Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

2.33 A TALAJVÉDELMI BEAVATKOZÁS FONTOSSÁGI ÉS SÜRGŐSSÉGI SORRENDJE A MEZÖGAZDASÄGI ÉS VÍZÜGYI ÉRDEKEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL, (VÍZGYŰJTŐKÉNT Sürgősségi sorrend Országos sorszáma Vízgyűjtő neve í. 51. Baranya csatorna 2. 62. A Duna jobbpartja az országha­tárig, a Borza patak nélkül 3. 49. A Kapos a Tékes patak torkola­táig (a Tékes patak is) 4. 53. A Koppány patak 5. 64. A Karasica patak 6. 54. A Kapos a Koppány patak alatt 7. 73. A Babócsai Rinya 8. 74. A Dráva balpartja a Balbócsai Ri­nya alatt (a Fekete-víz és a Pécsi-víz nélkül) 9. 63. A Borza patak 10. 75. A Fekete-víz 11. 52. A Kapos a Baranya csatornától a Koppány patakig 12. 76. A Pécsi-víz 13. 50. A Kapós a Tékes patak torkola­tától a Baranya csatornáig 14. 72. A Domlbó—Zdála patak / 2.34 A KAROS ÉS TARTŐS ELÖNTÉSEK ELLENI VÉDEKEZÉS MUNKAINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA 52/b—54/b Kapos vízrendszerek. A vízrendszerben a védekezés a többnyire hir­telen jelentkező árvizek miatt általában gyors in­tézkedéseket kíván. A hosszan elnyúló keskeny rendszerben ennek a jelentősége nagy. Ezért szük­séges létesítmények (csatornaőri telepek, szertárak, távbeszélőhálózat, csapadékmérő-hálózat és hírköz­lés) között elsőbbségi sorrendet megállapítani nem lehet. 74/b—75/b—76/b Dráva balparti vízrendszerek: A vízrendszerben legsürgősebb feladat a csator- naőrhálózat kiépítése, különösen a Fekete-víz és mellékágai árhulláma által veszélyeztetett terüle­teken. A vízfolyások mentén a biztonságos védeke­zést meg kell teremteni, ezért az őrházakat védelmi anyaggal kell ellátni és telefonnal kell összekötni. A védekezés elősegítésére sürgős feladat az igazga­tóság központjának és csatornafelügyelőségek köz­pontjainak rádió adó-vevő készülékkel való fel­szerelése. A többi őrházat a kezelendő műtárgyak építésével egyidejűleg kell telepíteni. 62/b—64/b Mohács—villányi vízrendszerek: A Duna menü rendszerek szivattyútelepei tele­fonnal össze vannak kötve. Egy őrtelep építése későbbiek során indokolt lesz. A villányi rendszerben a csatornaőrtelepek meg­építése és telefonnal való összekötése sürgősen in­dokolt, mert a Karasica töltésen korszerűen véde­kezni ma nem lehet. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése 3.11 VÍZRENDEZÉS Az előirányzott munkálatok a komplex vízgaz­dálkodást célozzák, de az adatbeszerzési hiányos­ságok miatt csak közelítő előirányzatokat lehetett adni. Az adatbeszerzési hiányosságok főként a Ri- nya vízrendszerben jelentettek komoly hátrányt, de az összefüggő tervek, a hidrológiai feltárás bi­zonytalansága és hiánya, a főbefogadó vizeknél a mederméretek meghatározása, több esetben csak elméleti, általános érvényű segédletekkel volt le­hetséges. Mindezek ellenére a terv olyan időszakban ké­szült, amikor az aktív vízgazdálkodási tevékenység egyre nagyobb jelentőséggel bír és a komplex víz­gazdálkodási szemlélet érvényesülhetett a tervezés során. Természetesen, ahol a tervek egyáltalán nem voltak találhatók — mint például a Rinya víz­rendszer mellékágain — ott a komplex tervezés elég kevés, irányelvet ott felvételek készítése nél­kül összeállítani nem lehet. Különösen a Fekete-víz és a Rinya rendszer az, amelyen az árvízi és hasznosítási tározás tovább­fejlesztése szükséges. A vízmosáskötések tervezésénél számolni kell az­zal, hogy azok részletes feltárására a tervezési idő­szak alatt lehetőség nem volt, így az előirányzott munkák nagyságát és költségét csak becsülni le­hetett. A talaj vízszint-szabályozás tervezése a kisvízfo­lyások területén nem képvisel különösebben nagy mennyiséget, így annak terjedelme lényegesen el- enyészőbb, mint maga a kisvízfolyások rendezésé­nek terve. Vízrendezés a káros és tartós elöntéseknek ki­tett területeken: 52/b—54/b Kapos vízrendszerek: A Kapos völgyében — a Kapos és a mellék­csatornák jelenlegi állapota mellett biztonságos me­zőgazdasági művelést folytatni nem lehet. 202

Next

/
Oldalképek
Tartalom