevízművekhez kapcsolódva kell megoldani. Csak ahol nem lehet, ott kell független vízbeszerzést létesíteni.

— A jelenleg jó ivóvízzel el nem látott üdülőhelyek vízellátását a kedvezőtlen hidrogeológiai adottságokkal rendelkező területeken regionális vízmüvei kell megoldani.

— Városokban, illetve közművel ellátott településekben az alacsonyabb laksűrűségű zónákat részben a vízvezetékhálózatra szerelt közkifolyók, részben (külterületeken) közkutak útján kell megoldani.

— A vidék összpontosított iparosítása érdekében az alföldi ipartelepítésre előirányzott városok vízellátását kiemelten kell biztosítani.

— Azon — főleg dombvidéki — településeknél, melyeknél a kedvezőtlen hidrogeológiai adottságok nem teszik lehetővé fúrt közkutak létesítését, ott az ún. törpevízmű jellegű vízellátást kell előirányozni.

— Vízszegény területek településeinek és ipar237