Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

telepeinek vízellátásánál meg kell vizsgálni a regionális vízművek létesítésének lehetőségeit és gazdaságossági feltételeit.

— Az életszínvonal emelkedésével növekvő vízigények kielégítésére vízműveknél helyi bekapcsolás esetén 100—300 1/f/nap fejadagot, közkutakról. további törpevízművek utcai kifolyóiról ellátott lakosok vízigényeinek biztosítására pedig 40—50 l/fő/nap fejadagot kell előirányozni. A fenti fejadagban a nagyipar, valamint a fürdők vízigénye nincs beleszámítva.

—Az utcai közkifolyókat és a közkutakat zárt településeken úgy kell elhelyezni, hogy minden lakos 150—200 m távolságon belül kifogástalan jó vízhez jusson.

— A minőségi vízkészleteket elsősorban az ivó- vízellátás céljára kell biztosítani. Ahol gazdaságosan megoldható, ott a nem ivóvíz igényű ipari fogyasztókat le kell választani az ivóvízművekről.

— Az ország állatállománya vízigényét jelenleg és távlatilag meg kell állapítani, különös tekintettel a mezőgazdasági központok kialakítására.

— Az ipar ipari vízminőségű vízigénvét elsősorban felszíni vízműből, tározás lehetősége esetén tározóból kell kielégíteni.

— Az ioar ipari vízminőségű vízigényének kielégítésénél a vízforgatást a legnagyobb mértékben és ahol lehetőség van a sorozatos vízellátást kell alkalmazni, a vízkészlet gazdaságos kihasználása érdekében.

— összefüggő ipartelep és több közeli ipartelep ipari vízigényét a telepítés és gazdaságosság figyelembevételével lehetőleg egy ipari vízműről kell kielégíteni.

— Az ipari vízművek betervezett ipari vízminőségű vízigényét az év minden szakában korlátozás nélkül kell kielégíteni.

— Az ipartelepek ipari vízminőséget szolgáltató vízmüveinél a frissvíz-mennviség állandó méréseiről. továbbá a vízigénves technológiai folyamatoknál üzemrészekben állandó vízmérésről gondoskodni kell.

— Ahol az ipari vízigények kielégítésére jobb lehetőség nincs, ott a megfelelően tisztított és fertőtlenített szennyvíz felhasználásának lehetőségeit is meg kell vizsgálni.

2.2 Az ivő- és ipari vízellátás keretterve

2.21 AZ IVÓVÍZELLÁTÁS keretterve

A Déldunántúli Vízgazdálkodási Terület jelenlegi lakoslélekszáma 671 544 fő. A távlati tervidőszak végén a várható lélekszám 822 865 fő, ami 22.5%-os gyarapodásnak felel meg. Lényegesen növekszik a jelenlegi városok lélekszáma. ezenkívül várossá fejlődik Baranyában Siklós és Szigetvár, Somogybán Nagyatád, Tolnában pedig Dombóvár és Tamási község. Ezzel szemben a kisközségek zömében a városok vonzásának hatására a lélekszám csökkenni fog.

Jelenleg a terület lakóinak 41%-a részesül intézményes vízellátásban. A távlati fejlesztés során

a különböző vízellátási módokkal ellátott lakosság lélekszáma a jelenlegi ellátottakkal együtt 814 223 főre nő, ami a terület perspektivikus lakosságának 99%-a.

A terület ivóvízellátásának 20 éves fejlesztési terve szerint 1980-ig kiépül a Pécs—Mohács—Komlói Regionális Vízmű, mely az érintett terület jövőbeni ivó- és ipari vízellátását fogja korszerűen, egységes megoldás keretében biztosítani. A meglévő központi vízművek (Pécs, Komló, Kaposvár, Dombóvár, Szigetvár) továbbfejlesztése mellett Mohács, Nagyatád, Siklós, Tamási városokban, illetve községekben megindul és részben be is fejeződik az új központi vízművek kiépítése. 141 községben törpevízművek, 128 községben fúrt közkutak, 191 községben pedig törpevízmű jellegű berendezések fogják a jövőben a vízellátást biztosítani. Az ellátási módok szerinti megoszlás a jövőben a következőképpen alakul:

Regionális vízműről ellátott Központi vízműről ellátott Törpevízműről ellátott Közkútról ellátott Törpevízmű jellegű vízműről ellátott

Magánkutakról ellátott

összesen:

315 050 fő 38% 194 663 fő 24% 178 061 fő 21% 66 449 fő 8%

60 000 fő 8% 8 642 fő 1% 822 865 fő 100%

A vízművek perspektivikus napi víztermelése 256 000 m3, melynek 70%-a felszíni. 25%-a mélységbeli, 5%-a pedig egyéb vízkészletből szerzendő be. Az ipar napi vízelvonása 123 000 m3, tehát egy ellátott főre átlagosan 160—170 1/nap fajlagos ivóvíztermelés jut. A víz szállítását és szétosztását 1530 km hosszú csőhálózat, a tározást 64 víztorony, valamint 45 medence — összesen 42 000 m3 tározótérfogattal — fogja biztosítani.

Az ivóvízellátás fejlesztésével kapcsolatosan várható beruházási költség 860 millió forintra becsülhető.

2.211 Regionális vízművek

Pécs—Mohács—Komlói Regionális Vízmű

A Pécs—Mohács—Komlói Regionális Vízmű a három város, továbbá azok térségének ivó- és ipari vízellátását biztosítja a jövőben.

Pécs megyei jogú város és környéke az ország egyik legjelentősebben iparosodó része. Pécs és környéke igen jelentős bányászattal rendelkezik; energiahordozókban gazdag. Emellett Pécs város Dél- dunántúl kulturális centruma is.

A Duna mellé települt Mohács helyi adottságainál fogva igen alkalmas vizigényes iparok létesítésére. E lehetőséget a 20 éves iparfejlesztési program is tekintetbe veszi. Komló és térsége Pécshez hasonlóan gazdag szénterület központja, melynek állandóan fejlődő ipara, vízgazdálkodás szempontjából már eddig is komoly feladatok elé állította a szakembereket.

A három város térségében lévő falvak lakossága jórészt a pécsi és mohácsi iparban dolgozik. Az utóbbi 10 év tapasztalatai szerint e települések lakosságának a városok felé történő orientálódása folyamatos és igen intenzív.

238